�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.06.22. 19:11 Daniel Barth

Ideges�ti az a k�nz� cs�nd, ami k�rbeveszi �ket, most tal�n m�g nyomaszt�bban, mint b�rmikor m�skor. Tudja, hogy mit jelent az, hogy ennyi ideig gondolkodik a l�ny a v�laszon. Meg sem hallja a halk magyar�zatot, egyszer�en csak �sszefolynak a szavak, mintha valami nem is evil�gi besz�d lenne.  Meg�g�rem neked... Soha nem foglak magadra hagyni, soha nem leszel mag�nyos, �s... �sszeszor�tja a szemeit, mik�zben megr�zza a fej�t. El akarja t�ntetni a fej�b�l azokat az ismer�s, kedves hangokat, amikbe eddig annyira bele volt bolondulva. Nem akar eml�kezni. - Soha, igaz? A francokat soha. - sziszegi maga el�, miel�tt imbolyg� mozdulatokkal �ll�sba torn�zn� mag�t. M�g a l�ny m�ltja sem tudja most felkavarni, amikor pedig annak k�zeled� l�gz�s�t hallja, akaratlanul is elfordul. M�rhetetlen�l d�h�s Mizukira, de ez szinte elt�rp�l a zavarodotts�ga mellett. Olyan nincs, hogy valaki �r�kre Boldog legyen. Olyan nincs... Nem sz�l egyetlen sz�t sem, csak meredten n�z maga el�. M�g arra sincs ereje, hogy a l�nyra n�zzen. K�ptelen r�, hogy r�n�zzen. �gy �ll ott, v�ll�t a hideg falnak t�masztva, mintha senki nem is �llna el�tte. Nem hallja Mizuki l�gz�s�t, viszont a t�vold� l�ptek zaj�t sem. Szemei most tal�n annyira elsz�rk�lnek, mint m�g soha, m�r felfedezni sem lehet benne a valaha voltk�kes �rnyalatot. K�nnyeket viszont k�ptelen el�csalni elhalt tekintet�nek m�ly�r�l, pedig most annyira szeretn�. Visszaeml�kezik azokra a dolgokra, amikre azt gondolta, hogy �r�kk� tarthatnak. Egy �lel�s. Egy cs�k. Egy k�p, amin egy gy�ny�r� l�ny van. Egy gy�ny�r� l�ny, aki miatt egy norm�lis vil�gban a legt�bben irigykedtek volna r�. Egy cs�k. Egy olyan cs�k, amit soha nem felejthet el. Semmi sem tarthat �r�kk�. M�rt mindig �n esek pof�ra azzal, hogy azt hiszem, hogy m�gis? �gy kicseszik ez a vil�g velem, ahogy csak tud. �ppen megsz�lalna, amikor tudatosul benne az egyre jobban elhal� l�p�sek zaja. B�r egy r�sze rem�nykedik, hogy azok nem Mizuki l�p�sei, a m�sik r�sze m�gispontosan tudja, hogy � az. Visszaroskad a fal alj�ba, ahonnan az el�bb �llt fel. - � fantasztikus, rohadt j�! - Csapja bele az �kl�t a mellette elter�l� falba, amint n�h�ny perccel azut�n, hogy a l�ny elt�nt, kezdenek visszat�ni a folyos� vonalai, �s a nem messze l�v� k�z�s helyis�gben l�v�emberek l�p�seinek az �teme - Marha j�l id�z�tesz, k�sz sz�pen... �t perccel ezel�tt nem lehetett volna?!

2010.06.15. 14:09 Khiara Laken

Teljes kiszolg�ltatotts�gba s�llyed, m�gsem f�l. Szemeivel azt akarn� kutatni, hol teng�dik a robot �s az ember v�laszt�ja, de kezd letenni err�l a reakci�r�l. J�zan�sszel tudja, mi a hazugs�g �s a teljes k�ptelens�g. Eleget �lt a laborokban �s eleget forgatta a fegyvert, hogy r�j�jj�n, a v�gyakoz�s egy ponton t�l m�r a t�k�letes lehetetlens�g hat�rvonal�t pengeti.  Most m�gis vadul kapaszkodik a simogat� szavakba �s az �rint�sekbe, mint akinek m�r csak ezek az �r�m�k akadnak a beteges �letben. Tudja, hogy az �nzetlens�get is a g�ny temette v�gig; ez a cs�b�t�s azonban felejtet vele mindent. Tal�n mert t�l f�radt, hogy tov�bb ellenkezzen, �rtelmetlen gy�zk�dni, vagy a hatalom�hes szemp�r t�l fenyeget�, hogy az elvakult ig�z�s ellen t�madjon. Hossz� pillanatokig csendesen v�r, de gondolatai nyomottan zsibbadnak. Most, hogy ennyire f�tik az �rzelmek, k�ptelen kit�rni a k�d el�l. Most ny�ltan nem tudn� bevallani, de sz�ks�ge van az er�s k�zre, aki vezeti �t. Hinni akarja, hogy minden igaz.  Nyaka megfesz�l a k�vetel� h�z�sban. Maga el�tt le tudja j�tszani a jelenetet, amiben fojtogatja �t az Els�. K�nz�n elm�ly�lt l�legzetei az arcot �rik, sz�vver�se elcsitul, elb�dult k�m�ba zuhan. V�re �gy �ramlik ereiben, mintha megk�tni k�sz�lne. Ahelyett azonban, hogy elh�z�dna, arr�bb d�nti a fej�t, hogy a v�laszcs�k, amit ad, el�g m�ly lehessen. Hosszasan �zleli az arc�tlan fi�t, mintha nem hinn� el, hogy van, akinek siker�lt teljesen elcsavarnia a fej�t ilyen �tl�tsz� dum�val. Keze a has �v�t sz�ntja, majd a mellkas�t, m�g el nem �r az arcig. Mindezt k�nz� lass�s�ggal �rintve - k�v�ncsiabban �s felt�zeltebben, mint ahogy azt emberek tenn�k.  A becsv�gyt�l �s visz�lykod�st�l f�t�tt cs�k abbamarad, ahogy elengedi a m�sik sz�j�t egy el�gedetlen, tompa h�mm�g�s k�s�ret�ben. Fogait �sszeszor�tja a sz�gyentelens�g miatt, hogy b�szkes�g�t teljesen eltiport�k. Miel�tt m�g b�rmit is mondhatna vagy mondhatn�nak neki, egy er�teljes pofont m�r a robot arc�ra. A f�mes csattan�s f�l�be t�m�r�l, nem ereszti el; val�ban egy mocskos alak. Meg�r�l, �s �t is r�ntja mag�val. - Mindent csak magadnak akarsz. – sziszegi, megpr�b�lva �sszeragasztgatni megt�rts�g�t. - �s �n k�zben soha nem l�tezett� v�lok...  Azt akarta volna mondani, bolond vagy, m�gsem k�pes ezzel v�dolni. Nemr�g � is hal�lmegvet�ssel vetette mag�t a csat�kba, hogy azt�n el�rje Norlanat, �s megszerezve �tform�lhassa. Tudja, mi a nagyrav�gy�s, �s mi az elvakults�g. Komoly tekintete nem v�ltozik, ahogy megmarkolja a sz�ket �s megpr�b�l visszafordulni az ablak el�; azt nem gondolta volna, hogy ilyen hamar eldobj�k magukt�l.

2010.06.14. 20:36 Zev Owen

Kaj�nul mosolyog, mint aki igaz�n j�l sz�rakozik a v�dl� szavakon. Teljesen biztos �nmag�ban, mert � az, akinek a vil�gon mindenre van v�lasza. Aki egyszer�en k�ptelen beismerni a saj�t hib�it. Egyik keze m�g mindig zsibbad, az �rz�s m�r csak eleny�sz�, azonban m�sik kez�t kell haszn�lja arra, hogy �ll�sba tudja torn�zni mag�t. Diadalittasan �ll meg a l�ny el�tt, mint aki m�r most biztos saj�t siker�ben, az aranysz�n� �riszek a fels�bbrend�s�g m�mor�t szikr�zz�k �s ett�l �jra olyann� v�lik a tekintete, mint egy v�rre szomjaz� ragadoz�nak. - M�rpedig az lesz, amit �n mondok. – suttogja er�lyes, m�gis gyeng�d hangj�n, mikor egyik t�rd�vel r�nehezedik a sz�kre. Tenyere r�gt�n a cyborg arc�ra simul, hogy sakkban tudja tartani, m�g ajka le nem csap a puha sz�jra. Bel� akarja fojtani a sz�t, azt akarja, hogy hallgasson �s figyeljen, hogy egy pillanatra se pr�b�ljon ellenkezni. - Az aj�nlatomban nincs semmi �nzetlens�g. Nem Te akarsz Norlanaban �lni, hanem �n. Nem Te akarsz norm�lis �letet, hanem �n. De szerintem mindketten tudunk v�rni a m�sikra. – j�ghideg homlok�t a f�lrobot�nak d�nti, ujjai lejjebb cs�sznak, hogy a von�sok helyett a l�ncon f�gg� med�lt tapinthass�k. Kamaszos mosoly �l az arc�n, ahogy lepillant a holdf�nyben szikr�z� �kszerre, melyet j�t�kosan forgat ide-oda, miel�tt elkezden� maga fel� h�zni, hogy Khiara k�nytelen legyen m�g k�zelebb ker�lni hozz�. – V�gigcsin�ln�m, �s mikor alkalmam ad�dna r�, visszasz�kn�k hozz�d. Nem tudn� meg senki. Csak egy es�lyt adj nekem �s rendbe hozok mindent. Mindent, �rted? A Ti�d lesz eg�sz Norlana. Mindent megadok majd neked, amire csak v�gysz. �rz�kien suttog, m�ly hangj�ban hallani a teljes �t�lts�get, a k�nz� v�gyakoz�st. Mi�ta g�p nem volt nagyobb v�gya ann�l, hogy emberk�nt �ljen �s most, hogy a szerelmet m�r megszerezte mag�nak moh�bb� �s kisz�m�thatatlanabb� v�lt, m�g t�bbet akar mag�nak - az eg�sz Vil�got.

2010.06.14. 16:55 Khiara Laken

Nem n�z a robotra, mik�zben besz�l. Valahov� a v�gtelen semmibe r�ved, hagyva, hogy f�sult l�legzetei alatt meg�lje mellkas�t a h�v�s. A szenvtelens�g hirtelen t�nt el, mintha sz�ve zsugorodott volna akkor�ra, hogy m�r csak eleny�sz� dobban�sokra lehessen k�pes. A szavak az Els� szavainak hatottak, �s ilyenkor �r�kk� ugyanazok az �rz�sek fogj�k el – a mag�ny, a megf�radt akarat, a gyilkos g�ny �lelkez�se. Hosszasan s�hajt, megemeli a szemeit, mintha k�ny�r�gni akarna Istenhez, mik�zben nagyon j�l tudja, hogy � ott �l mellette. - Hogy mit sz�lok? – suttogja gyerekesen, majd kikattintva a sz�ket kiss� arr�bb fordul, hogy teljesen a robotra l�thasson. T�m�nyen sz�ntelen von�sait csak oldalr�l k�rvonalazza ki az elhal� f�ny; j�l ismert, torzan rideg mosolyt er�ltet az ajkaira, mintha versenyre akarna kelni a fi� arcj�t�k�val. Elsz�mol mag�ban t�zig, hogy visszafoghassa szavait. - Igazad lehet. Azok ut�n, hogy otthagytam Meilist, meg minden, m�r csak egy norm�lis �let hi�nyzik. Tal�n bele tudn�k olvadni a t�megbe, miut�n mindent elfelejtettem. Lehet, tal�ln�k valakit, aki hozz�m hasonl�an rokkant, vagy ilyesmi. Mondjuk egy h�ztart�si g�pet. Nekem rohadtul tetszik. K�sz.  L�gz�se elm�ly�l �s f�jdalmass� v�lik, mint aki alig b�rja leszor�tani felt�r�, v�daskod� indulat�t. A beetetettnek hat� m�mosoly egy cinikus m�sodperc alatt lohad le, hogy visszavegye hely�t a hideg �that�s�g. �llkapcsa megfesz�l, de semmi m�s nem mutatja s�t�tbe m�lyedt test�n a par�zsl� fesz�l�st. Nagy er�t kell vennie mag�n, hogy ne essenek neki annyira rosszul az �tl�tsz�nak t�n� mondatok, �s ne d�nts�k le �t akkora h�vvel.  Elm�ly�lt szemeit zeneg�p�re veti, melyet t�k�letesen elfed a nagy teny�r. Mintha azt mutatn�, megv�di �t, de ek�zben az ujjak alatt m�r repedezik �s n�m�n sikolt a sokat meg�lt fa.  K�nnyeden d�l h�tra, l�b�t tart�zkod�n �tveti a m�sikon, mint ahogy a v�z is tette a bakancsaival. A l�gj�r� automatikus emelked�sbe kezd, majd �jra egyenesbe teszi mag�t. K�r�l�tt�k magasodni kezdtek az �p�letek, mintha azok is Norlana fel� akarn�k terelni a j�rm�vet. Csak a m�szerfal vil�g�t most, mely nem kapcsolt le. A f�nyek el�rik arc�t, haja f�gg�nye b�d�t� v�r�sen t�ri meg �ket vonalaira. Titokzatosan b�v�li a felh�tlens�gbe m�ly�lt alakot, mint aki a padl�ra akarja �t k�ldeni, de val�j�ban csak ki�lezi az ellens�ges pillanatokat. Lehet, hogy b�rki m�snak el�g egy h�zelg� mosoly, de �t ezzel nem lehet f�lrevezetni. - Meghat ez a hirtelen j�tt �nzetlens�g. - suttogja imm�r komolyan. - De jobban szeretem, mikor nem j�tszod el, hogy val�j�ban nem �nz� vagy.  Testtart�sa megmerevedik, mikor el�ri �t a kimer�lts�g hull�ma. Led�ntik a v�gy ut�hat�sai, figyelme elveszik, majd visszaz�kken a val�s�gba. M�rhetetlen�l cs�b�tja a m�sik testtart�sa – mintha sz�nd�kosan h�zni akarn� vele az agy�t. Gondolatait k�nyezteti az �ntudatlans�g ill�zi�ja, de nem akarja, hogy ez kit�nj�n a m�siknak. M�g az is megfordul a fej�ben, hogy teljesen elgyeng�l, ha tov�bb n�zi a szenvtelen arcot, vagy elhallgat m�g egy taktusnyi csendes d�dol�st.

2010.06.14. 13:06 Mizuki Sawa

B�r eljutottak hozz� a fi� szavai, m�gis csak �l egy helyben hossz� percekig �s nem sz�l semmit. V�g�l azt�n vesz egy m�ly leveg�t �s r�veszi mag�t, hogy megsz�laljon, b�r m�r maga a hallgat�sa el�g v�lasz volt. - Igen. - mondta teljes magabiztos�ggal a hangj�ban, b�r teljesen m�st gondolt. Dehogy akarlak itt hagyni, veled akarok maradni �r�kre... M�gsem ezt mondta. Nem tehette. - �gy lesz a legjobb. Ha egy�tt maradunk csak kisz�vjuk a m�sik erej�t. N�zz magadra, hogy mit tettem veled...! Mikor megismertelek sokkal er�sebb volt�l, �s semmi �s senki nem tudta volna elnyomni az akarater�det. De nekem siker�lt, m�g ha nem is akartam... Nem �ll sz�nd�komban tov�bbra is ezt tenni veled. �s k�rlek, ne ellenkezz, m�g ha most nem is �gy l�tod, akkor is ez lesz a legjobb. Neked �s nekem is. Gy�l�lte mag�t �rte, ami�rt kimondta ezeket a szavakat, gy�l�lte, hogy ezt kellett tennie, de b�zott benne, hogy �gy visszahozhatja a Danielt. Azt a Danielt, akit egykor � t�nkretett. Megpr�b�lta rendbehozni a hib�it. Nem akart t�bb� senkinek a terh�re lenni, �s senkinek sem a hal�l�hoz vezetni. - Azt akarod, hogy mes�ljek? Ellent�tben sokakkal ebben a v�rosban nekem egy boldog csal�dom volt. Nem volt meg midnen�nk, s�t, sok mindent n�lk�l�z�nk kellett, �s sokszor teljesen legyeng�lt�nk �s megbetegedt�nk, mint ahogy az a meilisiekt�l elv�rhat�. M�gis boldogok voltunk, mert tudtuk, hogy van valaki k�r�l�tt�nk, aki szeret minket, �s egy �sszetart� csal�dunk volt. Eg�szen addig, am�g el nem j�ttek onnan fentr�l �s mindezt t�nkre nem tett�k. Egy �jszaka - legal�bbis azt hiszem �jszaka volt, mindig ugyan olyan s�t�t volt, megk�l�nb�ztetni nem lehetett, de aludtunk - j�ttek... El�sz�r a sz�leimmel v�geztek, a b�ty�mmal hallottuk. Hallottuk, ahogy k�ny�r�gnek, ahogy s�kitanak, minden egyes zajt hallottunk. A b�ty�m volt az, aki reag�lt, felkapott �s elindult velem. Menek�lni akart, elb�jni... �s vigy�zni r�m. �vni, ahogy azt a sz�leink is tett�k �s tett�k volna, ha nem haltak volna meg. De �t is elkapt�k. Nem voltunk el�g gyorsak. Ellen�llt, nem akarta, hogy felvigy�k, mindent megtett, hogy ezt megakad�lyozza. V�g�l neki is az �let�vel kellett fizetni, �s nekem mindezt v�gig kellett n�znem. A k�vetkez� amire eml�kszem, hogy fent voltam a laborokban. Nem fogom ezt m�g egyszer v�gigcsin�lni, nem hagyom, hogy m�g akit szeertek meghaljon. Nem miattam. Tekintete, amit eddig a messzes�gbe szegezett a fi� fel� fordult, majd a l�ba el�, �s v�g�l fel�llt, leporolta a ruh�j�t, majd lassan odal�pett a fi� el�. - Pihend ki �s ne strap�ld t�l magad. Tal�ld meg a r�gi �ned,az akarater�d �s a b�szkes�ged, t�bb� nem leszek itt, hogy megakad�lyozzalak ebben. De egyet �g�rj meg nekem, ne menj fel vakmer� m�don Norlan�ba. Tudom, nem �ll jogomban b�rmit is k�rni t�led, nem azok ut�n, amit tettem, de m�gis, k�rlek... k�ny�rg�m... - Lehajolt �s egy gyeng�d cs�kot lehelt a fi� homlok�ra, majd v�gigsim�tott az arc�n. - Felejtsd el, hogy szeretettelek! V�g�l �jra felegyenesedett, megfrodult �s elindult a folyos�n. Maga sem tudta, hogy hova indul, vagy mi a c�lja, egyszer�en csak ment el�re �s mindig tov�bb. Megv�rta, am�g el�g messze ker�lt a fi�t�l �s csak akkor hagyta, hogy a k�nnyei v�gigfolyanak az arc�n �s halk zokog�sba t�rt ki. Egy�ltal�n nem volt k�nny� ezt megtenni, de b�zott benne, hogy a fi�nak jobb lesz n�lk�le.

2010.06.13. 16:50 Zev Owen

Rekedtesen felnevet, porral fedett t�deje teljesen kitisztul az apr�, de er�teljes l�ghull�mokt�l. A kaj�n, g�nyos vigyor arc�n marad, ahogy f�lszemmel a l�nyra tekint, majd m�g jobban a b�rsz�k t�ml�j�nak passz�rozza mag�t, mint akiben a fesz�lts�g olyan vad j�t�kokba kezdett, amiket m�r k�ptelen f�kezni. A sz�kbe szerelt f�mek ropogni �s s�rl�dni kezdenek az embertelen terhel�st�l, mikor az eg�sz �l�s h�tr�bb billen. Szinte fekv� poz�ci�ba helyezkedik, s�t�t, homokkal fedett bakancsait keresztezi a m�szerfalon �s hagyja, hogy a v�z teljesen kiny�jt�zhasson az �jszaka halotti f�nyeiben. - Aljas... - lehunyt szemekkel, �s egy sejtelmes mosollyal az arc�n suttog fel, hangja ny�jas �s olyan k�nnyed, hogy simogatja a tintafekete leveg�t. – H�t r�j�tt�l, hogy maga az aljass�g lett a f�rjed? Gratul�lok. M�ly, borzongat� d�dol�sba kezd, a zenedoboz dallam�t id�zi, melynek cseng�s�t az egy�ttl�t�k el�tt hallott utolj�ra. - Tudod, nem csak a ti�d vagyok. Sok szerelmem van. – r�snyire nyitja a szemeit, hogy a mennyezetet f�rk�szhesse; egyik karja feljebb emelkedik, hogy ujjai fekete tincsei k�z� sz�ntsanak a tark�j�n. Laza testtart�ssal t�masztja a fej�t, k�zben m�sik keze automatikusan a zenedoboz�rt ny�l, hogy hatalmas tenyere teljesen befedje. – Szerelmes vagyok helyekbe, hangokba... �zekbe. B�rmibe, ami csak megtetszik. Egy g�p nem engedhetn� ezt meg mag�nak, de ezt �gysem �rtheted. G�pnek lenni nem hiba, az csak egy �llapot. De ha �gy vagy g�p, hogy emberi lelked van, akkor csak egy korcs vagy. Egy f�l�let�, kitasz�tott. Ha g�p lenn�k, akkor legal�bb nem lenn�nek v�gyaim. Er�ltetetten fels�hajt, majd oldalra ford�tja a fej�t. M�g percekig m�regeti a Norlana fel� navig�l� l�nyt, miel�tt �jra megsz�lalna. - Az viszont nagy hiba, hogy ilyen mocskosul j�k�p� vagyok, nem? – kamaszosan r�ncolja �ssze a szem�ld�k�t, tekintete k�zben a t�volba m�lyed, mint aki er�sen gondolkodik a dolgon. – El�g lenne egy h�zelg� mosoly az egyik fejesnek odafent. Biztos vannak p�nzes igazgat�n�k meg hasonl�k. Tudn�k neked norm�lis �letet biztos�tani. Vannak szabad cyborgok, akik leszereltek, mert megrokkantak vagy ilyesmi. Gondolj bele Khiara, ha �n nem is igaz�n, de Te �lhetn�l v�gre. Mit sz�lsz? A l�ny s�t�tl� alakj�t b�v�li, mik�zben gondtalan, kih�v� mosoly sz�kik az arc�ra, mint aki nem �rti mi�rt nem jutott esz�be m�g eddig ez a k�zenfekv� �tlet.

2010.06.10. 21:18 Khiara Laken

Szaggatottat s�hajt, majd elengedi a korm�nyt, hogy haj�ba sz�ntson. Egy pillanatra a tenyereibe temeti az arc�t, remeg� alkarjaival t�masztva meg el�rebuk� fels�test�t. Hal�nt�ka forr�n l�ktet, �llkapcsa v�szesen roppan meg a robotban felizz� d�h miatt. Kiv�r t�z eg�sz sz�vhull�mot, miut�n a szavak elcsitultak, majd m�g p�rat, melyek m�r egyre lassulnak a lefokozott m�regt�l. Sz�ntelen von�sai f�radtan merednek; �gy �rzi, kiragadt�k �t az �letb�l, majd �jra besorozt�k a l�tez�sbe. �jra felvette egy katona �lruh�j�t, pedig csak meg akarta �vni a leg�rt�kesebb kincset. Gyeng�n elh�zza a sz�j�t, ahogy oldalra fordulva vet egy pillant�st az �nz� fi�ra. A k�t �l�s k�z�tt falk�nt h�z�dik a s�t�ts�g, melyet, ha hosszasan kiny�jt�zna, h�d szeln� �t – nincs olyan messze a robott�l, el tudn� �rni. - Nah�t. Csak nem jobban lett�nk? – acsarkodik, de ink�bb csit�tva, mint hergelve. T�bb robajszer� sz�vdobban�st nem tudna elviselni, melyek szinte em�sztgetik mellkas�nak remeg� �v�t. – Csak tudd, hogy k�s�. A sorsod k�nyv�ben akaratlanul m�r �n is ott szerepelek. Akarhatod, de ahhoz engem is el kell viselned, Te senki, Norlana szolg�ja.  Ujjai a karfa bor�t�s�n vezetik le a bizserg�, f�sult energi�t. Tekintete messzebb r�ved, mint ahol Zev �l, valahov� a semmibe m�lyed, l�zasan csillog�, tintak�k �riszekkel. �rzi, ahogy a v�r sz�tfesz�ti �t bel�lr�l, mik�zben gondolatai emberi zavarts�ggal l�ktetnek fel fej�ben. Felizz�tja a m�sik viselked�se, keveredik benne t�bb szenved�lyes �szt�n is; saj�t sz�j�val n�m�tan� el a hirtelen j�tt kit�r�st �s fojtan� bel� a szavakat, vagy azonnal megk�zdene vele, hogy kiharcoljon egy sosem l�tezett igazs�got maguknak. - Sosem fogadn�nak el. – mordul fel rekedten, hogy kit�ltse a be�ll� csend hangjait. - Egy�bk�nt meg le vagy ragadva a robotn�l, tudod? Mert vannak sokkal aljasabb hib�id is azon t�l, hogy g�p vagy.  Kiss� megd�nti a fej�t, ahogy visszat�r a sz�kbe m�lyedt sziluetthez pillant�s�val. �gy n�zi �t, mintha mag�ba akarn� szipolyozni a lelk�t, hogy �nz�n elz�rja a Vil�g el�l. Zeneg�p�be csomagoln�, hogy senki m�s ne t�pjen ki bel�le t�bb� semmi m�st. Ink�bb csak mag�nak akarja, mint megv�deni att�l, ami m�r �gyis m�lyen a v�n�ik k�z� iv�dott.  Arc�ra hirtelen �l ki a dermeszt� g�nyoss�g. Kaj�nul tapintja ki a nyak�n f�gg� �kszert, beleborzongva a hideg kis kapcsokba, melyek ujjai al� simulnak. - P�ld�ul ez. – l�legzi kih�v�an, m�lyb�bor er�ss�g� t�nussal. – T�ged teljesen megb�lyegzett Norlana, m�gis elvett�l egy Meilisben sz�letett roncsot. Im�dhatod a v�rosod, szeretheted az eml�keid miatt, bizonygathatod, hogy mi lenne, ha, de a l�nyeg… hogy m�r az eny�m vagy. L�tod?  Megemeli a nyakl�ncot, hagyva, hogy az apr� med�l finoman ringat�zzon el�re-h�tra. Mintha eml�keztetnie k�ne a fi�t, mekkora bakl�v�st k�vetett el mindezzel. Szenvtelen cinikuss�ggal �velteti meg szem�ld�k�t, incselkedve a k�zt�k megrekedt, par�zsl� d�hvel, mint aki tov�bb akarja fesz�teni a h�rt, a legv�gs� �r�letig, amiben m�r csak nekik maradt k�t j�zan hely.

2010.06.10. 19:34 Zev Owen

�k�lbe fesz�tett ujjakkal a sz�k t�ml�j�ra csap �s hagyja v�gigzubogni test�n a f�mcsontjain �thalad�, pezsg� rezonanci�t. Khiara fel� fordul; ragadoz�szer� szemei elkeskenyednek, szinte felfalj�k �s darabokra szaggatj�k az el� t�rul� l�tv�nyt. A v�llakra oml� csapzottv�r�s hajat, az elsz�ntan szikr�z� k�k szemeket, a s�padtan feh�rl� b�rt, amit a holdf�ny csak m�g vak�t�bb� meszel. A f�jdalom hely�t �tvette a makacs d�h �s nem akar mozdulni, eg�szen lelk�nek sz�vev�nyei k�z� itta mag�t, hogy fekete v�r�t tov�bb m�rgezze. - Mi�rt h�sk�dsz m�g mindig? Nem volt el�g?! Minden a te felel�ss�ged, a te probl�m�d, mindent neked kell megoldanod. Mi ez valami hitvall�s, amit odalent bel�d vertek? Vagy azt hiszed erre sz�letik az ember?! �rzi, hogy minden amit mond saj�t gyerekes k�z�ny�b�l �s �nz�s�b�l fakad, hogy m�r j� ideje k�ptelen meg�t�lni mi helyes �s mi helytelen. Csak szomjazik az �letre, m�gsem nyel bel�le egy kortyot sem. Csak fogalma van arr�l mi a boldogs�g �s most, hogy meg�rintette rettegni kezdett; ink�bb �r�kre eltasz�tan� mag�t�l, szabad akarattal, minthogy b�rki is elragadhassa t�le. - Mi van, ha nem akarom, hogy megv�dj? Mi van, ha hagyni akarom az eg�szet a francba? Mi van, ha nincs sz�ks�gem arra, hogy p�tyolgass? – indulatt�l f�tve el�re mered, a v�ltozatlan koroms�t�tbe. – Mi van ha csak a sorsomat akarom? Az utols� mondat m�r csak suttogva hangzik el, mik�zben megf�radt tekintete lesiklik eg�szen maga el�. Nem akart �gy kifakadni, m�gis megt�rt�nt �s egy�ltal�n nem b�nja. Nem akar soha t�bb�, semmit mag�ba fojtani, mert ha megtenn�, �jra �res g�pp� v�lna, �s tal�n elfelejtene �rezni. Veszett�l ingov�nyos talajon j�r, gyilkol�sra fent penge�len t�ncol, mik�zben csak �nmag�t l�tja egy eg�szen m�s, norm�lis vil�gban. - Mi�rt lenne baj, ha egyszer az �letben a t�megbe sz�rk�ln�k? Micsoda nemes eszm�k... Se betegs�g, se hal�l. Mindenki bekaj�lta a maszlagot. Puszt�n ez�rt fek�dtek fel olyan sokan a m�t�asztalra. �n meg �nz� m�don a hely�kbe k�v�nkoztam �s csak az�rt s�jtott le a hal�luk, mert minden egyes kudarccal t�volabb ker�ltem a norm�lis �lett�l. Mert, ha l�tezn�nek rajtam k�v�l m�s robotok, egy id� ut�n nem kelten�nek felt�n�st, nem igaz? Ha nem lenn�k egyed�l... akkor tal�n k�pesek lenn�nek emberk�nt elfogadni engem is. Hiszen a g�peknek is ugyanolyan lelke van, mint mindenki m�snak... Csak ezt az egy apr�s�got k�ptelenek felfogni. Norlanaban akarok �lni. Szerelmes vagyok a v�rosba. Az az �n v�rosom az �sszes mocsk�val, hi�s�g�val, kegyetlens�g�vel egy�tt �s nem veheti el t�lem senki. Ugyanolyan nyersen fogalmaz, mint a cyborg, kertel�s n�lk�l. Tal�n a saj�t �tka, hogy nem k�pes megszabadulni az �gi v�rost�l; hogy a b�lyeg�t �r�kre mag�n kell, hogy hordozza. Belesajdul a lelke, ha csak Norlana k�zels�g�re gondol, a gyerekkor�ra, amely olyan m�lyen h�zza, mintha a m�lt val�s�ggal mag�ba olvaszthatn� a jelennel egy�tt. Azt akarja, hogy minden a r�gi legyen �s Khiara is egy�tt l�tezzen benne, vele egy�tt.

2010.06.10. 17:39 Khiara Laken

Addig n�zi a suhan� t�jat, m�g meg nem bizonyosodik, hogy csak a Hold k�veti �ket. Meg�get�d�tt ujjai m�g mindig remegnek, tekintete elsz�k�l a l�zas, k�nz� dobog�st�l. Most �rzi meg igaz�n, mennyire er�tlen az a sz�v mellkasa bal oldal�ban. Verg�dik a zsibbaszt� �ram miatt, mely ugyan�gy v�gigvonult f�mmel telet�zdelt izmain, mint a robot dr�terein.  Szinte sz�ks�g sem volt a f�rfi szavaira, csak meger�s�tett�k saj�t akarat�t. A l�gj�r� m�r akkor Norlana ir�ny�ba fordult, mikor gondolatai fel�lkerekedtek a hirtelen j�tt zavarts�gon. Nem tudja, hogyan k�pzelt�k el a k�z�s hal�lt, csak egy valami pulz�l beteges er�vel b�re alatt; nem akarja, hogy �gy haljon meg. Se azt, hogy elkapj�k, �s mocskos szidalmak k�zepette kelljen elszabadulnia vagy elvesznie. M�r r�g�ta cs�b�tja �t is a v�g – valahol rem�nykedett benne, hogy a robot elreg�l neki egy hum�nus m�dszert, amibe belecs�b�thatja, most m�gis olyan vakmer�, mintha egy csat�t akarna levez�nyelni. - A lend�let? – l�legzi borzongat� lass�s�ggal, mint aki m�sra koncentr�l. – �n a l�gj�r� hely�ben biztos �sszekapn�m magamat… Hacsak Te nem k�v�nod meilisiek vagy norlanaiak karj�ban bev�gezni. �gy �rtem, most.  �jra a visszapillant�t vizslatja, n�m�n jelezve a fi�nak az esetleges t�mad�s eshet�s�g�t, ha nem j�tt volna r� a kapkod�s mi�rtj�re. A l�gj�r� belseje is �rnyak sz�tte s�t�t, mely tov�bb fokozza az idegt�p�, �tmeneti sz�lcsendet. Csak el�re mered, pr�b�lja l�gz�s�t �s sebesen verdes� sz�v�t lenyugtatni. A test�ben kering� nyom�s kezdi kik�sz�teni. Az alv�stalans�ggal �sszefon�dva l�ktet kopony�ja minden szeglet�ben, figyelme azonban egy pillanatig sem lankadhat, ha egyszerre akarja szemmel tartani Zevet �s a kutat� j�rm�veket. Tal�n v�gzetes hib�t k�vetne el, ha egy elv�tett m�sodpercre is meginogna. - Igazs�g szerint eg�sz �letemben arra v�gytam, hogy meg�lhesselek. – veti fel er�ltetett, er�tlen hang� g�nnyal, mik�zben arca tov�bbra is f�jdalom ittas komoly marad. Szinte csak � tudja, mikor vicc �s mikor v�rre men�ek a szavai. – De tudom, hogy most m�g habozni kezden�l a hal�lod el�tti utols� pillanatban, �s hirtelen azt gondoln�d, tal�n nem kellett volna. K�ptelen lenn�k elviselni…  F�sult mozdulata elv�gja szavait. A m�szerek ut�n kap, hogy min�l ink�bb elrejtse magukat, k�zben felhaszn�lva a legutols� csepp er�tartal�kokat is. - Lehet, nem lesz el�g. – mormogja �szinte nyerss�ggel, elhideg�lten, mikor ujjai az �zemanyag tart�ly jelz�j�re siklanak. – De att�l m�g el�rj�k Norlanat. Nem t�nsz el, csak b�zd ide magad.  Suttog�sa heves l�gz�ss� m�ly�l, mint aki a t�dej�b�l ki �s be�raml� leveg� ritmus�val akarn� fenntartani a fi�t. Tenyerei mintha a korm�nyhoz ragadtak volna, pedig a g�p m�r egyenesbe �llt. Hangtalanul has�t, k�zel a f�ldh�z, hogy min�l ink�bb a kinti �rnyak v�delm�ben maradhassanak. G�rcs�sen mered, �sszeszor�tott ajkakkal �llva rendszertelen�l felvibr�l� mellkas�t, melynek f�jdalma �rz�ketlennek hat a lecsillapod� �r�letben.

2010.06.09. 20:21 Zev Owen

Fagyos a tekintete. Merev, mintha j�gb�l faragt�k volna ki �s a szobor eleven arcot �lt�tt volna. S�padtan f�nylenek von�sain az �jszakai f�nyek, amik csak m�g b�bszer�bb� teszik ezt az �res, zord �br�zatot. Ajkai mereven fesz�lnek egym�snak. V�gig Khiara elsz�nt tekintet�ben f�rdik, megem�szti a t�mad� g�nyt �s az elemi akaratot; olyan dolgokat, amik sz�m�ra mind �rtelm�ket vesztett�k. Nem �rez f�jdalmat, fogalma sincs r�la mi�rt kell ilyen vadul sakkban tartani, mint a k�zvesz�lyes �r�lteket. Egy pillanat alatt elhalnak benne a k�nok, a v�z enged a g�rcs�s fesz�l�sb�l, hogy v�gleg �tadhassa mag�t a lezser k�nnyeds�gnek. Szinte eggy� olvad a sz�kkel, mikor a n� utas�t�st ad neki, de a szavak �rtelm�t m�r nem k�pes feldolgozni. Minden eln�mul �s lelassul egy pillanatra, a sz�nek is eg�szen �sszemos�dnak �s eggy� v�lnak a s�t�t, haldokl� �jszak�val. Az ablakon b�mul kifel�, a folytonosan zsugorod�, kietlen t�jra; k�ptelen hov� tenni a mellkas�ban gy�keret vert, �rz�ketlen �ress�get. M�g mindig olyan k�zel �rzi mag�hoz a hal�lt, m�gsem �rheti el �s k�ptelen r�j�nni, mi�rt. - Van egy tal�l�s k�rd�sem. – hangja monoton m�gis incselked�. – Vajon meddig k�pes elmenni ez a vasdarab ekkora energi�val? Tan�cstalanul vonja fel a szem�ld�k�t, ezen k�v�l azonban egyetlen rezd�l�ssel sem v�ltozik az a s�maszer�, fut�szalagon gy�rtott tekintet, amit maszkk�nt mag�ra �lt�tt. - Ne �rts f�lre. Komoly a k�rd�s. El�g-e a lend�let Norlanaig? Mert ha nem �lsz meg most... ha nem vagy k�pes elengedni, akkor vissza kell vinned oda, ahol ez az eg�sz elkezd�d�tt. M�sk�l�nben el fogok t�nni ebben a testben. Mik�zben m�ly, sz�ntelen hangj�n besz�l egy pillanatra sem mozdul, tov�bbra is a m�lyk�k eget f�rk�szi, kopott csillog�s�, fak�arany szemekkel.

2010.06.09. 17:31 Khiara Laken

M�lyet sz�v az �jf�li leveg�b�l, melyet csordultig t�lt a ringat�z� gy�trelem. Az edzett komolys�g m�r nem csak szavain, de arc�n is meg�l, ahogy el�re meredve pr�b�l �rr� lenni a k�oszon. Hajszolt vad, aki azt hitte, m�r �ppen megmenek�lt, mikor a legv�ratlanabb pillanatban csaptak le r� a s�t�tb�l. Von�sai megr�ndulnak, de hossz� pillanatokig nem hozakodik el� egyetlen hanggal sem. A m�sodpercet v�rja; mikor valami koppan mellette a f�ld�n, vagy mikor r�j�n, hogy v�gleg elernyedt a fi�, aki az el�bb m�g elh�z�dott. Lassan minden elfordul t�le, mint egy elv�tett hib�t�l, egy betegs�gt�l. Led�nti a higanyszer� keser�s�g. �gy �rzi, sosem fogj�k megl�tni a Napot, mert nem kel fel t�bb�.  Ujjai t�k�letesen dobolj�k a sz�vhangot valahol a zeneg�p tetej�n. Gondolkodni pr�b�l, de ez a taktus egyszerre v�lik ideges�t�en hangoss�, el�g felt�n�v� ahhoz, hogy kett�szeljen minden m�st. Az � l�leksz�ml�j�ra �r�dik minden s�r�l�s, k�nnycsepp �s v�rcsepp, norlanai �s meilisi, ember, cyborg, a robot. Fel van bolygatva a vil�g. - Cs�b�t az �hajod, de k�s�bb megb�nn�d. – fagyoss� v�lt t�nusa cinikusan ejti a mondatot. Kiss� megemeli a fej�t, els�t�t�lt szemmel m�regetve az ablakon t�li �rt. Saj�t l�gszomja kezd elviselhetetlenn� v�lni. - Jobban teszed, ha nem g�nyol�dsz most velem. Egyszer az is �rdekelhetne valakit, hogy nekem mi felel meg. Fantasztikusan nagy k�r�s, igaz?  Szavai ki�lezett suttog�ss� m�ly�lnek. Zevhez besz�l, az Els�h�z, mag�nak, a semminek; az embereknek int�zn�, ha egyetlen mondat�t is meghallan�k. A mellette �l� az �ngyilkoss�g �s a hal�l cs�f oldal�val ig�z, mintha �t akarn� felk�sz�teni a mag�nyra. Ridegen v�dekezik a felt�mad� k�ts�gbees�s ellen.  Apr� pontok csillannak fel az �gen. Szemei felugranak, hogy a Hold p�szt�zta �js�t�tet k�mlelhesse. Csendesen telnek a m�sodpercek, melyekben feldobog� sz�ve k�ny�r�g az agy�nak, hogy �zz�n vele megint csal�ka ill�zi�j�t�kot. A megk�nnyebb�l�s azonban elmarad. M�r csak �tkoz, mikor a messzi �rnyak �jra felt�nnek, ak�r egy k�zeled�, �hes raj.  Tal�n emiatt �lte meg �rz�keny lelk�t a zords�g. Meilis vagy Norlana – egyre megy. - A pokolba veletek. – vicsorog, majd haboz�s n�lk�l pattan fel az �l�sr�l. Mire feleszm�l, m�r a fi� karjai alatt ny�lva �t pr�b�lja egyenes �ll�sba torn�zni magukat. Dereka a m�szerfalnak csap�dik, mikor minden izm�t megfesz�t� karjaiban elgyeng�l a test, �s r�nehezedik a s�ly. Pr�selve a leveg�t zih�l. Hal�nt�k�ban mintha forr� m�reg l�ktetne, reszket mindene a n�ma, siettet� h�v miatt. Egy adrenalint�l csordul� mozdulattal �lteti �t a robotot a m�sodpil�ta sz�k�be, hogy � maga f�rhessen a vezet��l�shez �s az azokat k�r�lvev� m�szerekhez. Saj�t teste is elsodr�dik egy pillanatra a lend�letben. Lehet, m�g nagyobb f�jdalmat okozott neki.   Vehemensen, egy gyerekes gondolatt�l vez�relve teszi eml�kdoboz�t a f�rfi �l�be. Felemelkedik, hogy visszafordulhasson, de ekkor megtorpan. Helyette, mintha mindig is erre k�sz�lt volna, ragadja meg a m�szerfal alatt h�z�d� s�vot, hogy kipattinthasson p�r dr�tot. Fekete, s�t�tsz�rke, m�g k�t fekete, egy piros – l�zasan kutatja az ehhez tartoz� �ramk�r vonul�s�t. A legutols�, legapr�bb gyilkol� eszk�z�k ut�n ny�l kab�tj�ba vak szerencs�vel. N�h�ny pillanatra r� borotvapeng�khez hasonl� f�mt�rgyak csilingelnek fel, ahogy a f�ldnek �t�dnek, �s gyeng�n reszketnek tov�bb.  Csak egyre van sz�ks�ge. Mag�val r�ntja a piros dr�tot, mik�zben hidegv�rt�l felt�zelve magasodik az Els� f�l�. T�rd�t a sz�kre helyezve t�masztja meg mag�t. T�relmetlen�l feszegeti le az egyik megmerevedett kart fed� inganyagot – minden keze foglalt -, majd elv�gva a vezet�ket hagyja kihunyni a k�r�l�tt�k automatikusan izz� neonokat. Szemeit a m�sik�ba m�ly�ti, mintha ez a k�sza pillant�s �zte volna el a f�nyt. - Ez a meg�rt� �s a kedves k�r�ra fog menni. – l�legzi s�t�t, kaj�n r�szv�ttel. - Harapj a nyelvedre, dr�ga.  Hasad�shang, ahogy a k�ny�khajlat �z�leti csatlakoz�spontj�t metszi. Itt szabadon futnak a dr�tok, ak�r a v�rt�l duzzad� erek. Mint aki v�n�t keres, tapintja a par�zsl� sz�vet alatt megb�v� h�l�kat, k�zben er�teljesen szor�tva a kart, ha megpr�b�ln�k elr�ntani. A l�gj�r� k�szletei ki vannak fogyva, szomjazik az �ram ut�n – v�r helyett ezt csapol a v�zb�l, vagy legal�bb megpr�b�l enyh�teni a t�lteng�sen.  �tkoz�dva szisszen fel, de nem kapja el az ujjait. Meg�gette �t a felhalmoz�dott, k�ros elektromoss�g, mely oda-vissza cik�zik a testben. K�zfeje elzsibbad, ahogy �sszef�zi a k�t elv�gott g�pv�n�t. - Szor�tsd. – utas�tja elfulladtan. A gyeng�n felszikr�z� t�lt�s sz�v�ig hatolt, csontjaiba f�rk�z�tt. Ritmus�t vesztett dobog�ssal veti mag�t a m�sik �l�sbe, g�rcs�sen beind�tva �s felh�zva a j�rm�vet, makacsul kiharcolva maguknak az utols� kilom�tereket.  Kiverte a v�z, de nem inog meg. �risze a monitorszer� visszapillant�ra rebben. Er�teljesen szuszog, pr�b�lja kivenni az utat enyh�n megzavarodott l�t�s�val, a s�padtan megvil�g�tott s�t�tben, mely el�tt�k �s m�g�tt�k is fogadja. S�rg�sen ki kell tal�lnia valamit, k�l�nben itt fognak elpusztulni, a semmi k�zep�n.

2010.06.07. 22:50 Zev Owen

Test�ben par�zslanak a szikr�k, b�re majd meggyullad, a f�le cseng, sz�ve pedig belefacsarodik az idegt�p�, folytonos f�jdalomba. Tudja, hogy ez nem fog sok�ig tartani �s ha a k�n elm�lik � sem k�v�nja majd annyira saj�t hal�l�t. De most benne l�ktet, elemi, gyilkos er�ivel, mely egy f�lg�pet m�r r�gen meg�lt volna. Lehet, hogy vele is ezt fogja tenni, hiszen �gy sem j� a hal�lon k�v�l semmi m�sra. M�g arra sem k�pes, hogy a l�nyt boldogg� tegye. Fej�t h�tra veti, �rzi tark�j�n a t�mla �l�t, mely durv�n csatlakoztat�si k�r�hez nyom�dik. A zsibbaszt� f�jdalom szinte teljesen �rz�ketlenn� tette azt a helyet �s ett�l elfogja a h�v�s borzong�s, annak ellen�re, hogy sz�vete majd meggyullad a v�zban kering� elektromoss�gt�l. Ujjai a begombolatlan, szakadt ing sz�l�be markolnak, mintha le akarn� t�pni mag�r�l, f�jdalomban eltorzult arca g�nyos mosolly� v�lik, mikor lehunyt szemekkel v�gleg �tadja mag�t a gy�tr� �rz�sek hull�mainak. - Nah�t, ez kedves t�led. Akkor cs�kolj meg �s engedd, hogy belehaljak. Az nekem t�k�letesen megfelel. – csup�n elrekedt, f�lhangos mondatokat k�pes kicsalni mag�b�l, ez a p�r sz� m�gis sokkal emberibb� v�lik a f�jdalom hev�ben. Egyszerre �rezni rajta az elny�tt, megf�radt k�zdelmet �s a hal�l ut�ni irdatlan v�gyat, mintha a m�lyzeng�s� hang folyamatosan az �letet gy�szoln�, amelyben neki m�r nem maradt t�bb hely.

2010.06.04. 23:30 Khiara Laken

M�g egy r�vid ideig eln�zi a f�lrefordult arcot. A tart�zkod� testtart�st, mely �gy remeg, mint egy haldokl�, aki vagy a f�jdalm�ban fetreng vagy az idegek utols� csap�sai r�zz�k. Nem tudja, mit k�ne tennie. T�l term�szetes, ahogy szemei befogadj�k az ismer�s l�tv�nyt. Idegenek m�r ezerszer elj�rt�k neki a hal�lt�ncot; csakhogy a robotot ismeri k�v�l-bel�l, �s ez mindent megv�ltoztat.  F�radt tekintete arra az ablakra siklik, amelyen a fi�� is pihen, h�tha ott megtal�lja mindenre a v�laszt. Lassan magasodik fel, t�rdel� l�b�t elnehez�ti a visszacsorg� v�r. M�g a t�ml�ra t�maszkodik, sz�d�l, de pillant�sa makacsul tapad az �vegre. Csak most l�tja igaz�n, mennyire k�l�nb�znek. Neki mindene dermeszt� �s sebzett, a robot azonban m�g ennyire megt�rten is forr�bb tud lenni. A t�k�rk�pek elmos�dottak, csak k�t k�s�rtetet b�v�l. A m�lyensz�nt� sz�nek, mint a fekete vagy a v�r�s, elvesztett�k �rnyalatukat, bor�sak, �s a von�sok is enyh�n kett�z�dnek a t�rhetetlen �veg lapja miatt. A hal�l, ami a leveg�ben kering, a szavak, amik k�pviselik, az csak tetszhal�l. Egy dolog, ami van is �s nincs is, mint a vak fantomf�jdalom. - Az�rt k�rdeztem, hogy meg akarsz-e halni – sz�lal meg, hosszas sz�net ut�n -, mert a legszebb hal�lt �rdemled t�lem.  Saj�t �l�s�ig h�tr�l, tiszteletben tartva a gyenges�ggel k�zd� g�p n�ma �hajait. Mozdulatai folyamatosak de kimer�ltek, csak sodr�dik a hull�mok tetej�n. Ujjai k�z� veszi zeneg�p�t, mely eddig mag�nyosan vesztegelt a m�sodpil�ta sz�k�n. Hallani se hallja a nyikorg�st, mikor visszaereszkedik �l�sbe; meredten n�z maga el�, k�zdve a leveg�v�telekkel. �gy �rzi, a nyakl�nc b�r�be �get�dik, �s s�lya eg�sz fej�t leh�zza. - Ne haragudj. Most, el�sz�r az �letben nem k�sz�ltem erre. – mondja olyan hangon, mint aki mosolyog, de a val�s�gban arc�n csak ell�gyult f�radts�g �l. - Annyi minden jutott az eszembe. Tervezgetni kezdtem, �s… �n annyira ostoba vagyok.  �sszeszor�tja fogait, hagyja, hogy a hideg meg�lje mellkas�t. Vissza akarna menni a szob�ba, de tudja, akkor bele fog akadni a v�rrel �s k�nnyekkel eltemetett f�rfi test�be. A hal�l tud f�jdalmas lenni. Egy vil�g haldoklik odalent, �s szembes�lnie kell vele �jra meg �jra. Ink�bb nem akarta hallani az igazs�got. Ink�bb lenne egyszer�en csak h�s�ges – k�nny�nek hangzik, mint az emberi tudat, hogy valamikor saj�t gyereke is lehet.  Szomjasan nyel, hogy enyh�tsen a felkavarodott �rzelmek durvas�g�n. Gondolatai pisl�kolnak, esz�be jut valami, azut�n elveszti a fonalat. Legsz�vesebben Zev �l�be telepedne, mint egy gyerek az �desanyj��ba, aki betakarja �t a karjaival, m�g ha az az utols� �rint�se is. Cs�fol�dva a h�bor�n gondolkodik el, mit �rtett a robot kettej�k alatt. Megfordul a fej�ben, hogy kir�l is besz�lt – mag�r�l �s az Els�r�l, vagy mag�r�l �s r�la. - Zev �s Khiara sz�p hal�lt �rdemel. – ugrik neki m�g egyszer, miut�n meger�s�tette mag�t. – Nem olyat, mint a g�pek. Az emberek cs�fnak hisznek benn�nket… de �n tudom, hogy gy�ny�r�ek vagyunk.  Megborzongatja a csend, ami szavai ut�n �l meg a leveg�ben. Elfojtja k�h�g�s�t, mely g�rcs�sen k�sz�lt felt�rni mellkas�nak legm�ly�r�l. A hal�l tudata az � gyenges�geit is kezdi kik�sz�teni, a t�tlens�g pedig az �r�letbe kergetni.

2010.06.04. 20:32 Zev Owen

Makacsul �s megf�radtan kezdi cs�v�lni a fej�t. �rzi kez�n a nyom�st, de nem ford�tja el a fej�t, hogy a l�nyra n�zhessen. Szemei f�lig lehunyva merednek valahov� a s�t�tbe, ahol saj�t l�b�nak sziluettj�t sem k�pes m�r kivenni a k�r�l�tt�k kavarg� �jfeket�b�l. Meg akar halni? Ha nem, mihez kezdhetne m�g ezek ut�n? Mi�rt f�szkelte mag�t pont most bel� az a gyilkos emp�tia, ami mindent t�nkre tehet? Tal�n a hal�l k�zels�ge teszi ezt vele. A lelki megf�radts�g, amely olyan er�sen megk�rny�kezte mindazok ut�n, hogy a t�k�letes, f�ld�nt�li boldogs�gb�l vissza kellett zuhannia a kietlen val�s�gba. L�tnia kellett a f�rfi v�r�t sz�tken�dni a homokon s�s k�nnyeivel egy�tt. Hallania kellett azt a jajvesz�kel�st, a f�jdalmas h�rg�st, ami m�ly nyomokat hagyott benne, m�g akkor is, ha ezt minden erej�vel igyekezett saj�t kegyetlens�g�be fojtani. - H�s�gr�l besz�lsz, de Te is nagyon j�l tudod, hogy ez sosem lesz ilyen egyszer�. Mi�rt hittem, hogy megf�z? Mert egy vil�g haldoklik odalent, akik eddig csak r�d t�maszkodhattak. Nem �miatta, miattuk. – eleny�sz�, elrekedt hangon besz�l, mint akit m�r teljesen elhagyott az ereje. Testtart�s�r�l is ler�, hogy lassan m�r saj�t mag�t sem lesz k�pes t�maszt�k n�lk�l megtartani. Sz�pen lassan eleny�szik a v�z, mint minden haldokl� emberi test az utols� pillanatai el�tt. - Egy g�p sosem hal meg. Nincs sz�momra ekkora jutalom. Pedig ha lehetne, �n �ln�k vele. A hal�l nem f�jdalmas. Ha elragad, nem �rzel se b�ntudatot se �r�met, csak a megk�nnyebb�l�st. A tudatot, hogy ez �gy van j�l, ennek �gy kellett t�rt�nnie. – lassan h�zza el a kez�t, hogy megszabaduljon az er�teljes szor�t�st�l. Ez az �rint�s csak b�ntudatot �breszt benne �s megakasztja saj�t, meggyeng�lt szavait. - Zev hal�la nem ilyen volt. Olyan eml�keket l�ttam, amik nem voltak ismer�sek. Nem a saj�t �letem pergett le el�ttem, hanem egy g�p agy�ba t�pl�lt k�drendszer. Jelk�pek �s sz�mok kombin�ci�i. Rettent�en f�jt, amikor elszak�tottam magam az emberi vil�gt�l, az �rz�kletekt�l. A sz�vem f�jdalma nem hasonl�that� ahhoz az �rz�shez. Sokkal h�v�sebb �s kisz�m�tottabb volt, mert meg�lt �s tudatta, hogy m�r sosem t�rhetek vissza. A t�mla tomp�n megnyikordul, mikor nagy nehezen leveszi r�la a v�z s�ly�t, hogy a cyborg fel� hajoljon. Szemei fak�n csillognak a sz�rk�n dereng� hold f�ny�ben, mikor fekete tincsei m�g�l a l�nyra pillant. - �n addig �lek, am�g ez a h�bor� tart. Kikapcsolhatnak, elhaszn�l�dhatok, de mindig felt�masztanak majd. �jra �s �jra. Ennek a f�ktelen v�ront�snak semmi �rtelme. Csak kett�nknek van �rtelme. Csak nek�nk... Szem�ld�k�t m�lyen �sszevonja, arca eltorzul az �jra bel�has�t� f�jdalomt�l. Egyre nehezebben besz�l, karja n�ha megremeg a szabadon sz�guldoz� �ramt�l, mely v�n�iban kering �s �ramlik szertesz�t. Ajkait egym�shoz pr�seli, �llkapcsa megfesz�l a sz�gyent�l, hogy ilyen gyeng�nek kell mutatkoznia Khiara el�tt. Hatalmas er�t kell vennie mag�n, hogy el tudjon fordulni; a m�sik oldalon l�v� ablak s�t�tj�be b�mul, de csak neonok k�zt vibr�l� t�k�rk�p�t l�tja, mely olyan, mintha saj�t hal�l�val, az �rz�ketlen j�v�vel n�zne szembe.

2010.06.03. 18:02 Khiara Laken

Mutat�ujja a doboz kiv�sett mint�in cs�szk�l. Elr�vedve l�legzik, verg�d� lelk�t pr�b�lja kord�ban tartani, mintha el akarna sz�rnyalni valahov� messzire. A szavak g�piesen iv�dnak bel�. Dacosan mered a f�lelmetes t�jra, �s hirtelen rokonszenvezni kezd vele, ami�rt m�r semmit nem k�pes �rz�kelni a hideg sz�l simogat�s�b�l. - �vatlan volt�l…! – csattan fel hirtelen, felpattanva a sz�kr�l. Hangja nem szaggatja a csendet, elfojtottan, hevesen szakad fel �s olvad bele a s�t�tbe; az aggodalom olyan elviselhetetlen, hogy �jra �gy �rzi, h�s-v�r sz�ve f�mm� v�ltozott, hogy azt�n � legyen a gyilkosa. Hangosan szuszog, f�jtat, pedig tudja, hogy mindezzel semmit se seg�t. L�ptei tehetetlen�l kopognak a j�rm� padl�j�n, ahogy p�r l�p�ssel az �l�s m�g� s�t�l. Lehunyt szemmel kezdi �tadni mag�t az em�szt� val�s�gnak, melyb�l m�g semmit nem fogott fel. H�v�s burokba temetkezik, mik�zben l�gszomj k�nozza, a kimer�lts�g �s t�tlen reszket�s. - Mi�rt? Mi�rt hitted, hogy megf�z? Ennyire t�n�k h�s�gesnek? – sziszegi elfordulva, csup�n f�l arc�t mutatva a fi�nak. Nem akar t�madni, m�gis a legl�nyegtelenebb dolgokkal pr�b�lja nyerni az id�t. Gondolatai a f�radts�g k�zepette mozgol�dnak, tasz�t, �s emiatt a t�m�ny iszonyat kezd teljesen eluralkodni rajta. – Hozz�d mentem, Zev, nem hozz�. M�g csak most vetettem el a nevemet! Csak most voltunk igaz�n egy�tt. Csak most.  Csak most kellett volna elkezd�dnie az �let�knek. Elkeseredetten fesz�l meg �llkapcsa a visszafojtott indulatt�l. Elj�tssza mag�ban, hogy kimegy, �s tov�bb k�nozza a hal�los f�jdalm�ban f�rd� f�rfit, ami�rt megsebes�tette a robotot, �s ami�rt lassan em�szt� gy�trelmet okozott neki. Hogy a v�gtelens�gig megnyomor�tja. Nemr�g m�g meg volt r�la gy�z�dve, hogy minden rendben lesz; most olyan elveszett, mint a fi� v�z�ban kering�, �ram�t�sszer� l�z, a kiszolg�ltatotts�g, mely vakon pulz�l a remeg� erekben. Bel� akarna kapaszkodni, de most neki van nagyobb sz�ks�ge �r�. Az az egy sz� – haldoklom – minden m�st �rtelmetlenn� zsugor�t �nmaga k�r�l.  Ajkai szomjasan t�togj�k a semmit. Kezdi meg�rezni a v�z �s a gy�gyszerek hi�ny�t a k�nnal felt�lt�tt t�rben. Mintha fogyna az oxig�n, �s egyre csak a m�rget nyeln�k vissza. Els�t�t�lt szemei lassan ny�lnak t�gra. Elgy�t�rten merednek a semmibe, majd hirtelen l�gyulnak el, ahogyan megad�an megfordul. - J�tszottam m�r a gondolattal. T�bbsz�r ez alatt a p�r �v alatt, mint kellett volna. Legut�bb �n akartam, hogy hagyjuk h�tra a test�nket. – hangja m�lyensz�nt� �s elhalkult, mintha egyenesen a l�lek m�ly�re akarna sz�lni, �s azt akarn� gy�gy�tani. Zevhez l�pdel, let�rdel mell�, de nem kezdi f�rk�szni az elford�tott von�sokat. – De ez nem hirtelen j�tt logikuss�g volt vagy menek�l�s. Ha vagy m�g annyira er�s… ha van m�g r� egy kev�snyi es�ly…  Bocs�natk�r�en ny�l a fi��rt, mint aki egy haldokl�t pr�b�l �lesztgetni. �nz�n tartja mag�n�l. Alkarj�t a karf�ra t�masztja, kez�t �vatosan cs�sztatja a m�sik tenyer�be, majd megszor�tja, hogy ujjai finoman a b�r�be v�jjanak. L�tja, hogy f�j neki, l�tja a bele-bele nyilall� k�nszenved�st. Arra gondol, b�rcsak �tvehetn� legal�bb a fel�t. Megpr�b�lja lek�zdeni az �retlen p�nikot, egyenletesen l�legezni; csak sz�ve d�r�mb�l �gy, mintha g�rcs�sen k�h�gne. - Meg akarsz halni?  Lassan emeli meg a fej�t, hogy komolynak tetsz� tekintet�t a fekete tincseken t�lra f�rja. Neh�z ennyire �sszeroskadtnak l�tni a tekint�lyt, de tudnia kell. Minden s�padt ment��v megfordul a fej�ben – szerez valahol �zemanyagot, megv�di magukat, odaviszi �t, ahol megjav�thatja mag�t, b�rhov� elvezeti -, �s ha a robotban egyetlen csepp k�telyt l�t, a lehetetlent is megpr�b�lja.

2010.06.02. 17:33 Zev Owen

Az ablak�vegen t�li s�t�tet n�zi. Innen m�r nem l�tni a f�ld�n verg�d� alakot, szemeinek neonf�nyei is elcsitultak, hogy von�sait v�gleg elfedhesse a s�t�tsz�rke hom�ly. Csak maga el� mered, kezei hasztalanul markolj�k a korm�nyt, mint aki a haldokl� f�rfit gy�szolja n�m�n �s elmerengve. Am�g a l�ny hangj�t hallgatta �s megv�rta, hogy mell� vet�dj�n, tudatosult benne a t�ny, hogy alig maradt benzin a l�gj�r� tart�ly�ban. Hogy ilyen mennyis�ggel egy kilom�tern�l tov�bb sem jutnak. Ajkait szorosra z�rja, majd hagyja, hogy teste mag�t�l mozduljon Khiara fel�. Kezei lecs�sznak a korm�nyr�l, feje a cyborg fel� fordul, ahogy tehetetlen, cs�ggedt indulattal az alig kivehet� sziluettre n�z. - Azt hittem majd megf�z. Hogy elm�sz vele. F�radtan az ablak fel� biccent. M�g mindig �rzi test�ben a zsibbad�st, mely teljesen leb�n�tja �s a b�r�l�sbe s�ppeszti. Nem akar t�bbet mozdulni. Egyre k�zelebbinek �rzi az �des tudatlans�got, a semmit, amit csak a hal�l hozhat mag�val. Meg akar �llni itt �s most miel�tt m�g kit�rne a k�osz; miel�tt m�g olyat k�ne l�tnia, ami v�gtelen id�kre elk�s�ri. N�h�ny percig elm�lkedve hallgat, elgy�t�rt von�sokkal b�v�li a s�padt holdf�nyben alakot �lt�, h�feh�r arcot, mely most olyan �res, mint ez a kihalt, kop�r �jszaka az agyonsz�radt f�ldel �s a hamuv� aszal�dott f�kkal. Lassan v�lnak el egym�st�l ajkai, majd �gy fordul vissza, semmiv� t�ve a mozdulatot, mintha m�r most megb�nta volna a kimondatlan szavakat. - Khiara. – beles�gja a nevet a t�m�ny feketes�gbe, csak hogy meger�s�thesse mag�t vele, miel�tt v�gleg belekezdene. – Gondolkodt�l m�r a hal�lon? Az �ngyilkoss�gon. A b�k�s v�gen, amit �nsz�ntadb�l k�vetsz el, nem pedig azon, hogy valaki egyszer brut�lisan meggyilkol majd egy harc hev�ben. Szeme sark�b�l a l�nyra pillant, az aranybarna �riszek kopott csillog�sa elhagyatottan f�nylik fel a tintas�t�tben. Vesz egy m�ly leveg�t, ujjait gyeng�n �k�lbe szor�tja, mint aki egy l�thatatlan dologba kapaszkodik bele. - Ez a v�z m�r nem tartja mag�t sok�ig. Nem tudom h�ny t�mad�st b�r m�g elviselni, de az �llapot�b�l �t�lve nem sokat. Idegen chip van a testemben �s egyre gyeng�l. A v�z leterheli. Kicser�lhetem, de egyre r�videbb �let�k lesz a fejemben. Ez a rendszer sokkal �sszetettebb, mint gondoln�d... - elakad a hangja; m�lyet sz�v a tiszta, homok illat� leveg�b�l. – A l�nyeg az... hogy haldoklom. �s nem b�rn�m elviselni ha ez m�g egyszer megt�rt�nne. F�ltelek. Nem vagyok el�g er�s ahhoz, hogy meg tudjalak v�deni egy eg�sz hord�val szemben. Mindenhonnan j�nnek, �s nem lehet �ket meg�ll�tani. N�m�n nyel, saj�t t�rdeire meredve, fej�t teljesen lehorgasztja, hogy a koromfekete tincsek elfedhess�k az arc�ra ki�l�, elkesered�sbe torzult kifejez�st. - Tal�n igaza volt. Logikusabb lenne, ha meghaln�nk �s v�gre b�k�ben l�tezn�nk tov�bb, t�vol innen. Visszaid�zi mag�ban az Els� szavait. Hasogatni kezd a feje �s a sz�ve, a hal�nt�ka majd sz�tpattan az �jra felsajdul� f�jdalomt�l, mely a test�ben remeg az ide-oda sz�k� �ramok ut�hat�sait�l. Legsz�vesebben itt �s most let�rdelne �s hagyn�, hogy a f�mtest �sszeroskadjon. Csak fek�dne t�tlen�l, mint egy �lettelen b�b. Azt akarn�, hogy elhiggy�k, nem l�tezik a v�z m�ly�n semmi t�bb csak a h�v�s, �res t�r. Hogy Zev Owen csup�n �vtizedekkel ezel�tt l�tezett; egy egyszer� kamasz volt, akinek kor�n lelk�t szegte a v�gzetes betegs�g, ami felett m�r k�ptelen volt uralkodni.

2010.05.31. 23:08 Daniel Barth

Bizonytalanul t�molyog el az asztalt�l, kez�t azonban m�gis vonakodva ny�jta visszafel�. Nem akarja elengedni az egyetlen pontot, ami legal�bb biztosan �ll a l�b�n, �s nem mozdul el a hely�r�l. M�r rosszul van ett�l a sok embert�l, egyed�l akar v�gre lenni, de f�l t�le, hogy ha v�gre ki�rnek, akkor b�cs�zni kell. Most tal�n �r�kre. Nem k�pes bevallani mag�nak, hogy �nz�, hogy rettent�en f�jna, ha most itt hagyn� a l�ny. Belehalna, ha most, ha pont most maradna egyed�l. Akkor m�r ink�bb kinnt, ahol senki sem l�thatja. Legsz�vesebben belemarkolna Mizuki ruh�j�ba, �s nem engedn�, hogy ak�r egy l�p�ssel is t�volabb h�z�djon, de nem teszi. Az m�r r�ls�gosan is sok lenne. T�ls�gosan is s�rten� a b�szkes�g�t, ha k�ny�r�gne az�rt, hogy ne hagyja egyed�l. V�gyik arra, hogy mag�n �rezhesse a l�ny �rint�s�t, mely olyan energi�val t�lti fel mindig, mint valami drog. M�r szinte v�rja, hogy v�gigsim�t az arc�n, vagy a haj�n, vagy egyszer�en csak a mellkas�ra hajtja a fej�t; az teljesen mindegy. - Itt akarsz hagyni, ugye? - suttogja maga el� elhal�an, f�mesen csillog� tekintet�t m�lyen tincsei m�g� rejtve - Legal�bb hagy b�cs�zzak el - m�lyen b�g� hangja szinte alig hallhat�, f�leg hogy m�g nem t�volodtak el t�ls�gosan a hangos �tkez�t�l. Elgondolkodva rogy le a fal t�v�be, n�h�ny m�ter t�vols�gban a l�nyt�l. Most, hogy elengedte a kez�t, �gy �rzi, mintha m�ris egyed�l maradt volna. F�jdalmas kifejez�ssel b�mul maga el�, kezeivel k�zben kivehetetlen figur�kat rajzol a poros betonra. - Meg�g�rted, hogy miut�n v�gezt�nk az orvosn�l... mes�lsz nekem. Nem tudok r�lad semmit, mert mindig csak a saj�t t�rt�neteimet mes�ltem el. K�rlek... Mondd el te is. Els�pri maga mellett a form�kat, hogy egy sz�vnek t�n�, furcsa �br�t rajzolhasson a hely�kre, melyet azonnal el is t�ntet, nehogy Mizuki megl�thassa. - Vigy�zz magadra... - leheli maga el�, de azt, hogy valamit mond, szinte csak sz�j�nak mozg�s�b�l lehet �szrevenni.

2010.05.30. 20:32 Khiara Laken

H�tr�bb l�pve k�veti v�gig a dulakod�st; mire mozdulna, a robot m�r elt�molyog, a f�ld�n hagyva a f�jdalomban verg�d� f�rfit. Ujjai a semmit markolj�k, ahogyan m�g egyszer megpr�b�lkozik. Oldalra ford�tott fejjel k�veti nyomon az Els�t, arca megfesz�l a r�t�r� zakatol�st�l, a m�g hevesebb sz�vdobog�st�l. M�lyen veszi a l�legzetv�teleket, de nem annyira, mint a meilisi, aki most �rte k�v�n ny�jt�zni. F�reg m�dj�ra verg�dik el hozz� a f�ld�n. Mire feleszm�l, m�r csizm�j�nak sz�l�t markolj�k, gyeng�n remegve h�zogatj�k, ny�sz�r�gnek l�b�n�l, �s egyre csak a nev�t ism�telgetik.  Nyaka kimerevedve csavarodik oldalra. Nem tekint lefel�, mintha szoborr� merevedett volna az �jszakai leveg�t�l. Mintha undorodna a k�nnyekt�l vagy a v�rt�l, vagy az eltorzult arct�l, melynek bar�zd�iban az �pelm�j�s�gnek m�r csak utols� szikr�i lelhet�ek fel. �ppens�ggel v�laszt is kereshetne a t�tlens�g k�osz�nak legk�zep�n, agy�ban m�gis csak �r �s vad zsibbad�s t�tong.  Itt nincs m�s senki. Nincs csapat, aki egyszerre vetette a robotra mag�t. Nincs semmi m�s, csak ez a lesb�l t�mad� sz�mkivetett, akinek el k�ne cipelnie �t. Hirtelen minden �ssze�ll, �s a keser�s�g, ami led�nti, legal�bb annyira m�ly, mint a gy�ny�r cs�csa. A gy�trelemben �g� hang tajt�kzik a kihalt helyen, az ord�t�s visszhangzik, mintha vad�llat k�sz�lne darabokra szedni az �ldozat�t.  Borzong saj�t kim�rts�g�t�l, mikor m�g h�tr�lni sem h�tr�l, csak hagyja, hogy az ujjak megpr�b�ljanak bel�kapaszkodni. Mereven �ll, egyenes h�ttal. �gy �rzi, ha hevesen megr�ntan�k, se bicsaklana �ssze. Ajkait �sszeszor�tja, ahogyan f�sult lass�s�ggal lepillant; szemeiben nem bizonytalans�g, hanem eleven d�h �s f�jdalom csillan, mint aki �t akarja venni a verg�d� sebes�lt k�njait. - �n nem akartam. �n sosem… - kem�nynek indult hangja elhal; egy vez�r omlott darabokra a romos pillanat alatt. �sszeroskadt, mint egy ing� v�r. A mondat, mely teljesen beleveszett a ny�gd�csel�sbe, m�r csak saj�t gondolataiban folytat�dott. �n sosem akartam ez lenni.  �llkapcsa megfesz�l karjaival egy�tt, �s csak most veszi �szre, hogy doboza folyamatosan nyomul mellkas�hoz. A zeneg�pet a f�sli �leli k�r�l, melyet nem volt ideje visszatekernie mag�ra. Pillant�sa nem ugr�l, �that�an n�zi a t�r�tt l�b�hoz kapott alakot, mely egyre gyakrabban merevedik meg a zih�l�s s�lya alatt. Tal�n r�gz�tenie k�ne valamij�t. Tal�n tudna valamit kezdeni az orvosi gyakorlattal, amit saj�t mag�n is alkalmazott. Tal�n majd �rte j�nnek.  Szaggatott s�hajt hallat, mik�zben r� kell j�jj�n, hogy nincs t�bb idej�k. R�juk tal�lnak, tal�n m�r a k�zelben is vannak, �s az �rnyak k�z�tt bujk�lva leselkednek r�juk. �rett d�nt�st kell hozzon; vagy �, vagy �k. - M�r nem Laken a nevem. – mondja hangs�lyt vesztetten, mikor �jra elk�nt�lj�k neki. Lehajol, mik�zben ny�l�nk ujjai k�z� veszi a pisztolyt. El k�ne vinnie, de csak ellen�rzi, hogy van-e m�g benne t�lt�ny; ha m�g sem j�nn�nek �rte.  Nincs ideje sajn�lkoznia, se felt�r� �rz�seivel t�r�dnie. Elh�tr�l, majd a l�gj�r�ba l�pked, hogy Zev mell� roskadjon. M�g mindig �gy szor�tja mag�hoz �rt�k�t, mintha att�l f�lne, hogy mivel valamivel hib�t k�vetett el, ez�rt igazs�gosan elszak�tj�k t�le. Csak annyira ny�l fel, hogy a mozgol�d�sban kilend�l nyakl�ncot v�delmez�en ruh�ja al� cs�sztassa.

2010.05.30. 19:25 Zev Owen

T�bbsz�r is elveszti az egyens�ly�t �s a t�rdein, vagy az oldal�n landol. Teljesen dekoncentr�lt� v�lt, v�gtagjai remegnek �s hasogatnak a zsibbadt f�jdalomt�l. Sz�nalmasnak �rzi mag�t, mik�zben t�rnie kell saj�t logik�j�nak kioktat�s�t, ami�rt k�ptelen volt odafigyelni. M�g most is csak Khiara j�r a fej�ben; �v�lteni tudna, ami�rt k�pes volt kitenni ekkora vesz�lynek. Ez a f�rfi b�rmire hajland�, hogy mag�val r�ngassa a l�nyt �s val�sz�n�leg a v�zzal is vannak m�g tervei, �gy jobban j�r, ha felsz�v�dik a s�t�tben, am�g �jra fel nem t�nik. A k�sz�st v�lasztja, mik�zben intenz�ven nyeli t�dej�be az es�illat� homokot. Elfogja az ironikus k�r�r�m saj�t maga ir�nt, ahogy a kisz�radt talajon verg�dik el�re, mint egy b�nult katonatiszt, aki gy�v�n megh�zza mag�t a goly�k el�l. Karj�val mozog el�re, egyre k�zelebb v�nszorogva a h�zhoz, szinte teljesen beleolvad a fekete, megrepedezett talaj vonal�ba. Labilis mozg�ssal tapasztja tenyereit a h�v�s falra, hogy �jra k�t l�bra tudjon �llni. H�t�t nekifesz�ti az er�s t�masznak, �s lek�zdi mag�ban az ingert, hogy fuldokolni kezdjen, a v�zba sziv�rgott port�l. Fogalma sincs mihez kezdjen, vagy hogyan csin�lja. A fick� nyilv�n er�s f�l�nnyel indul, mert egy t�szt is vonszol mag�val, ami megnehez�ti a dolg�t, annak ellen�re, hogy a f�lg�pet egy�ltal�n nem f�lti. Biztos benne, hogy a cyborg tud vigy�zni mag�ra, azonban egy ilyen sokkol�st az � sz�ve nem �lne t�l. Ritmus�t vesztve dobog fel saj�tja a gondolatra, torka teljesen elszorul. Nincs t�bb ideje a filozof�lgat�sra, mert a k�t elmos�d� �rny sietve vonul ki az �p�letb�l. Szemei er�teljes f�nnyel felvillannak, ahogy h�tulr�l a f�rfire veti mag�t. A test el�re esik, f�lig mag�val r�ntva a l�nyt, majd ellenkezni kezd. Csak most �rzi meg igaz�n, hogy az idegen, kora ellen�re mennyire megedz�d�tt a meilisi k�r�lm�nyek k�z�tt - ezzel azonban m�r semmire sem megy. Az�ta, hogy siker�lt a f�ldre ter�tenie, a v�z s�lya nagyobb meger�ltet�s n�lk�l egyhelyben tartja a megfesz�l� karokat, melyek r�szegezhetn�k a hatalmas fegyvert. - A franc essen bel�d. – �v�lti megal�zott, �rdes hangj�n, mikor felh�rd�lve elfogadja, hogy v�gleg alulmaradt. – Nekem azt mondt�k, hogy ez v�gleg kik�sz�t. Roncsnak k�ne lenned... A magadfajt�k nem b�rj�k a m�ltkorihoz hasonl� es�z�seket. - Ki k�ld�tt �reg? Ink�bb arr�l besz�lj. – sziszegi megfesz�lt �llkapoccsal, belet�rdelve a f�rfi bord�i k�z�. Az arc eltorzul k�nj�ban, bet�rt orr�b�l m�g mindig patakzik a v�r, mely v�r�sre m�zolta tork�t �s az eg�sz arc�t. - El�bb �llj le. �llj m�r le! - Ez csak a szem�lyes bossz�. – kezd ebb�l az eg�szb�l elege lenni, tiszt�n l�tszik, hogy ak�rmeddig k�nozza nem fog besz�lni; tal�n �pp ez�rt k�ldt�k pont �t hozz�juk, mert egy velej�ig mocskos, hibbant alak, aki m�g m�rt�rkodni is k�pes, csakhogy el�rje a c�lj�t. Egy mozdulattal csavarja ki a kez�b�l a pusk�t, majd �tkutatva a zsebeit elvesz egy kisebb k�st �s a revolvert is, hogy minden lehet�s�gt�l megfoszthassa. Miel�tt elengedn�, egy mozdulattal elt�ri a s�pcsontj�t, hogy g�tolja a mozg�sban, de az sem kiz�rt, hogy n�h�ny t�r�tt bord�t is hagy maga ut�n. Felmagasodva figyeli, ahogy a meilisi eltorzult arccal a l�b��rt ny�lna, de a mozdulat elhal, mikor tork�b�l egy �bl�s ny�g�s szakad fel. Nem k�pes sajn�lni, arc�n egy undorod� fintor �l m�g akkor is, mikor elvonja r�la a tekintet�t �s inger�lten a l�gj�r� fel� indul, r�szeges, instabil mozdulatokkal. A fick� hangja �jra felhangzik elny�jtottan �s f�jdalomban �gve, de m�g ez sem tudja meg�ll�sra k�sztetni; makacsul araszol el�re, hogy min�l el�bb a vezet��l�sbe roskadhasson. A mondatok egy�bk�nt sem neki sz�lnak. - Laken... Mi�rt hagysz cserben minket? �gy sosem leszel boldog. – halk zokog�s, rem�nytelen k�nnyeket sz�v mag�ba a f�ld, mely keveredik a f�rfi arc�r�l lecs�p�g� v�rrel. – Laken... Csak ezt az egy nevet k�pes ism�telgetni, ahogy kih�l benne az �let szeretete, majd az elhal� hang teljesen elveszik a f�jdalomban.

2010.05.30. 18:26 Khiara Laken

Szomjasan h�ti tork�t a v�zzel. �rzi, ahogy a hideg v�gigz�g nyel�cs�v�n, majd �res gyomr�ban telepszik meg. Meleg van, ny�ri forr�s�g, a leveg� is fulladozik k�r�l�tt�k. A koszos p�ra betonk�nt szorul �ssze. Fojtogatja tork�t, l�legzetei megsz�rtt� �s sz�rcs�g�v� v�lnak. A repedt ablak r�snyire nyitva; tudja, kib�rhatatlan, ha teljesen vagy egy�ltal�n nem lenne. Egy gyenge, besz�k� l�g�ramlat is �ltet�, m�g ha a mocskot is elhozza mag�val. Csap�dban vannak.  Gerinc�n v�gigfut a hideg. �sszerezzen a h�v�s �rint�sre, mely egy ablak �rtatlan reccsen�s�vel p�rosult.  Hamis mosoly – egy labilis kapaszkod� a monoton k�oszban. Az arc megf�radt �s elgyeng�lt, csak miattuk er�ltette meg mag�t. H�l�s �rte, de m�r el�g id�s, hogy a h�l�t is megm�rgezze. Sz�nlel�s; a m�lyr�l j�v�, k�h�g� hangok besz�lnek egyed�l �szint�n. Mi lesz, ha meghal? Id�ig hallja a szaggatott sz�vver�st, �s �rzi, hogy saj�tja is �r�lten veri mellkas�t a beteg ritmusra. Szepl�s arc�hoz �rnek, megsim�tj�k, �sszerezzen. - Szaladj v�z�rt. – s�gja neki a mellette t�rdel� l�ny, �s � szalad.  Nyaka megmerevedik, gyeng�n ny�l fel, mintha m�r zavarn� a tapint�s. Szemei csukva is �sszesz�k�lnek, az idegen �rzet piszk�lja elm�j�t. Hagyj�k b�k�n. Hagyj�k egyed�l.  �rny magasodik f�l�; felnyitva tekintet�t a j�l ismert vigyor a fi� arc�n. S�t�t van, �s � �lmosat j�tszik, de t�volr�l sem az. Saj�t szem�nek ikertestv�r�be pillant, amely hom�lyosan csillog a j�t�koss�gt�l. - �bredj. Mutatok valamit. – elfojtott nevet�s, ami az � von�saira is ny�zott mosolyt csal. Csak a s�t�tben, csak az �jjel k�zep�n, hogy �lc�ban maradjanak. Nem vallj�k be a legid�sebbeknek, de n�ha kisz�knek, �s gyerekek lesznek. Vesz�lyes mutatv�ny, ut��ze a b�ntudat, de ha mutatni akarnak neki valamit, annak nem tud ellen�llni.  Ismer�s, nyikorg� hang, mely eg�sz l�ny�t kit�lti. H�t�ra nehezedik, mert mellkas�t fulladozni �rezte a s�ly alatt. A nyilall�s enyh�l, ahogy gondolataiba a k�zelm�lt k�pei k�sznak. Zev�rt ny�l, hogy r�snyire ny�lt szemein �t kitekintve vissza�rintsen, mikor ajkaira durv�n tapad egy �rdes teny�r.  Felmordul, de nem a p�nikt�l, hanem a sebzett sz�j�t �rt f�jdalomt�l. A szor�t�s �rtelmetlen, �rezhet�en visszafogott, t�tlen, mintha a t�mad� nem tudn� eld�nteni, mit is akar pontosan. Ha ostob�n �s tudatlanul akarna cselekedni, verg�dni kezdene, � azonban hatalmasat �kl�z az idegen orr�ba, mire azonnal szabadd� v�lik. �szt�nb�l ugrik fel, az �gy t�loldal�n �ll meg a l�b�n. R�j�n, hogy nincs rajta ruha, ez�rt zih�lva ny�l a kab�t�rt, hogy legal�bb azt maga el� r�ntsa. - Csak ki akarlak menteni…  Kezd teljesen kitisztulni el�tte a k�p. A f�rfi a s�t�tbe m�lyedve ny�gd�csel, g�rnyedezik az arc�t markol�szva. Nem katona, nem cyborg, �s val�sz�n�leg, elt�rte neki az orr�t. Szemei t�gra ny�ltak a v�ratlan helyzetben, eg�szen a p�rk�nyig h�tr�l a les�jt� d�bbenett�l. M�lyeket l�legezve az �r�lten megindul� sz�vdobog�st�l p�rd�l meg az ablak ir�ny�ba, hogy reflexszer�en kutasson a robot ut�n. A s�t�t vak burkot k�pzett, nem l�t semmit. Mi van, ha t�bben vannak…?  Csak a hangos morran�sra hajland� visszatekinteni. A dereng� sziluettb�l egy fegyver alakja v�lik ki. Oda tudna ugrani, a karj�t is el tudn� t�rni, m�g sem moccan. Ledermedve k�veti v�gig, ahogy a k�z elker�l a bar�zd�lt arc el�l. A f�jdalmas, d�h�dt eltorzul�s azonnal enyh�l, amint a r�szeges pillant�s az �v�t keresztezi. A f�rfi vigyorogva m�ri �t fel; elcsorbult fogai v�r�sen csillognak az orr�b�l sziv�rg� v�r miatt.  Elmos�dva k�vetelik t�le, hogy �lt�zz�n, �s � egy pillanatig sem habozik. Mag�ra kapkodja a ruh�kat, mik�zben ki�hezve figyelik minden mozdulat�t. A pasas nem teljesen ostoba; messze �ll, figyelmeztet�en felemelt k�zzel. �vatosan ny�l zenedoboz��rt, meg�rizve nyomott hidegv�r�t. Nem besz�l, nem tesz semmi hirtelent, hogy a teljes v�dtelens�g l�tszat�t keltse. Mikor az �gy m�sik fel�re oldalaz, a karj�ba markolnak, �s megind�tj�k a folyos�kon, mintha egy ment�akci� r�gt�nz�s�t akarn�k v�grehajtani.  �sszezavarodottan l�pdel, dereka sz�r, mag�n �rzi a v�rt�l t�m�ny l�legzetek szag�t. Nem figyel arra, miket hordanak �ssze neki, m�g akkor sem, mikor m�r majdnem ki�rnek a szabadba. Nem �rzi teljes fenyegetetts�gben mag�t, arr�l azonban fogalma sincsen, hol ejtett�k csapd�ba az Els�t � �s a t�rsai.

[1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [Kor�bbi]