�j bejegyz�s Friss�t�s

2009.12.03. 19:08 Avila Mecoi

Rezzen�stelen arccal hallgatja v�gig a n� szavait, am�g tekintet�vel v�gig viszonozza annak a pillant�s�t. Hossz� n�ma cs�nd �ll be, miut�n a robot szavai kicsengtek. - Nem lenne �rtelme, hogy tagadjam, tetszik �s igen, sz�vesen lenn�k a helyedben. - Ugyan olyan �rz�stelen volt a hangja, mintha csak legal�bbis a l�gj�r�k mechanizmus�r�l besz�lt volna. - De nem vagyok hajland�, soha, de soha nem vagyok hajland� valaki m�s hely�t elfoglalni, �s ezzel �t p�tolni. Fej�t az Els� meggy�t�rt alakj�nak ir�ny�ba ford�tja, majd lassan vissza a M�sodikhoz. - Nem hiszem, hogy pont r�m lenne sz�ks�ge, mint test�r... - Szemei el�tt felvillantak a m�g friss eml�kek, ahogy a f�rfi be�llt el�, hogy v�dje a goly�k el�l. Mert � sokkal er�sebb, mert � megteheti... -�s honnan tudod, hogy �n ott leszek? Nem gondolod, hogy sz�vesebben maradna veled, mint velem? Mi�rt nem lehetn�l mellette? Ne k�vesd el azt a hib�t, amit annyi ember. Ne hagyd, hogy m�sok alak�ts�k az �letedet, hanem cselekedj mindig �gy, ahogy azt te j�nak l�tod, �s ahogy te akarod. Ne ess az emebrek v�tk�be. V�gtelen lehet�s�geid lehetn�nek, ha nem hagyn�d, hogy mindig valaki m�s uralkodjon feletted. Mi lenne, ha nem engedn�l a nyom�snak, �s ellen�lln�l? Ism�t be�ll a csend. Hagyja, hogy a n� elgondolkodhasson a szavain. Nem a szimp�tia szavai voltak, �s nem is �rtani akart vel�k. Csup�n a megfigyel�s�t mondta ki hangosan, a gondolatait. Kezdte kicsit jobban �rezni mag�t, b�r m�g mindig gyenge volt, legal�bb a nap nem s�t�tt m�r, ami sokat jav�tott a helyzeten. Sz�vesen odas�t�lt volna az ablakhoz, �s �gy figyelte volna, ahogy elhagyj�k az egyik v�rost, �s meg�rkeznek a m�sikba, de �lve maradt, �s helyette onnan figyelte egyik robotot a m�sik ut�n. - De... - csend�lt fel �jra nyugodt hangja. - Amennyiben nem szabadul meg t�lem az els� adand� alkalommal, megpr�b�lok �gyelni r�, hogy ne k�vessen el semmilyen �r�lts�get. B�r erre a feladatra sem �n lenn�k a legjobb, tekintve, hogy j�magam is csak a hangulatom �s kedvem szerint cselekszem, �s el�gg� kisz�m�thatatlan vagyok. Erre az is el�g bizony�t�k, hogy most itt vagyok, mikor tudhatn�m magam biztons�gban is az egyik norlanai laborban, �s �jabb k�s�rleteken dolgozhatn�k. �s ki tudja, milyen �r�lts�gbe vetem bele magam legk�zelebb? Viszont ha te ezek ut�n is ragaszkodsz hozz�, akkor... Nem, akkor sem �g�rhetek semmit... - Most is megvillantja az egyik mosoly�t, amir�l minden elmondhat�, csak az nem, hogy kedves, meleg �s sz�vb�lj�v�. Teh�t mindaz, ami egy mosolyt igaz�n kitesz.

2009.12.02. 19:14 Khiara Laken

Lehunyja szemeit, m�g a robot hangja zeng a gyeng�n rezg� falak k�z�tt. Mintha ezek visszhangj�b�l t�pl�lkozna, melyek saj�t test�nek f�mb�rt�n�ben kelnek �letre, �jra �s �jra harangozva a szavakat, amik �rtelmet k�vetelnek maguknak, �s eltemetett �rzelmeket k�v�nnak felszabad�tani.  Ism�t gy�ztesk�nt k�ne ki�llnia, hiszen siker�lt,  m�r nem �rzi a v�g ir�nti f�lelmet, �s az Els�nek sem kell halottnak lennie az inv�zi� v�g�n; enn�l halottabbnak  azonban m�g sosem l�tta �t, ahogyan felny�l� szemei �veg�re halv�nyan �szik fel a l�gj�r� �tl�tsz� bor�t�s�n t�kr�z�d� robot alakja. Ajkai leg�rb�lnek, de merev tekintete nem adja vissza felk�h�g�, vesztes dobban�s�t, melyt�l ord�tani �s k�ny�r�gni tudna hideg logik�ja alatt. Gy�l�l.  Eml�kezteti mag�t minden v�rz� sz�vhull�m alatt. Ne rettegj tov�bb ett�l, n�zz szembe vele. V�laszd a k�nnyebbik utat. Ne verg�dj, add fel a sz�nalmas pr�b�lkoz�st, �s l�gy v�gre az, akinek lenned kell.  Arc�n m�g mindig ott f�nylik egy fekete �rnyalat, ak�r egy b�lyeg, mely az �rul�kat jel�li. Avila ostroml� tekintet�t�l csak m�g ink�bb felbukik benne a sz�gyen  egy halv�ny m�sa, s f�mgerince is felvibr�l, mintha a hideg r�zn� �t. Ahogy most a Nap f�tyolfelh�k takarta korongja el�bukkan k�t �p�let k�z�l, �gy k�v�n � is kiszakadni test�b�l – minden form�j�t b�rt�nk�nt �li meg, egyre csak ki akar l�k�dni, szabadon kiny�jt�ztatni lelke v�gtelens�g�t, tudni, hogy test�t m�r soha t�bb�, senki sem haszn�lhatja fel.  Egyenesbe �ll�tva a g�pet fordul szembe az Els�vel, megforgatva maga alatt a sz�ket, mik�zben ujjait diplomatikusan �sszef�zi, mint egy s�trat. - Rendben, nem hazudok t�bbet; ez �gy igaz. Nem vagyok �rtelmileg s�r�lt, hogy mindezek ut�n ne fogtam volna fel. M�r nem vagyok naiv kisl�ny. – elcsendes�lt hangj�ban ott j�tszik a v�szj�sl� lejt�s, szinte eggy� olvadva a j�rm� z�g�s�val. – Ha meilisi sz�letett volna egy norlanai hely�be, vagy ford�tva… ugyan azt k�v�nn�. Hi�ba �t�lik el a m�sikat. M�sk�nt �lnek, de egyk�nt �rzik a retteg�st.  Egyk�nt fulladoznak, egyk�nt hib�znak, egyk�nt szerelmesek. �s mi�rt r�n�nk fel nekik? Hiszen emberek. Hogy mi a c�l? Fogalmam sincs. Nem tudom. Lent a k�t v�ros �sszeolvad�s�ban b�znak. Meilis hisz egy �j �let rem�ny�ben.  Szemei �lmosan szegez�dnek el�re, mik�zben hossz� pillanatokig csak saj�t d�h�be mer�l. Csak nemr�g szembes�lt a val�s�ggal, �s d�h�s mag�ra, mintha csak most lett volna k�pes levennie fej�r�l a takar�, elvak�t� k�t�z�t. - De nem, az �let sosem lesz b�k�s. �j h�bor�k fognak sz�letni a pillanatnyi gy�zelemb�l, ebben biztos vagyok. Ez itt az emberek Vil�ga. Maguk�rt felelnek. A halhatatlan v�z�rt a lelk�kkel k�ne fizetni�k. Nem v�llalhatod magadra. Nem mentheted meg �ket. Sajn�lom.  Tekintete hirtelen villan a n�re, mintha meghallotta volna n�ma s�rt�s�t. V�r�s haja most �that�, s�t�t pillant�st k�lcs�n�z neki, ahogyan szemei kit�nnek mellette, �s �gy n�zi a n� alakj�t, mint aki k�pes lehet �tl�tni rajta. - A k�pess�geimben, mi? Tetszik a robotv�z. Lenn�l a helyemben. – �llap�tja meg vontatottan. – H�t rendben. L�gy a helyemben. M�g a M�sodik nevet is elhagyom, csak maradj mindig az Els� mellett. Vigy�zz R�,  hallod? �n nem lehetek ott, hogy ezt megtegyem.  Egy mozdulattal g�rd�l vissza az ablak fel�, �jra megl�tva az elmos�dott �p�letegy�ttesekbe olvad� arc�t, mely olyan sz�ntelens�get t�kr�z, olyan mereven k�ptelen mag�ra er�ltetnie a j�t�kot, hogy a forr�s�g csak egyre er�s�dik mellkas�ban. B�rmit megtenne most, hogy ne ilyen t�vols�gb�l kelljen felfognia a kimondott igazs�got; m�g a f�lroboti test�be is visszat�rne.

2009.12.01. 20:55 Zev Owen

Nem foglalja el hely�t a M�sodik mellett, csak igyekszik elrakt�rozni annak h�v�s �rint�s�t, mely v�ll�t �ri, mintha a r�simul� ujjak a test�ben felgy�leml� heves l�zat akarn�k csillap�tani. Megpr�b�lja eml�keinek minden egyes r�szlet�be belev�sni ezt az �jszer�, minden m�ssal �ssze nem hasonl�that� �rzetet, hogy majd felid�zhesse azokban az id�kben, mikor ez a leheletnyi �r�m is elsz�kik az �let�b�l, s t�bb� m�r nem �rezhet semmit a k�lvil�gb�l. Egy fullaszt�, l�thatatlan fal m�g�tt �rzi mag�t, melyen kereszt�l mindent sokkal r�szletgazdagabbnak, �s val�sabbnak l�t, mint b�rmelyik ember; azonban hi�ba �rintik meg k�v�lr�l annak �vegszer� hat�rvonal�t, hi�ba l�tja a tombol� k�nikul�t vagy a viharos szelet maga k�r�l, � rezd�letlen pupill�kkal, semmibe tekint� szemekkel ugyanolyan mozdulatlanul �s �rz�ketlen�l �ll egyhelyben, mint egy felbontatlan, l�lektelen b�b a doboz�ban, a maga �n�ll�, sz�k�s Vil�g�ban. Mellkas�ban �rzi, ahogy keser� �rzelmei felcsap� hull�mokk�nt t�dulnak fel, mintha ezernyi gondolat s�r�s�d�tt volna bele egyetlen pillanatba. A M�sodik szavai m�g mindig ott keringenek k�r�l�tte a leveg�ben, mintha �r�k k�rhozatra �t�lt�k volna �ket, hogy az �r�kk�val�s�gig visszhangozz�k a suttog�, hazug szavakat, melyek m�ly�n csak a l�gj�r� k�nnal telt z�g�sa hallatszik. Pillant�sa v�gigsiklik a f�ny�rv�nyben �sz� v�roson, mely m�g most is a t�k�letess�g l�tszat�t kelti, ahogy a j�t�kos napsugarak szikr�zva �sznak kereszt�l az �vegek fel�let�n, vad t�ncra h�vva els�t�t�tett fel�let�ket, mintha a haldokl� Nap, belet�r�dve rabs�g�ba, l�gyan pr�b�lna v�gigsim�tani a betonerd� kegyetlen�l sz�p l�tk�p�n. Sz�ve hirtelen dobban fel, mikor ujjainak hegy�n ism�t a jegess�get �rzi, ahogy az �veg fel�let�hez �r, �gy pihentetve meg kez�t annak vonal�n, mint aki ezzel az egyetlen mozzanattal k�pes �letre kelteni ezt a Fekete mennyorsz�got, Norlana �l�, eleven arc�t tapintva ki benne. - Nem kell hazudnod, nem f�lek. – leheli maga el�, mintha abban b�zna, hogy szavai forr� p�r�t hagynak a vastag �vegfel�leten, igazolva a test�ben �rj�ng�, csit�thatatlan forr�s�got. Arca meg sem rezzen, mikor �jra r�eszm�l, hogy k�pzelt l�legzete ebben a testben sohasem l�tezett. - Menek�l�nk. De mi a c�l? Norlana nem egy dolog, amit le kell ig�zni, ak�rmennyire is t�nik egy �sszef�gg� l�leknek. Milli� ember alkotja, �s annyi mindent nem l�tt�l m�g bel�le. – �v�d� hangja szokatlanul t�r el� hat�rozott pillant�s�nak �s merev testtart�s�nak m�ly�r�l. M�g mindig fesz�lten tekint a t�volba, mintha csak egy pontot figyelne, mik�zben �gy int�zi szavait a M�sodikhoz, mint aki �nmag�nak sorolja fel �rveit. - Az emberek itt is ugyan�gy szenvednek, mint Meilisben. Nem lehet nagy k�l�nbs�get tenni egyik �s a m�sik k�z�tt. Itt a kegyetlens�g, a p�nz �s az elv�r�sok hajszolj�k �ket a tudatlan �r�letbe. Soha nem l�tott betegs�gek �s olyan fizikailag gyenge emberek sz�letnek, amit m�g most sem k�pes felt�rk�pezni az orvostudom�ny. – jobb keze, melyet fekete v�rh�l� sz�tt be, hirtelen szorul �k�lbe, mik�zben pillant�s�t les�ti, mint akibe egy �jabb f�jdalomhull�m nyilallt. – H�t nem �rzed a retteg�s�ket? Nem �k v�lasztott�k ezt az �letet. �n voltam az egyetlen es�ly�k, de cs�d�t mondtam... Nem tudom megadni nekik a halhatatlan robotv�zat. Nem megy. Belehaln�nak... Lehunyja szem�t, homlok�t a rezon�ltan z�g� �veghez tapasztva, hogy leh�thesse vele gondolatokt�l kavarg� tudat�t, mely �jabb �s �jabb sebet szak�t fel lelk�ben. Egyre ink�bb �gy �rzi, hogy eltel�t�dik �rzelmekkel, ahogy elhalv�nyult r�mk�pekk�nt t�r fel bel�le az eml�k, olyan �jszak�kr�l, mikor a laborban nem hallott m�st csak a meilisiek k�nban �g� ki�ltoz�s�t, mik�zben tudata m�ltb�li k�pekkel j�tszott. Eml�kekkel, halott gyerekekr�l, akik a k�rteremben m�g vele egy�tt sz�molt�k vissza utols� perceiket. Csak saj�t szerencs�j�n m�lt, hogy � m�g mindig �l, s mer� �nz�sb�l �s b�szkes�gb�l mag�hoz l�ncolt egy g�pi testet. Nem tudhatja �l-e m�g egy�ltal�n az a gy�szosan ver� emberi sz�v mellkas�nak b�rt�n�be z�rva, mely kih�lten �s a v�gs�kig elhagyatva adta fel m�r �vekkel ezel�tt emberi haland�s�g�t.

2009.12.01. 19:51 Avila Mecoi

Meglepet�sszer�en �ri, amikor felbukkan mellette a M�sodik alakja, �s karj�n�l fogva felr�ntja. Mint akit �lm�b�l �bresztenek, �gy n�z pislogva a n�re, majd lass� l�ptekkel k�veti �t a l�gj�r�hoz. Lass�, bizonytalan l�ptekkel megy csak be a f�mszerkezetbe. R�gt�n �rezhet�v� v�lt sz�m�ra a k�l�nbs�g a bent �s kint k�z�tt. Hallatott egy halk, megk�nnyebb�lt s�hajt. V�gre nem volt a nap sugarainak kit�ve. Odabotork�lt az egyik �l�shez a k�t vezet� �l�s m�g�tt, �s le�lt.  A vezet� �l�s�ben m�r a M�sodik alakja �lt. Tekintete a m�sikra siklott, ahol kor�bban � foglalt helyet, �s ahol minden bizonnyal most az Els� fog �lni. Ez�ttal � ker�lt a h�tt�rbe. Elford�tott a fej�t, �s becsukott szemekkel v�rta, hogy a motor felz�gjon. Oda se kellene n�znie, hogy tudja, a n� r� c�loz, m�gis lassan fel� ford�tja a fej�t. De ha megb�ztok bennem, mindent szerezhet�nk. Akaratlanul is visszagondol r�, hogy mit mondott neki a f�rfi, amikor � besz�lt neki a bizalomr�l, �s hogy � mit �rzett akkor. - Ne v�rd el, hogy megb�zzam benned, de b�zom a k�pess�geidben, hogy menni fog... - Tekintet�vel a n� arc�t k�mleli, majd pillant�sa lejebb k�szik a seb�re. Majd v�g�l az Els�t is alaposan szem�gyre veszi. A k�t robot sokkal s�lyosabb s�r�l�seket szerzett, mint �, m�gis sokkal jobban b�rj�k. M�rgesen ford�tja el a fej�t, �s ink�bb az ablakon n�z ki. Ut�lja, hogy a fogja egy ilyen gyenge testnek. Nem b�rja elviselni a tudatot, hogy gyenge, �s nem tehet ellene semmit. Kimondatlanul is �rezni lehetett a fesz�lt leveg�t a l�gj�r�ban. �gy t�nt sz�m�ra, mintha a k�t robot csak neh�z sz�vvel hagyn� ott az �gi v�rost, azonban az � sz�ve k�nny� volt. Nem volt szomor� vagy elkeseredett, mert el kell t�nnie a helyr�l, ahol eg�sz eddigi �let�t t�lt�tte. Gondolataiban megjelent a sz�lei k�pe. Ism�t nem sz�lt nekik hol van, hogy elmegy, �s tal�n vissza sem t�r. De nem b�nta. Ez a r�vid id� el�g volt, hogy r�j�jj�n arra, hogy mennyire m�shoggy n�zett ki a csal�djuk, mint ahogy azt m�sok gondolt�k. Mint ahogy azt a k�lvil�gnak mutatt�k. Val�j�ban m�r r�g �sszet�rt a b�k�s csal�d, �s es�ly se votl r�, hogy valaha is �jra �sszelehessen rakni, �s ebb�l mindegyik�k kivette a r�sz�t. Minden egyes gondolatot, ami sz�leihez k�t�d�tt sz�m�z�tt a fej�b�l, �s most arra gondolt, hogy vissza fog-e t�rni valaha is Norlan�ba? Vagy m�r eg�sz �let�ben sz�kev�nyk�nt k�nyvelik el? �j �letet kell kezdenie valahol? �s ha igen, az milyen lesz? Ilyen, �s ehhez hasonl� k�rd�sek mer�ltek fel benne, �s mind arra v�rtak, hogy megv�alszolj�k �ket.

2009.11.30. 21:47 Khiara Laken

Megfesz�tett, robotos l�ptekkel juttatja el mag�t Avila f�ldre ker�lt alakj�hoz, hogy a k�ny�k�n�l fogva r�ntsa fel a n�t, egy r�zk�d�ssal nyugt�zva a Nap hev�tette alkatr�szei pulz�l� �rzet�t, �s azt, hogy most tapintott ki egy h�s-v�r kart. Mik�zben �jb�l a l�gj�r� fel� k�zel�t, egy apr� anyagdarabot t�pve ki ruh�j�b�l morzsolja �ssze azt ujjai k�z�tt, a mellkas�n �ktelenked� lyukba t�mve, m�lyen, hogy visszafogja szerkezete �temesen kipump�lta v�r�t, mely mintha elsz�kni akarna merev test�b�l.  Megnyugv�s fogja el a h�v�s, sz�lmentes burok belsej�ben, mely �pp olyan hideg �s �rintetlen�l halk, mint amilyen meleg �s zs�folt, p�r�s a leveg� kint. Ahogyan szemeibe �tk�zik a robot v�rz� tekintete, csak most, viszonylag kitisztult fejjel l�tja meg azt az elrejtett, �mely�t� elhagyatotts�got; azt a l�ncot, mely idek�ti �t a v�roshoz, ami egyszerre tartotta �t betegesen szorosan, �s adott neki �lland�, szinte �ntudatlan biztons�got. Most itt kell hagynia otthon�t, mintha el lehetne felejteni �r�kre a g�pi mem�ria �s az emberi elme rakt�rozta, sz�nes k�peket, gondolatokat, �rz�keket, melyeket ez a hely t�pl�lt benne. Ahogyan logik�j�n �tfut a f�ldh�z v�g� �rtelmez�s, karja m�r mozdul, tenyer�t f�radtan megpihentetve a robot v�ll�n, mintha r� akarna t�maszkodni, m�g el�r�bb verekszi mag�t. - Minden rendben lesz.  Hangja tiszta, csak kiss� rekedtes, �m amikor lerogy a vezet�i �l�sbe, elhal� s�haja berezon�lja mellkas�t �s ajk�t, mintha lelke t�vozott volna, �s annak s�lya alatt remegett volna meg. Egy mozdulattal beind�tva a motort cs�sztatja �t alkarj�t az �l�s karf�j�n l�v�, f�mszer� f�lk�r�kbe, ezzel biztos t�maszt adva alakj�nak, m�g felh�zza a l�gj�r� hevesen izz� burk�t. - Lent vannak… rakt�rak. Felhalmozott f�mt�rgyak, k�tszerek, v�z… �lelem. – szegezi az utols� sz�t nyers monotons�ggal a k�s�rteties pillant�s� n�nek. – Nem lenne olyan egyszer� az �szrev�tlen bejut�s. De ha megb�ztok bennem, mindent szerezhet�nk.  Szeme sark�b�l l�tja a f�mes csillog�st az ablakon k�v�lr�l, melyr�l most k�ptelen eld�nteni, hogy puszt�n a h�zak ablakai verik vissza �s t�rik meg a szikr�z� napf�nyt, vagy pedig l�gj�r�k had�t k�ldt�k ut�nuk, hogy elt�r�ts�k �ket p�ly�jukr�l. Gondolatai minden sz�vdobban�s�ra egyre csak vissza k�v�nnak z�kkeni; Norlana elhagy�sa valami�rt �t is mellkas�nak szorongat�s�ra �t�li, mintha f�lne ell�pni egy biztos pontt�l, �s �jra belecs�ppenni sors�nak tudat�ba.

2009.11.30. 19:48 Zev Owen

Az arc�ra �ml� naps�t�s meg�geti b�r�t a vastag szurokr�teg alatt, mikor a kifr�ccsen� g�pi v�r vel�tr�z� hangj�ra szem�ld�ke reflexb�l megr�ndul, s egy m�sodperc erej�ig egym�sba szalad. Hirtelen nyilall oldal�ba a f�jdalom, ahogy megsz�d�lve �lez�dik ki tudat�ban a f�mbord�i k�z� f�r�d� k�n, mely alatt legsz�vesebben �jra �sszecsuklana �s elter�lne, mint a halott f�lg�pek, melyekkel saj�t kez�leg v�gzett. Az � teste azonban meg sem mozdul, mik�zben gyomr�ban liftezik az elkeseredetts�g �s a t�relmetlens�g �rzete, mintha azzal, hogy csak fell�p a l�gi j�rm�re szembe kellene n�znie eg�sz Norlana �that�, figyel� tekintet�vel, mely m�r mindig a nyom�ban lesz, s a m�lt k�s�rtetek�nt fog �rk�dni felette, azokon az �lmatlan �jszak�kon, mikor majd �jra r�t�r az �v�lt� mag�ny, �s a most benne tombol� g�pi �ress�g v�gleg oda lesz. Mikor majd minden�ron �jra emberr� akar v�lni, csakhogy szerek n�lk�l �rinthessen, hogy az ajkai k�zt �rezhesse az �zeket, tork�ban a krist�lytiszta, �ltet� vizet vagy pirkadatkor az ablakokon be�raml�, hajnali leveg�t, melynek k�nnyeds�ge hossz� �vek eltelt�vel is �ld�zi, s egy pillanatra sem hagyja meg az eml�k gy�trelme n�lk�l. - Ezt b�zd majd ink�bb r�m. – k�zli sz�razon, mikor teljes alakj�t beburkolja az ez�st�sen csillog� j�rm� �rny�ka. – Azon a roncstelepen ahol �ltek csak lesz majd egy-k�t alkatr�sz... Nyugtass meg, hogy igen. – villan h�tra lekezel� pillant�sa a l�ny fel�, olyan arckifejez�ssel, mint akit egy pillanatra sem �rdekel, hogy k�veti-e valaki, perceken bel�l �ton lesz. A g�pmonstrum ajtaja a laborajt�hoz hasonl� szusszan�ssal t�rul fel, megmutatva annak hideget ont� belsej�t, melyben l�ptei visszhangosan kopognak, ahogy elindul a vez�rl�k fel�, s alakj�nak visszatetsz�s�t szeml�li a f�nyl� ablak�vegek t�kr�ben. Csak most t�rul el� teljes eg�sz�ben a l�tv�ny melyet csapzott, g�pi v�rt�l szennyes trik�ja ny�jt, mely valaha m�g feh�r volt, de most m�r sokkal ink�bb sz�rk�hez hasonl�t� alapsz�nt vett fel, ahogy a r�ragadt szurokt�l fels�test�hez tapadt. Ujjai megremegnek, ahogy lassan megroncsolt arc�nak fel�hez emeli �ket, ahonnan egyetlen l�gy �rint�s�re �gy pereg le a megrepedezett, sz�raz szurok, mintha emberi hamvak apr� darabjai voln�nak. Hirtelen kapja oldalra pillant�s�t, ahogy v�z�nak f�mes csillog�sa egy ponton megmutatkozik alatta. M�r nem akar m�sra gondolni, csak el akar t�nni innen.

2009.11.30. 18:01 Avila Mecoi

Feje er�tlen�l bukik a v�ll�ra. Megpr�b�l nyelni, de kisz�radt torka alig engedi, m�g ezt az egyszer� reflexszer� reakci�t is. Maga k�r�l mindent csak elmos�dva, �sszefolyva l�t. B�r �rz�keli maga k�r�l a k�lvil�got, els�sorban a nap meleg sugarait, m�gsem tudja meg�llap�tani, hogy mi a val�s, �s mit hallucin�l csak. Az Els� keze t�yleg egy pofon form�j�ban csattant a M�sodik akc�n. Hitetlenkedve pislogott, de ahhoz nem volt ereje, hogy a fej�t is felemelje. Mintha messzir�l a l�gj�r� hangj�t v�ln� felfedezni, de m�g ebben sem volt biztos. Agya hevesen kereste a v�laszt, hogy mit�l gyeng�lt le ennyire, de nem tudta. Ez az inform�ci� elz�rva maradt el�le. Mivel ebbe csak m�g jobban belef�jdult am�gy is sajg� feje, ink�bb m�s fel� terelte a gondolatait. Egy �jabb k�rd�s, amire nem lelhet v�laszt. Mit�l gyeng�lt le ennyire? Hogy siker�lt erre a piontra eljutnia, hogy itt kuporogjon arra v�rva, hogy t�rt�njen valami, hogy teste fell�legezhessen, �s lelke megk�nnyeb�lhessen. Ak�rcsak egy meilisi, most � is sz�nalmas l�tv�nyjt ny�jthatott. Szinte m�r-m�r undorodott saj�t mag�t�l, ha erre az �sszehasonl�t�sra gondolt. Csak az �vta meg att�l, hogy teljesen mag�ba forduljon, hogy nem hangosan szenvedett. N�m�n, elfojtva mag�ban, mint mindig. Nem mutatta m�soknak, hogy mit �rez, nem akarta, hogy b�rki is a lelk�be l�sson, �s felhaszn�lja, hogy teljesen levetk�zte mag�t el�tte. Nem akart gyenge lenni, de m�g csak gyeng�nek t�nni sem. Most m�gis az volt. Becsm�rl�en felciccent. Ugyan �gy tett, mint hogyha k�v�lr�l l�tta volna mag�t most ebben a helyzetben. - Nem... h�zhatn�nk... m�r el... innen... - Minden egyes sz� kiejt�se nehez�re esett, m�g �gy is, hogy �sszesezdte minden erej�t. M�g abban sem volt biztos, hogy a k�t robot val�ban hallotta-e �t, vagy a semmi�rt pazarolta el az energi�j�t, �s csak halk suttog�sok voltak, melyek most belevesztek az enyhe sz�lbe, �s az messzire vitte �ket.

2009.11.29. 22:17 Khiara Laken

Arc�n �rzi egy t�lt�ny vad csattan�s�t. Beler�ndul az izz� f�jdalomba, mely zsibbadva p�rolog csak, mintha kih�lt v�re csit�tan� a felsebzett b�rsz�vetet. Fej�t oldalra ford�tva v�rja, hogy tov�bbi l�v�seket adjanak lemerevedett alakj�ba.  Elhitethetn� mag�val, hogy puszt�n egy semmitmond� fegyver v�jt lyukat v�z�ba. Hogy a fekete anyag a saj�tja, hogy nem az Els� m�rt r� emberi pofont, �s csak az�rt bec�zte �t, mert valahonnan megtudta, hogy szereti, ha bec�zik. M�g azt is elhinn� �rte, ha igaz, hogy mindez csak az�rt kellett, mert a f�rfi f�lti megroncsol�dott arc�nak t�ny�t, azonban a hidegr�z�, szel�d szavakb�l felcsap� indulatoss�g �jra �s �jra megsorozza tehetetlen lelk�t, visszar�ngatva �t az �rv�nyl� val�s�gba.  Mintha kir�ntott�k volna al�la a labor �p�lettorny�t, szor�tkozik ki bel�le mindenfajta gy�trelem, helyet adva a sz�d�l�snek, a k�nyszeredett szuszog�snak, melynek legapr�bb mozzanata is szil�nkokra sebzi mellkas�nak belsej�t. Hirtelen uralja el a h�nyinger roboti nev�nek, majd az ism�t hozz� csapott miattad  hallat�n, s a tudatra, hogy �r�kk� r�er�szakolj�k a b�ntudatot, hogy felhozz�k hib�it, f�jdalmait, hi�nyoss�gait, melyeket most nem l�tezett� nyilv�n�t ell�gyult, v�gtelenbe vesz� tekintete m�g�tt, ahogyan a teremt�j�t�l hallott szavakat �tford�tja a mag�ban rejl�, kiirtand� �rzelmekre. �nsajn�ltat�s. El�gedetlens�g. F�lt�kenys�g.  A kitart�an t�z� napsugarak szinte j�gg� fagytak k�r�l�tte; suttogva tudatosul benne, hogy a forr�, ny�ri meleg ellen�re reszket, dobog, f�zik, �r�lt sikoly�t hallva botlik, zuhan – majd hirtelen �ri el a val�s�g betonj�t, egyszerre rep�l darabokra egy visszhangoz� csattan�s keret�ben, ak�r egy �ngyilkos porcel�nb�b, amely k�t mag�nyos l�lekb�l sz�letett.  Norlanaval farkasszemet n�zve t�maszkodik meg a korl�ton, azonban megvak�tva �t a folytonosan mozg�, pulz�l� l�tv�ny szor�tja �ssze tekintet�t, g�rcs�s k�h�g�sbe majd �klendez�sbe kezdve, mely kitart�an tartja sakkban test�t. Hull�mzik k�r�l�tte a Vil�g, megzavarodott g�pagya roppan�sig fesz�l terhel�se �s k�zdelme alatt, melyt�l most egy apr� l�lekveszt� fogs�g�ban �rzi mag�t, fekete hull�mokon evezve, fekete szikl�khoz csap�dva, azt sem tudva, honnan j�tt �s merre tart. - Ne miattam.  �rted… �rt�nk.  Vigy�zol r�m… - torka torzan csalja el� az �rtelmetlennek t�n� szavakat, melyek egyre csak belevesznek emberinek hat� fuldokl�s�ba. - Mert… megtartod… az �rzelmeimet.  M�r nincs ideje arra, hogy elmondja, a test mit sem �r, a lelk�t v�delmezz�k; m�r csak ajkai vacog� remeg�se tudatj�k, hogy valami, valaha f�jt neki, �rezni azonban m�r k�ptelen logik�ja alatt. Nem k�rte, hogy �gy legyen – egyszer�en megt�rt�nt.  Teste m�lt�s�gteljesen emelkedik fel, ujjait kir�ntva a korl�tba v�jt m�lyed�sb�l. Elege van bel�le, hogy a t�lt�ny rekedt sz�vdobban�sai alatt megkongatja f�mr�szeit. Oda sem n�zve, tenyer�t a l�tt sebre tapasztva hallgatja p�r pillanatig a goly� pontos hely�t, majd egy halv�ny fintor k�s�ret�ben z�d�tja ujjait a lyukba, recsegve kih�zva a b�n�t� kapszul�t, melynek nyom�n, egy felszabadult pump�l�ssal loccsan ki szurokszer� v�re. Mintha mi sem t�rt�nt volna, emeli fel ujjai k�z�tt az apr�, karcos t�rgyat – ilyen sz�gb�l szinte ugyan akkora, mint a robot l�gj�r�ja -, majd haj�tja embertelen�l messze, szinte l�tva zuhan�sa k�zben, mintha saj�t mag�t k�vetn� v�gig.

2009.11.29. 20:21 Zev Owen

Keze er�b�l lend�l, ahogy fesz�lt tekintete szinte felizzik a d�ht�l, melynek ereje egy hatalmas csattan�sban mutatkozik meg, amit k�m�letlen�l visszhangoznak Norlana hatalmas �p�let�nek falai. A hirtelen felindul�sb�l j�tt pofon csup�n egy fekete foltot hagy a l�ny arc�n, melyet ak�r egy gyeng�d �rint�ssel is r� lehetett volna festeni, azonban ez az �t�s most olyan �szt�n�s volt, mellyel egy egyszer�, programokb�l �ll� robot sohasem �lhet. - Elhallgass. – l�legzi az er�ltetett, j�indulatt�l cs�p�g� szavakat, mely m�g ann�l is rosszabbul hangzik a fenn �ll� helyzetben, mintha torka szakadt�b�l �v�ltene. - Nem vagyok k�v�ncsi a sz�nalmas �nsajn�latodra �s az �ngyilkos hajlamaidra. Ink�bb �r�ln�d k�ne, hogy ez a maximum, amit t�lem kaphatsz, dr�ga Khiara. – suttogja l�gy hangon, mint aki �pp legszebb szavait int�zi a M�sodik v�za fel�. - M�gis mit gondolsz, most mit tettem? Sz�modra mit jelent a v�delem?! – sziszegi, mik�zben �rzi, hogy emberi indulata keveredik a v�gy�d�ssal, mintha egy azon hang ki�ltana benne k�t k�l�nb�z� mondatot, s egy azon tudat pr�b�lna v�gezni k�t, egym�st�l teljesen elt�r� cselekv�st. Nem lesz semmi baj, Khiara. Hidd el, minden rendben. – k�nyeztetik lelk�t a szavak, melyek gondolatban egy gyeng�d �rint�ssel p�rosulnak, energi�t sug�rozva leveg�ben meg�llt keze fel�, mellyel n�h�ny m�sodperce m�g f�jdalmat okozott. G�pi logik�ja azonban mindezt megtagadva haszn�lja fel az elfojtott emberi �rzelmek rejtett oldal�t, mely s�rtetts�g�t, f�jdalm�t �s haragj�t hordozza, amik nem csak Norlana elveszt�se, hanem a l�ny elhangz� szavai miatt k�v�nnak felt�rni bel�le, pengek�nt f�r�dva gy�tr�d�st�l l�ktet� mellkas�ba. - Feltettem r�d az �letemet. Most Norlanat is elhagyom miattad. Nem Te k�rted, egyszer�en megt�rt�nt. De m�g mindig v�gtelen�l el�gedetlen vagy �s a rohadt f�lt�kenys�ged miatt v�ltozatlanul a hal�lba akarod hajszolni magad... - �llkapcsa f�jdalmasan megfesz�l sz�rad�, fekete v�re alatt, mik�zben �nk�v�letlen m�rg�ben fuldokolva m�r csak fogai k�zt sz�ri a szavakat, �s saj�t tehetetlen g�ptest�vel k�zdve pr�b�l nyelni, vagy csak l�legzethez jutni, hogy �jra el tudja nyitni egym�st�l k�nyszeredetten remeg� ajkait. - Azt hiszem Avila egy kicsit gyeng�bb, mint amilyen Te valaha is leszel. Olyat v�djek, aki k�zel olyan er�s, mint �n? Ebben hol a logika, M�sodik? – k�rdezi v�dl�n, egy mozdulattal felh�zva mag�t az �p�let perem�re, mik�zben kez�t a zseb�be cs�sztatja �s megpr�b�lja leadni h�v�, k�dszer� jelz�seit saj�t l�gj�r�ja fel�. - T�bbet nem akarok �lni miattad. – suttogja bele v�g�l sz�ntelen hangon a hevesen morajl� sz�lbe, ahogy pillant�s�t el�re szegve megpillantja a f�mj�rm� h�ben remeg� csillog�s�t, amint az szikr�zva megsokszorozza a par�zsl� Nap f�ny�t.

2009.11.29. 17:03 Avila Mecoi

Lassan elford�tja a fej�t, �s helyette a f�ldet n�zi. Nem, mintha nem b�rn� az esem�nyeket. Nem ez volt az els� alkolom, hogy l�tta valaki hal�l�t. Apja helyzet�b�l �s munk�j�b�l kifoly�lag, m�r el�g kor�n tal�lkozott a hal�llal. M�g most is tiszt�n eml�kezett arra a pillanatra. Az apja dolgoz�j�ba indult, valamit akart t�le. Az ajt�hoz �rve hallotta, hogy vannak n�la. Nem tudta eld�nteni, hogy mit csin�ljon, bemenjen, vagy visszaj�jj�n k�s�bb. V�g�l �gy d�nt�tt, hogy beles, �s majd ut�na eld�nti. Halakan kinyitotta r�snyire az ajt�t. Szerencs�tlens�g�re rosszabb pillanatot nem is v�laszthatott volna. Az apja emberei pont akkor v�geztek az ellens�g egyik szolg�l�j�val. Az�ta is k�s�rti az a k�p. Akkor visszaszaladt a szob�j�ba, �s beb�jt a takar� al�, de b�rmennyire is pr�b�lt szabadulni az eml�kt�l, nem siker�lt neki. Att�l a napt�l fogva �rz�ketlenn� v�lt r�, ha valakinek a hal�l�t l�tta, de ez most, ahogy az Els� v�gzett a cyborgokkal, t�ls�gosan is eml�keztette akkorra. Amikor azt�n elhallgattak a l�v�sek, �s megbizonyosodhatott r�la, hogy v�ge, �jra felemelte a fej�t. A k�t robot alakja �jra egym�s mellett volt. �gy t�nt, b�rmilyen messze is legyenek egym�st�l, mindig visszat�rnek egym�shoz. M�g �pp siker�lt elcs�pnie, hogy a n� az � ir�ny�ba mutat �s b�r nem hallotta, hogy mir�l besz�lnek, nem volt h�lye, �s sejt�sei neki is voltak. Nem kapta el a tekintet�t, nem hajtotta le �jra a fej�t, �s els� sorban nem �rzett megb�n�st. Egy darabig m�g n�zte �ket, majd megfordult, �s odament az egyik korl�thoz. Hagyta, hogy a sz�l belekapjon a haj�ba, �s hagyta, hogy furcsa t�ncra h�vja, becsukta a szem�t, �s �gy �lvezte. B�rcsak �r�kre itt �llhatna. V�g�l azt�n �jra kinyitotta a szem�t, �s lassan leereszkedett a korl�t t�v�be. �rny�kot keresett, de nem volt. B�r a reggeli napsugarak m�g nem voltak olyan er�sek, �s vesz�lyesek, de �rezte, hogy ezek is kezdik am�gy is elf�radt test�t m�g jobban legyeng�teni. Rem�nykedett benne, hogy a k�t robot vit�ja m�r nem tart sok�ig, �s siker�l hamar megegyezni�k, hogy min�l hamarabb elt�nhessenek innen. M�rpedig ha kell, akkor saj�t maga avatkozik k�zbe, de egyenl�re visszafogta mag�t, �s csak csendes megfigyel�k�nt n�zett a k�t alak ir�ny�ba.

2009.11.29. 13:19 Khiara Laken

�sszeszor�tott szemekkel hallgatja a h�ta m�g�tt els�t�tt fegyverek moraj�t, mely beleveszik a sz�l folytonos z�g�s�ba. Meg-megr�ndul a zsibbad� f�jdalom, az eltompult �rz�kek s�lya alatt, mintha most megroncsolt teste f�lrobotiv� omlott volna �ssze, mintha �jra �rezn� a v�n�kat �sszeszor�t� markol�st, �s csak az esetlen�l emelked�  mellkas k�ts�gbeesett pump�l�s�t hallan�.  Nincs m�g el�g �ntudat�n�l ahhoz, hogy hirtelen csak levesse mag�t, azonban m�r tudja,  hogy a logika �jra t�rhez jutva nyomja el minden emberi gondolat�t, ezzel egyre magabiztosabb� t�ve meging� alakj�t. Azt hiszi, ism�t a sz�l l�kte meg, vagy sebzett, merev teste kezd �sszerogyni, mikor a gyors, l�lektelen r�nt�s el�ri karj�nak vonal�t, v�gigsz�ntva felrepedezett sz�vet�n, mely �jra felizzik v�z�n elny�lva.  Szemei elmos�dottan, �lettelen�l csillognak fel a napf�nyben, ahogyan sokkos tekintettel sz�vja mag�ba a megroncsolt arc� robot l�tv�ny�t. A talajhoz �rve l�bai megrogynak, hirtelen kapja ezerfel� a benne �v�lt� f�jdalom, mely mellkas�ban kering �s fesz�ti sz�t annak v�rz� �v�t, mintha sz�ve t�rt volna meg v�gleg az ezerf�le reped�s ment�n.  Von�sai eltorzulnak, �llkapcsa megroppan az el�rults�g �s a d�h halv�ny m�sa alatt; �gy besz�lnek, �s �gy �rnek hozz�, mintha a leg�rz�ketlenebb f�lrobot tenn�, aki a hal�l�ban f�r�dve, parancsra teljes�ti k�telezetts�geit, �s ezzel m�g b�ntudatot, meg sz�nalmat is igyekszik kelteni. F�sultan keresi hangj�t, hogy meg tudjon sz�lalni, azonban amint elnyitja ajkait �s ber�gz�lten sz�v egy m�lyet, k�h�gnie kell a t�lt�ny fels�rtette f�mt�dej�be ker�lt, p�r�s leveg� v�gett. - Te  nem rohant�l velem. Vele  rohant�l. – t�j�koztatja a robotot zih�lva, torz, z�g� hangj�n, mik�zben f�lig leb�nult karj�t a kifakult haj� fel� n� l�ki. - R�m nem vigy�zt�l… R� igen. De mit is �rdekel ez t�ged.  Marad�k erej�b�l t�pl�lkozva l�ki arr�bb a f�rfi test�t, �jra megkapaszkodva a korl�t massz�van �ll� �v�ben, mikor a kifejtett energi�ban � is arr�bb mozdul. Pr�b�lja kit�r�lni fej�b�l Avila s�rtetlennek t�n� alakj�t, �s saj�t szavait, melyek m�gis egyre intenz�vebben k�vetelik maguknak az elfogad�sukat. - Nem k�ne tov�bb hazudnod, m�g magadnak is.  T�k�letesen logikus volt. A hal�lomat k�v�ntad. Vagyok el�g b�tor, hogy megtegyem egymagam… nehogy m�g enn�l is �rz�ketlenebb�  �s gy�l�let teljesebb� v�lj. Csak sz�vess�get teszek neked, Els�. – k�pi a gunyoros, de elhalk�tott szavakat, ahogyan fesz�lyezve k�zd az utols� cseppek�rt. – H�t akkor mi�rt nem teszed meg Te, most?  Mi van, ha azt mondom, hogy ez az utols� es�lyed, �s nem akarom, hogy tov�bb szenvedj? L�kd le a dr�ga v�zad, legy�l h�s Norlana embereinek szem�ben, vagy menek�ljetek tov�bb ketten.

2009.11.29. 11:31 Zev Owen

A b�r�be �getett sebek, melyek h�t�nak vonal�n h�z�dnak most m�r olyan er�sen perzselik, mintha forr� vassz�geket marn�nak bele, k�nnyeden �s �rz�ketlen�l has�tva fel vele b�r�t. Sz�vete egyre ink�bb megadja mag�t felhev�lt, goly�kt�l par�zsl� f�mtest�nek, s elszorult torokkal kezdi �rezni, hogy lassan az a j�les� f�jdalom is semmiv� foszlik, melyet m�g a szer teljes hat�sa alatt mag��nak tudhatott. Lassan hunyja le szem�t, hogy csak a sz�l �rv�nyl�s�re tudjon koncentr�lni, mely m�g mindig arc�t simogatja, s ami m�g mindig olyan j�les� �rz�ssel t�lti el, mintha b�rmikor k�nnyed�n visszas�t�lhatna az emberi l�tbe. De ezek nem az Els� v�gyai voltak. Ezek olyan elfojtott helyen gy�kereztek, melyeket a robot nem �szlelt, s aki most csup�n megt�veszt�sb�l enged annak az emberi �szt�nnek, hogy lehunyt szemei �ltal teljesen v�dtelenn� tegye mag�t a talpon maradt k�t cyborg el�tt. Pontosan tudja mi fog t�rt�nni, an�lk�l is, hogy v�gig kellene gondolnia, s most csak a lelk�ben �v�lt� �des �ress�gre figyel, ahogy megfesz�lt karj�t kim�rten leengedi, mint aki perceken bel�l a betonra ejti fegyver�t. Nem t�madhat, mert most, hogy a figyelm�k teljesen r�szegez�d�tt, l�te ki van szolg�ltatva k�t t�mad�j�nak. - Norlana t�rv�nyeinek �rtelm�ben felsz�l�tom, hogy adja meg mag�t. Tegye le a fegyvert �s emelje fel a kez�t. – csapnak fel a monoton, t�k�letesen �rz�ketlen szavak, melyekb�l meg�rti, hogy mi�rt �ket k�ldt�k ki a M�sodik elfogat�s�ra; mert �k azok, akik annyira elvesz�tett�k a lelk�ket, hogy t�rsuk f�mesen csillog� v�re sem tudja �ket f�lelemre k�sztetni, melyben m�r v�rz� erekk�nt pereg bele emberi haland�s�guk v�r�se is. M�ly leveg�t vesz, mag��v� t�ve az er�s, f�mes szagot, mintha s�hajtani pr�b�lna, majd haboz�s n�lk�l teszi le a stukkert, mely hangtalanul �rintkezik a felforr�sodott betonnal. Kezei a magasba emelkednek, mik�zben biztos l�ptekkel halad el�re. Nincs sz�ks�ge arra, hogy kinyissa a szemeit, en�lk�l is tudja a helyzet�ket, lemerevedett test�ket, ahogy m�r csak egyik�k szegezi r� a fegyvert, m�g a m�sik figyelme �jra a v�r�s haj� g�pre terel�dik. Egy elfojtott h�rg�s hallatszik csup�n, majd egy csattan�s, ahogy egy m�sodperc t�rt r�sze alatt kapja el a f�lrobot tork�t, �tford�tva merev test�t a korl�ton, v�gs� zuhan�sra �t�lve. Hallja, hogy a sz�lt�l z�g� t�volban t�bbsz�r is els�l a fegyver, mintha elkeseredett ki�lt�sait helyettes�ten�, melyet m�r t�bb� nem k�pes el�csalni tork�b�l, ahhoz m�r t�ls�gosan elvesztette emberi l�t�t. Hagyta elveszni �nmag�t. A l�v�s hangjai hirtelen er�s�dnek fel, ahogy egy goly� �ri �llkapcs�nak vonal�t, hossz� pillanatokra zavarva meg l�t�s�t, s �rz�kel�s�t. Teste tehetetlen�l p�rd�l meg, ahogy meg�rzi, hogy nyak�nak �s arc�nak egy t�red�ke alatt a v�z teljesen megroncsol�dott, s most �ben v�r�ben �szik, mely elviselhetetlen forr�s�gban pereg v�gig �rz�kekt�l l�ktet� v�ll�n, s felkarj�n. Nem tudja mennyi id� telik el a k�vetkez� l�v�sig, mely most az oldal�ba f�r�dik, de t�k�letesen tiszt�ban van azzal, hogy nem kaphat t�bbet; a parancs azt dikt�lja, hogy mindkett�j�ket �letben kell hagynia. Tehetetlen�l csuklik �ssze a f�ld�n, t�rdel� helyzetbe, v�rrel h�l�zott homlok�t a f�ldnek tapasztva, hogy id�t adhasson mag�nak a visszat�r�sre. - Szerencs�tlen idi�ta. – k�pi szavait a f�lg�p, mintha inger�lt lenne, s csak most �rti meg igaz�n, hogy val�j�ban f�l, �s ha jobban figyelne vadul ver� sz�vdobban�sait is hallhatn�. Most m�r teljesen v�dtelen. Nem t�madhat t�bbet. – Add fel. M�g visszal�phetsz. De �gy mindent elvesz�tesz. – h�rgi betorzult g�piess�ggel, ahogy f�lig megvakult, borosty�n �riszeit r�veti, s l�tja, hogy t�mad�ja elh�lt arccal k�veti minden egyes mozdulat�t mik�zben felmagasodik. M�r nem �rez ir�nta sem sz�nalmat sem k�r�r�m�t, nem �rez fizikai f�jdalmat, csak egyet tud: nincs t�bb ideje, menni�k kell. Er�tlen�l s�t�l vissza a f�ldre helyezett fegyverhez, s tekintet�t a M�sodikra szegezve s�ti el azt, hogy ne kelljen l�tnia azt a v�dl�, k�ts�gbeesett pillant�st, mely m�g utols�k�nt k�ny�r�gne az �let�rt, s megvetve, elsz�k�lt pupill�kkal �v�lten� a szemeibe, hogy � m�g k�pes volt b�zni a vezet�j�ben. Arc�nak bal fele fekete k�tr�nyt�l mocskos, ahogy meghib�sodott �risze k�nyszeredetten pr�b�l f�kuszt v�ltani, hogy visszahozza m�sik szem�nek l�t�s�t is, de tudja, hogy ez m�r lehetetlen, s szinte �rzi a jeges f�met szikr�zni a napf�nyben, felszak�tott b�r�nek sz�vete alatt. Most el�sz�r h�l�s a ki�ml�, ragacsos g�pi v�rnek, hogy ezt a l�tv�nyt eltakarja a M�sodik el�l, s csak �p arc�nak fele mutatkozik meg, mely, ha nem lenne olajfoltokt�l szennyes, �gy festene, mintha mi sem t�rt�nt volna. A korl�thoz �rve karj�t sz�tlanul ny�jtja el�re, megakad�lyozva, hogy egy percre is megremegjen az �jra r�szakad� f�jdalmak s�lya alatt, majd k�rd�s n�lk�l r�ntja vissza a tet�re a s�r�lt f�mtestet, mintha csak egy jelent�ktelen rongyot h�zna le a korl�tr�l. - Azt hiszem vil�gosan megmondtam, hogy csak nekem van jogom v�gezni a v�zzal. Logik�tlan volt egyed�l elrohannod. – k�zli egys�k�, monoton hangon, melyben n�hol feler�s�dik a meghib�sodott torzs�g.

2009.11.29. 11:06 Ichigo Miyo Natsu

F�msz�rnyai seg�ts�g�vel rep�l v�gig az �gignyul� �p�letek k�z�tt, olyan cik�z� sebess�gel, hogy aligha lehet l�tni halad�s�nak ir�ny�t. Sz�rnyai sebessen csapkodnak halk morrajjal, ami a hirtelen meleged� leveg� miatt add ki. A felkel� nap sugarai csak bele-bele villan szem�be, amire �szt�n�sen hunyor�tva halad el�re. De, nem zavarja mivel a tudat �gy is segit�, hogy tiszt�ban l�sson, ahogy megy el�re. Viszont az egyik �p�let fel�l l�v�seket hal. A bele�p�tett tudat r�gt�n dolgozni kezd a hang feldolgoz�s�n, hogy kider�thesse merr�l, honan �s mif�le zaj lehetett ez. Csak �gy �szt�n�sen dolgozik vele g�pi fele, hogy a vez�rl�, hamar tudom�st szerezzen a dolgokr�l. R�pke id�n bel�l m�r tiszt�ban is volt a hang forr�s�val. ~ L�v�s hang volt, kelet fel�l.~ hallatszodott a benne leledz� tudat v�lasza, szok�sos komor hangj�n, ami �ltal�ban azt jelentette, hogy nem valami bizalomgerjeszt� dolog sz�m�ra. ~ Redben... megn�zem...~ vetette bele mag�t a gyors elhat�roz�sba �s �jdons�lt szok�sa szerint, nem hallgata meg a tudat oktat� sz�vegel�s�t. �gyanis nagyon �rdekelte, hogy mi t�rt�nik ott, mivel ritk�n �tk�zik bele ilyen v�ratlan esem�nyekbe. Most m�ggyorsaban cik�zot a hang ir�ny�ba, mig nem oda�rt. A sok �gignyul� �p�letek k�z�tt az egyiken t�rt�ntek z�rzavarok. �gy let�maszkodott a szemk�zti �p�let tetej�re �s er�sen figyelni kezte az esem�nyeket. Az a f�rfi volt ott, akivel m�g anno �sszefutott. De, mi�rt �li a f�lig emberi-f�lig robot technologi�val felszerelteket? Mikor legutobb tal�lkozott vele, csak �gy lest�k a parancsait. De, most... Nem nagyon tudta hovatenni az esem�nyeket. B�r egy kis hallgatoz�sba nem halt bele senki, legal�bbis � eddig nem hallot olyanor�l. Sz�nyait pihen� �ll�sba a h�t�rsa h�zta, annek elhat�roz�s�nak fej�ben, hogy ott marad �s v�gign�zi a tov�bbi t�rt�nteket, de az�rt felk�sz�lten v�r a v�ratlan esem�nyekre.

2009.11.28. 21:53 Avila Mecoi

�rzi a hideg ujjak szor�t�s�t karja k�r�l, melyek most egyre er�sebb� v�lnak, szinte m�r fizikai f�jdalmat okozva neki �s a hideg testet, mely most m�g k�zelebbinek t�nik. Elford�tja a fej�t, �s k�veti a f�rfi pillant�s�t. Csak most t�nik fel neki a M�sodik �sszet�veszthetetlen alakja �s az �t k�r�lvev� cyborgok. Amikor meghallja a f�rfi hangj�t lassan visszaford�tja fel� a fej�t. Nem mond semmit, de felideges�tik a f�rfi szavai. B�r � is tiszt�ban van vele, hogy legyeng�lt, �s val�sz�n�leg minden pr�b�lkoz�sa m�g t�bb cyborg feltart�ztat�s�ra m�r kezdett�l fogva kudarcra van �t�lve, m�gis m�rges az Els�re, hogy ezt �gy ki is mondja. Nem ezt a viselked�st szokta meg az emberekt�l maga k�r�l. Mindig mindenki �gy b�nt az igazs�ggal, mint valami b�n�s dologgal, amit nem lehet az embereknek az ajkukra venni. M�g a legapr�bb dolgokn�l is. A hazugs�gok k�z�tt n�tt fel, a hazugs�gok takart�k el el�le a val�s vil�got. �s most mintha csak felszakadt volna ez a burok. Mintha az Els� megsemmis�tette volna. Amikor a robot megindult a kisebb csoport fel�, k�vette, de p�r l�p�s m�lva meg�llt. Ha �gy d�ntesz, hogy k�zbe avatkozol �s meg�leted magad, egy percet sem kell er�lk�dn�d, mert �n foglak lel�ni. Most sem f�lt a hal�lt�l, s�t szinte v�gyott r�, hogy az Els� kezei �ltal haljon meg, de m�g nem j�tt el az ideje. Nek m�g nem szabad meghallnia, nem itt �s nem most. Majd haelj�n az id�, m�g r��r az�rt k�zdeni, hogy ez a v�gyai is teljes�lhessen. �gy h�t meg�llt, �s csak �llt �s v�rt. Mint egy gyenge, tehetetlen kis gyerek, akire r�parancsoltak, hogy ne avatkozzon bele a feln�ttek dolg�ba. Tekintete egy pillanatra �sszeakadt a M�sodik�val, �s most ism�t sz�v�be markolt a f�lt�kenys�g. Mennyire sz�vesen �lt volna ott a hely�ben, a v�kony korl�tokon, �s hagyta volna, hogy a sz�l belekapjon haj�ba, �s eg�sz test�t �tj�rja. Hgy elfoghassa a szabads�g �rz�se, �s �gy �rezze, nincs mi�rt agg�dnia, nincs semmi, ami �rthatna neki. Olyan k�zel ahhoz, hogy zuhanjon. Csak egy v�kony vonal �let �s hal�l k�z�tt. Semmi m�s gondolat a fej�ben, csak a jelen. A sz�l l�gy simogat�sa �s semmi m�s. Mi�rt mindig m�sok kapj�k meg azt amire � v�gyik? Alig rezzen �ssze, amikor meghallja a l�v�seket. Nagy nehezen elszak�tja a tekintet�t a n�r�l, �s most �jra az Els�re szegez�dik pillant�sa. Vajon mit �rez ilyenkor? Mikor megh�zza a ravaszt, �s ezzel elveszi Norlana lakosait�l �s szolg�l�it�l az �let�ket? �rez egy�ltal�n valamit? Sajn�lat? F�jdalom? D�h? M�reg? Gy�l�let? Ut�lat? Egy�tt�rz�s? Megb�n�s? Megk�nnyebb�l�s? Ezek sz�m�ra mind csak �res kifejez�sek �s r�gi eml�kek, de m�sok sz�m�ra gy�tr� �rzelmek, melyekt�l legt�bbsz�r legsz�vesebben megszabaduln�nak. �rez egy�ltal�n valamit is a f�rfi ebben a pillanatban? Vagy ugyan olyan �res, ak�rcsak �?

2009.11.27. 21:27 Khiara Laken

D�h�dten ostromolja test�t a sz�l, a z�gol�d� l�g�ramlatok, melyek haj�t olyan �that�s�ggal lobogtatj�k, ak�r egy v�r�s kend�t, vagy a felt�masztani k�v�nt t�zet, mely szinte beleolvad a felkelt Nap f�nyes sugaraiba. �gy �ll ott, mintha mag�ba foglalhatn� a t�volban elmos�dott f�mv�ros l�tk�p�t, a t�k�rbor�t�s� ikertornyokat, az ez�st�s �p�leteket �s l�gj�r�kat, mintha hallan� z�g� f�l�vel a Vil�g suttog�s�t, �rezn� hamis b�r�vel l�thatatlan sim�t�s�t, �s l�tn� hom�lyos tekintet�vel maga el�tt mindazt, ami eddig lelk�ben keringett, de sosem tudta szabadj�ra engedni.  �sszefolyik el�tte az eg�sz l�tez�s; csak pisl�kol� sz�nfoltokat l�t, csak zsibbadtan �rz�keli azt a kavarg� �rt, mely l�bai el�tt kezd�dik, mely olyan szenved�lyesen k�v�nja mag�ba sz�vni, hogy megfesz�tett er�vel tud csak k�zdeni ellene. Orr�t saj�t v�r�nek illata marja, ami lassan cs�rgedez�, �ben, mocskos patakk�nt folyik v�gig test�n; csak a f�msz�v�b�l kivezet� cs�v�t c�lozt�k be, azonban a b�n�t� t�lt�ny �gy is minden elkeseredett pump�l�sn�l megnyikordul �s megfesz�tetten t�lti tele v�russal alakj�t. �ramk�rei lefagytak, teljess�ggel lemerevedett, �s m�r-m�r felt�r benne a h�nyinger emberi �rzete, ahogy ott �ll a semmi felett, arra v�rva, hogy egy utols�t mozduljon, vagy, hogy h�tulr�l bel�l�ve �szt�n�zz�k a hal�lugr�sra.  Tomp�n hallja a h�ta m�g�tt felcsap� morajl�st – v�gig kifejez�stelen, �ress�get t�kr�z� von�sai �sszer�ndulnak –, majd elkezdi d�dolni mag�nak fadoboz�nak cseng�s�t, mintha ez megv�dhetn� �t a k�nz� kavarg�st�l. M�r zuhan, biztos akar lenni, hogy sebesen zuhan, mert az �rzelmek is ugyanolyan hevess�ggel folynak �ssze, ahogyan egy pillanatra �jb�l felt�rnek mellkas�nak m�ly�n.  Csak akkor tudatosul benne az eddig is nyilv�nval� igazs�g, hogy m�g mindig �letben van, mikor el�rkezik a dallam v�g�re. Felny�l�, kiss� kitisztult szemekkel pillant h�ta m�g�; �jra �sszeomlik k�r�l�tte a Vil�g, amint kiveszi az Els� alakj�t, messzebb Avil��t, �s a sz�tl�tt cyborgokat, aminek l�tv�nya egyszerre �szt�nzi �t a marad�sra, �s az egyre k�v�natosabb rep�l�sre.  �k ketten fognak v�gezni vele.  Ez a gondolat sz�letik meg benne el�sz�r, ez m�rgezi meg elm�j�t; �sszesz�vetkeztek ellene m�g a meilisi t�mad�s el�tt, �s minden v�gig csak j�tszadoz�s volt, egy pr�bat�tel,  hogy mennyi mindent k�pes ki�llni. Saj�t mag�n g�nyol�dva fordul vissza, kiss� meginogva a korl�ton, ahogyan a nyers g�p �jra �s �jra elhatalmasodik beteg l�nye felett.

2009.11.27. 20:31 Zev Owen

Rendezetlen sz�vdobban�sainak s�lya alatt egyre nehezebbnek �rzi �nmag�t, mik�zben tekintet�t meredten a sz�rke betonra szegezi, mint aki tudom�st sem akar venni Avila szavair�l. �rzi, hogy ujjai �nk�ntelen�l a l�ny karja k�r� fon�dnak, ahogy er�teljesen test�hez szor�tja, mintha m�gnesk�nt vonzan� a felismer�s, melyet most k�ptelen lenne feldolgozni. Dermedt test�t �gy is egyre nehezebben veszi uralma al�, sz�guldoz� gondolatai �rj�ngve �ramlanak az emberi tudat �s a g�pi logika hat�r�n, f�lrekoordin�lva test�t, mintha egyik sem tal�lna kiutat abb�l a f�lig mesters�ges elm�b�l, melyet egy �lettelen l�lek mozgat. Megfagyott tekintet�nek t�voli von�sait �gy emeli meg, mint aki f�l att�l, ami a szemei el� t�rulhat, mikor az �risz�ben szikr�z� borosty�nok f�kuszt v�ltva kirajzolj�k a fegyver�ket tart� cyborgok megmerevedett alakjait, mintha azok t�mad�s k�zben a f�ldbe gy�kereztek volna. Csukl�j�ban, karj�ban, s nyak�nak vonal�n egyszerre indul meg a f�jdalmas perzsel�s mely minden egyes l�ktet�ssel egyre intenz�vebb fizikai f�jdalomhoz juttatja test�t. Mindaddig gy�tri a k�nt hoz� m�reg, m�g mindh�rom �rz�s l�zasan �ssze nem �r mellkas�nak m�ly�n, mint akinek �rzelmei hirtelen feler�s�tett�k a test�be t�pl�lt szert, mely azt�n �nk�nyesen adott mag�nak szabad utat fut�t�zk�nt terjedve sz�t neh�zkesen mozg� f�mtest�ben. Most csak egyetlen sz�nt nem akarna l�tni, mely megig�z�en kavarog a sz�lben, mely m�g most is az emberi haland�s�g, a v�r tudat�t juttatja esz�be, ahogy a hossz�, megig�z�, v�r�s tincsek a robot porcel�nszer� b�r�vel, s krist�lysz�n� szemeivel p�rosulnak. - Figyelj r�m Avila. Gyenge vagy �s nem b�rn�l el t�bb cyborgot. Ak�rmennyire hiszed magad er�snek, nem �rdekel! – rivall r�, �les hangja beleveszik a fent z�g� sz�lben. – Ha �gy d�ntesz, hogy k�zbe avatkozol �s meg�leted magad, egy percet sem kell er�lk�dn�d, mert �n foglak lel�ni. – suttogja v�g�l elfojtott hangon, k�zel hajolva a l�ny arc�hoz, hogy tekintet�t r� er�ltetve az tiszt�n hallhassa szavait. – Maradj ... itt. – tagolja er�lyesen, ahogy �vatosan talpra �ll�tja a testet �s elindul a f�lg�pek ir�ny�ba, mintha csak egy bar�ti �sszej�vetelre v�rn�k. L�ptei, s arcvon�sai v�gtelen nyugalmat t�kr�znek, ahogy gy�tr� �rz�sei egy pillanat alatt t�nnek el s�t�ts�get hordoz� test�nek �lomkamr�j�ban. Zev felt�rni k�v�n� k�szk�d�se, s f�lelmei egy pillanat leforg�sa alatt sz�nnek meg, ahogy megadva mag�t a helyzetnek, �tadja test�vel egy�tt a tudatot is a g�pnek, a benne �l� egyetlen szem�lynek, aki �rzelmekt�l mentes, kih�lt l�nyk�nt most k�pes lehet az �rz�ketlen, pontos gyilkol�sra, melynek tudat�ra �gy �rzi, hogy elker�li a f�jdalom. Ahogy leemeli v�ll�r�l betonsz�n� egyenruh�j�nak fels� r�sz�t, anyaga veszett�l megremeg a sz�lben, a f�mcipz�rak egym�shoz �t�d�, monoton dallam�ra. A lyukakkal tark�tott ruhadarabot kavarogva sodorja arr�bb a viharos fuvallat, ahogy elengedi fogs�gban tart� ujjai k�z�l, s a zseb�be rejtett stukker�rt ny�l, mellyel m�r siker�lt kioltania egy �letet. Szemeit elsz�k�ti, mintha a tombol� sz�l zavarn�, azonban ez a pillant�s �szt�n�sen �rulkodik az Els� jelenl�t�r�l, ami minden �z�ben elt�r �rtatlan, gyerekes arckifejez�s�t�l, mely valaha m�g emberiv� tehette. Tekintete most m�r nem t�kr�z m�st, csak a mem�ri�j�ba programozott c�lt, melyet most nem Norlana dikt�l, hanem saj�t maga. L�ptei nem t�rik meg a morajl� z�g�st, mikor jobb karj�t laz�n megemelve els�ti az els� t�lt�nyeket, a felsorakozott f�lg�pek mindegyik�nek a tark�j�ra c�lozva, mellyel szinte v�gzetesen megroncsolhatja f�lemberi test�ket. M�r csak a r� ir�nyul� tekinteteke l�tja, s k�t test �lettelen �sszeroskad�s�t a szikr�z� naps�t�sben.

2009.11.27. 19:19 Avila Mecoi

M�g fel sem eszm�l, m�r a f�rfi karjaiban tal�lja mag�t. Hirtelen m�g ellenkezni is elfelejt, hiszen �t kell gondolnia, hogy egy�ltal�n hogy is ker�lt oda. T�l gyorsan t�rt�nt minden. Sz�p lassan kezdenek �ssze�llni a r�szletek, �s m�r nyitn� a sz�j�t, hogy kicsit megk�sve, de bep�tolja az ellen�ll�st, de az Els� megel�zi. - Nem csak te... B�r biztos sz�vesebben tartan�l valaki m�st a karodban helyettem, nem de? - szemei sz�rakozottan csillantak meg, b�r ez a s�t�tben biztos nem l�tsz�dott, de most nem hallatszott annyi g�ny a hangj�ban, mint am�gy. V�g�l azt�n lemondott arr�l, hogy megpr�b�lja r�venni a f�rfit, hogy tegye le. Valami�rt megnyugtat� hat�ssal volt r� a f�rfi k�zels�ge. B�r ez az � s�t�ts�ge volt, �ltala j�tt l�tre, � uralta, �s am�gy is szerette a s�t�ts�get, most valami�rt elbizonytalan�totta �s legyeng�tette. Maga sem tudta, hogy mi az oka, �s ez megr�m�tette. �rezte, hogy �jra k�rbeveszi a mag�ny �rz�se, pedig a s�t�ts�g az egyetlen h� bar�tja, aki mindig vele van. B�r olyan k�zel van hozz� az Els� hideg, idegen �s durva teste, m�gis �gy �rzi, mintha messze messze � lenne az egyetlen, �s mindenki mag�ra hagyta volna. �rzi az �t tart�b�l �rado bizonytalans�got, �s k�telyeket, �s ez egy kicsit enyh�t az � f�lelm�n. Mint hogyha ez azt bizony�tan�, hogy nincs egyed�l. Hogy vannak m�sok, akik �gyan �gy szenvednek mint pk, �s � sincsen r�k�nyszer�tve, hogy egyed�l szenvedlyen. De mi lesz most vel�k? Gondolatai akaratlanul a a j�v� fel� sz�rnyaltak, �s megrp�b�lt�k kital�lni a j�v� rejtelmeit �s titkait. Mit csin�lnak, ha itt nem maradhatnak? Nem tart sok�ig, �s eg�sz Norlana �ket fogja kutatni. B�r hallgathatott volna az Els�re, �s mondhatta volna, hogy �k akarata ellen�re hurcolta mag�val, �s tal�n m�g mindig fenn �ll ennek a lehet�s�ge, hogy egyszer�en elj�tsza a szerencs�tlen �ldozat szerep�t, �s a k�p�kbe hazudjon, de undorodott ett�l a megold�st�l. De ha egyenl�re t�l�lik, �s siker�l ler�zniuk a cyborgokat, akkor mi v�r r�juk? K�l�n v�lnak, �s a robot hagyja, hogy asj�t maga boldoguljon ezzel a szitu�ci�val, vagy pedig kital�l valamit, �s � is r�szese lehet a tervnek? Megr�zta a fej�t, �s ink�bb nem pr�b�lt a j�v�re gondolni, el�bb ki kell jutniuk inne, hogy egy�ltal�n legyen egy j�v�. Behunyta a szem�t, �s er�sen koncentr�lt r�, hogy kiz�rja a k�lvil�got, �s a legkisebb hang se juthasson el a tudat�ig. Nem most csin�lta ezt el�sz�r. Gyerekkor�ban fejlesztette ki, amikor a sz�lei vitatkoztak, de � nem aakrta hallani. Az�ta m�r t�k�letes�tette. Csak akkor nyitotta ki �jra a szem�t, amikor arc�n �rezte a langyos reggeli leveg�t. Lassan felemelete a fej�t, �s feln�zett a f�rfire. - Most m�r leengedsz? - k�rdezte halkan suttogva. Maga sem tudta, hogy mi�rt csak lehelte a szavakat, ahelyett, hogy rendesen emgk�rdezte volna. M�g mindig volt benne valami rossz�rz�s, ami jeges markokkal fogva tartotta.

2009.11.26. 20:58 Khiara Laken

Meredten szegezi tekintet�t a h�rom cyborgra, akik fegyver�ket r� szegezve szor�tj�k egyre h�tr�bb a tet�t�r sark�nak ir�ny�ba. Egyik�k a f�l�hez ny�lva �rtes�ti csoportj�nak t�bbi tagj�t; hangj�t elnyomja a magaslatokon �r�kk� s�v�t� sz�l, mely ellenzi a f�lledt, meleged� leveg� p�r�j�t, a napsugarak t�z�s�t, ami �lettel telin csillan meg a pusk�k cs�v�n.  Hi�ba ny�lna az �v�be t�z�tt fegyverek�rt, csak a semmit tapintan� ki, s m�g ink�bb fels�poltatn� fej�ben rem�nytelen helyzet�nek tudat�t. Hi�ba akarna egy hirtelen mozdulattal az egyik f�lrobotnak ugrani, l�ba megbicsaklik, �s a merev arc� f�rfinek m�g arra is akad ideje, hogy kicser�lje a t�lt�nyt egy sokkal speci�lisabbra, hogy azzal b�n�tsa meg a behatol� v�z�t. Ennek is csak elhal� moraj�t hallja, majd sz�vet�nek f�jdalm�t �rzi minden�tt, ahogyan kulcscsontja alatt tal�lva el �t ter�tik le test�t, mely csattanva ter�l el a felhev�lt betonon.  A m�rhetetlen f�jdalom ill�zi�ja k�lt�zik dr�tjaiba, megr�nd�tva egyre koordin�latlanabb v�gtagjait. Arra sincs jelenl�te, hogy teljess�ggel �sszeszor�tsa szemeit; majd mintha a gy�trelmet, melynek egy elhal� ki�lt�ssal ad hangot, hirtelen v�ltan� fel a sz�v fesz�l� dallam�t akadoz� cseng�ss� v�ltoztat� zsibbad�s �s annak a s�t�ts�gnek az elhatalmasod�sa, mely eddig mindig elk�s�rte f�lroboti alakj�t.  Olyan, mintha a Nap kerek m�t�sl�mp�v� v�ltozott volna, hogy vak�t�n felvillanva legyen r�szese egy �jabb oper�ci�nak. L�gz�se le�ll, lassul� sz�v�t el�nti a keser�s�g, mely tov�bb �szt�nzi �t a mozdulatlans�gra, s tov�bb �ti fej�ben m�ltj�nak fak� �s pontatlan k�peit, amik m�g �gy is k�pesek �t pisl�kol� �ntudat�n�l tartani. L�tja maga el�tt meztelen test�t a m�t�asztalon, �rzi kih�lt h�t�t a perzsel�en j�ghideg f�masztalhoz fesz�lni, a v�n�iba sz�rt altat�kat, a szempill�in �l� k�nnycseppeket, a sz�gyent, a retteg�st, a tork�t mar� sikolt�sait, melyek minden cseppel egyre halkabb�, egyre elhal�bb� �s elv�tettebb� v�lnak.  Itt fog meghalni  - a katon�k elviszik, p�r mozdulattal sz�tszerelik, vagy �tprogramozz�k, hogy � is Meilis ellen vez�nyeljen. Az �r�k L�ny szavaira gondol, majd a n� er�teljes �v� arc�ra, a szemekre, amelyek megvet�ssel telve tekintettek r�. Deron von�sait id�zi maga el�, a harcosok�t, majd azok�t, akikre m�r nem eml�kszik, most m�gis lelk�be s�r�tve �rzi jelenl�teiket, az illatokat, a hangokat, melyek k�r�lvett�k �t r�gen. Most mindent maga m�g�tt kell �gy  hagynia, mik�zben egyed�l az�rt k�ny�r�ghetne, hogy ink�bb a Nap �gesse hal�lra. Nem!  B�ntudatt�l csordulva veti �jra elm�je al� sz�vdobban�sait, hogy felt�p�szkodhasson – h�ta neki�t�dik a vaskorl�tnak, mik�zben leb�n�tott v�gtagjaival igyekszik mag�t talpon tartani. Csak hom�lyos, kont�rtalan alakjait l�tja a f�lrobotoknak, akik �jb�l fegyvert emelve test�re k�szek hat�stalan�tani �t.  Hirtelen elhat�roz�sb�l rakja l�bait a korl�tra, s miel�tt m�g l�hetn�nek, remegve egyens�lyozza be test�t a v�kony cs�v�n, mik�zben eltorzult von�sokkal tekint maga el� a gomolyg� semmibe. Egyszerre �rzi �resnek mag�t, el�g �resnek ahhoz, hogy meghi�s�tsa Norlana terveit, �s hogy elrugaszkodva v�get vessen ennek az �r�lt t�ncnak �r�kre.

2009.11.26. 19:17 Zev Owen

M�g saj�t meglepetts�g�re sem ad mag�nak id�t, mintha mindaz, amit a l�ny m�velt teljesen term�szetes lett volna. Amint gyors mozg�sra b�rja f�mv�z�t �gy �rzi, mintha eg�sz fels�teste lemerevedett volna a r�nehezed� s�lyt�l. Mozg�sa neh�zkess� �s daraboss� v�lik, azonban saj�t temp�j�nak gyorsas�g�n nem hajland� v�ltoztatni; annak ellen�re sem, hogy t�bb helyen is �rz�keli, hogy a goly�k olyan er�sen �s k�zel tal�lt�k el, hogy azok f�mkidolgoz�s� h�t�ba f�r�dtak. N�h�ny m�sodpercig hagyja mag�t vontatni az els�t�t�lt folyos�k kanyarg�s�ban, majd, ahogy r�eszm�l Avila gyenges�g�re, m�g gyorsabb iramot kezd dikt�lni, mik�zben er�t v�ve mag�n karjaiba r�ntja a kimer�lt testet, hogy meggyors�tsa a halad�st, m�r nem t�r�dve azzal sem, hogy a l�ny esetleg ellenkez�sben t�rhet ki. - Azt hittem ilyesmi csak az akci�filmekben t�rt�nik. – er�lteti mag�ra rekedt szavait, hogy elterelje Avila figyelm�t a helyzetr�l, mik�zben f�l�slegesen mag�ba kapkodott l�legzeteit�l mondata olyan hat�st kelt, mintha k�zben hevesen zih�lna a kimer�lts�gt�l. M�g kor�ntsem �rzi mag�t gyeng�nek, csak fels�test�nek mozg�sa korl�toz�dott le a t�lt�nysorozat miatt, mely el�g er�teljesen megroncsolta v�z�nak eg�sz�t. Szemeinek aranys�rga izz�sa m�sodpercek alatt er�s�dik neonszer�v�, mely mint egy szikr�z� l�mpa f�nye, �gy h�l�zza be a koroms�t�t folyos�k m�ly�t. Tekintete m�sodpercek alatt m�ri fel a s�t�tb�l kibontakoz� alakzatok pontos hely�t, mik�zben intenz�ven dolgoz� mem�ri�ja szinte m�r �szt�n�s reakci�k�nt alak�tja ki a fels� szint t�rk�p�t. Idegen �rz�ssel t�lti el, ahogy jeges mellkas�n �rzi a feh�rhaj� l�ny arc�t, mik�zben annak forr�, �lett�l l�ktet� vonala olyan k�zel ker�l hozz�, hogy hallhatja a f�lledt leveg� �raml�s�t term�szetellenesen s�v�t� f�mt�dej�ben, vagy sz�v�nek torz dallamot j�tsz� dobol�s�t, mely ink�bb hasonl�t egy rozsd�s f�mfel�let rezon�lt d�b�rg�s�hez, mint �l� sz�vdobban�sok dallamos taktus�hoz. Minden erej�vel azon van, hogy �resen kong� l�pteire koncentr�ljon Avila test�nek v�szes k�zels�ge helyett; furcs�n r�t�r� idegess�ggel t�lti el egy eleven emberi test tudata, mely karjaiban, mintha minden egyes gyenges�g�t k�pes lenne a mag��v� tenni, s kihaszn�lni, mik�zben term�szetellenes l�gz�s�t hallgatja, melynek t�lz� egyenletess�g�re b�rki r�v�gja, hogy hamisak, s er�ltetettek. M�r csak arra k�pes gondolni, hogy kijusson a szabad leveg�re, mik�zben n�h�ny pillanat erej�ig m�g az is v�gigfut tudat�n, hogy amint fel�rtek az �p�let tetej�re, let�ve Avil�t, lend�letb�l tov�bb rohan, hogy Norlana egyik �p�lete z�zhassa �t darabokra zuhan�s k�zben. Gondolatainak b�kly�j�ban hirtelen r�t�rt, fekete humora v�ratlanul csap �t keser�s�gbe, ahogy meghallja a mag�ra hagyott meilisiek sikolyait �s zokog�s�t, mintha azok egy vastag falon t�lr�l j�nn�nek. Csak eleny�sz�, elfojtott morajl�sk�nt t�rnek a felsz�nre, mely hangok eggy�m�ll�s�b�l tiszt�n kit�nik a k�ts�gbees�s, a hal�lt�l val� f�lelem, ahogy hirtelen ellepi test�ket a v�n�ba mar� csend, s�t�t cell�juk kamraszer� b�rt�n�ben. Ahogy el�ri a tet�re vezet� f�ml�pcs�k r�csozott fokait, s�lyuk alatt megnyikordulnak annak elhaszn�lt csavarjai. Egy lend�letes mozdulattal k�zdi fel mag�t a l�gj�r�kt�l zsong�, forr� leveg�re, melyt�l elszorult tork�t v�gtelen�l sz�raznak �rzi. Most csak egyetlen dologra tud gondolni: b�r elt�ntethetn� a fej�ben felz�g�, seg�ts�g�rt ki�lt� hangokat, hogy m�g eml�k�k nyoma se maradjon meg t�bb� soha.

2009.11.25. 21:04 Avila Mecoi

Meglep�d�ssel az arc�n n�z a f�rfire, majd halkan elneveti mag�t. - Hova ez az illedelmesked�s? Nem szeretem, ha a vezet�knevemen sz�l�tanak. Nem vagyok annak a csal�dnak a r�sze. - Teljes nyugods�g sug�zik a hangj�b�l. Miel�tt a f�rfi ell�kn� mag�t a falt�l, �s �gy szabadd� teszi �t, odahajol, �s egy puszit nyom az arc�ra. - K�sz�n�m sz�pen, Els�. M�r l�pne el�re, de most meg�ll a f�rfi tov�bbi szavaira, �s g�nyosan r�n�z. - M�sz a h�s megment�t j�tszani? Milyen lovagias t�led. - A t�le m�r megszokott g�nyos arckifejez�s most sem maradhatott el. Mikor azonban a robot megmarkolja a v�ll�t, �s mag�hoz h�zza, m�r csak a meglep�d�tts�g �szlelhet� az arc�n. - Nekem nincs otthonom! Legal�bbis ez a hely biztos nem az... Nem fogom elj�tszani a sikongat� kisl�nyt, csak hogy meg�sszam �p b�rrel, valaki kimentsen, �s ut�na visszadugjon a sz�rke mindennapokban. K�sz, de abb�l nem k�rek. Kir�ntotta a v�ll�t a f�rfi kez�b�l, �s p�r l�p�ssel el�r�bb l�pett, de megk�nnyebb�lt, hogy a robot nem ment t�l messzire, hiszen ahhoz, hogy minden j�l menjen, neki is ott kellett maradni. Senki nem ismeri Norlan�t �gy mint �... Legal�bbis emlkszem egyszer ezt mondt�k. Akkor biztos vagyok benne, hogy ezt az �p�letet is � ismeri a legjobban... Erre a tud�s�ra pedig sz�ks�g�nk lesz azut�n, amit tervezek. M�r alig p�r m�terre vannak csak a cyborgok t�l�k. Itt az ideje, hogy cselekedjen, nem habozhat tov�bb. Elj�tt a pillanat, hogy bizony�tson, �s bizony�tani is fog. B�r ennyi szem�lyen egyszerre �s ekkora t�vols�gban m�g nem igaz�n pr�b�lta, m�gis b�zott benne, hogy menni fog neki. Egyszer�en csak jobban kell koncentr�lnia, mint am�gy. Csak hogy a koncentr�ci� sem volt olyan k�nny�. Feje ism�t egyre jobban sajgott, m�g mindig a l�v�sek okozta hangzavart�l, �s ezen most az sem k�nny�tet, hogy teljes erej�b�l arra koncentr�lt, hogy siker�lj�n, �s a terv m�sodik r�sz�hez is legyen elegend� ereje, na meg a menek�l�shez. Pont miel�tt a f�lrobotok �jra r�juk emelhett�k volna a fegyver�ket, siker�lt el�g energi�t, �s koncentr�ci�t �sszehoznia. Hirtelen torpant meg az �sszes cyborg, �s mozdulni se tudtak. A test�kben elhelyezked� cs�vekben foly� v�rszer�s�get megszil�rd�tva mozg�sk�ptellenn� tette �ket. - K�szen �llsz? - meg sem v�rva a v�laszt kez�t h�tra ny�jtva kereste meg a f�rfi kez�t, �s ism�t maga ut�n h�zta, amint elkezdett rohanni. De miel�tt m�g megmozdultak volna, az eg�sz folyos�t teljes s�t�ts�g bor�totta be, annak ellen�re, hogy odakint s�t�tt a nap, odabent az emberek az orrukig nem l�ttak el. - Rem�lem �gy is tudod merre kell menn�nk... Nem hiszem, hogy ez t�nyleg sok�ig fel fogja tartani �ket... Cyborgokon m�g nem teszteltem a k�pess�geimet, f�k�pp nem ennyin... De megnyugtat�, hogy t�nyleg m�k�dik. A fut�sb�l sokkal ink�bb csak botork�l�s lett, �s most m�r arra v�rt, hogy a f�rfi vegye �t a vezet�st, b�zott benne, hogy � jobban tud t�j�koz�dni, annak ellen�re is, hogy nem l�t semmit.

[568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]