�j bejegyz�s Friss�t�s

2009.09.18. 19:45 Coozen Sana

Fej�t megd�ntve hallgatja v�gig a gy�l�lettel m�lyen �titatott szavakat �s a sz�m�ra �rthetetlen indulatot, melyek hangsz�vev�nyei szinte test�be fagyasztj�k tomp�n l�ktet� ereiben rekedt v�r�t. Sz�ve egyre ink�bb lelassul, ahogy meredten n�z szembe a s�t�ts�ggel, szemh�j�t f�lig pillant�s�ra engedve, hogy ne t�kr�zz�n olyan elrettent� arckifejez�st, mely az im�nt m�g elrideg�lt von�sait uralta. Hidegv�re most elk�peszt� s�lyoss�ggal borul r�, mintha a test�re helyeztek volna egy �tl�thatatlan s�t�ts�g� f�tylat, melynek biztons�got sugall� m�lye megv�den� �t minden k�ls� f�jdalomt�l, csit�t�n simogatva megrepedt lelk�nek k�nz�n felt�pett sebeit. Lassan magasodik fel, egyik remeg� kez�t zseb�be cs�sztatva, hogy apr�, ov�lis alak� pirul�i�rt ny�ljon, melyek cs�kkentik a test�ben �v�lt� f�jdalmat, mely, mint egy d�h�dt vad�llat k�sz�l felszakadni f�jdalomittas ki�lt�s�ban. � azonban elkeskeny�tett ajkakkal tartja meg mag�ban minden v�v�d�s�t, mik�zben gondolatban maga el� v�zolja a szoba k�p�t, egy k�nnyed mozdulattal nyelv�re helyezve a vil�gosk�k sz�n� gy�gyszert. Tehetetlen tart�ssal figyel a f�ld fel�, m�g v�rja, hogy a keser� anyag elolvadjon ajkai k�z�tt, majd egy bizonytalan l�p�ssel indul meg el�re, mint aki a fesztelen j�r�s alapvet� dolgait pr�b�lja �jra tanulni. Egy percnyi figyelmet sem szentel az utols�k�nt elhangz� mondatokra, melyek a n� majd a m�r ismert f�rfihang tork�b�l t�rnek el�. Az �js�t�t �tl�thatatlan �sv�ny�ben csup�n hall�s�ra �sszpontos�t, mintha azok k�nny� t�maszt ny�jthatn�nak tomp�n visszhangz�, imbolyg� l�pteinek. Percekbe telik, mire meg�rzi maga k�r�l a folyos� f�l� magasod� �ress�g�t; ujjainak hegy�vel gyeng�den tapintja ki a falakat, mint aki att�l tart, hogy b�rmikor megrepedhetnek, s szikl�inak kegyetlen ereje �r�kre eltemetheti meggyeng�lt test�t. Az �rdes falakt�l k�rve seg�ts�get szapor�zza meg l�p�seit, majd mikor a fi� l�ptei elhallgatnak � is megtorpan, alig n�h�ny m�terre a falat t�maszt� meilisi mellett. - Nem. Nem okoz. – taglalja v�laszk�nt h�v�s szavait bosszant� kim�rts�ggel, csak, hogy megmutathassa, nem Daniel az egyetlen, aki k�pes j�gg� fagyni saj�t szavainak b�rt�n�ben.

2009.09.18. 15:32 Daniel Barth

F�jdalmas mosolya hat�rozatlanul �l ki arc�ra, ahogyan a tart�zkod� szavakat meghallva a s�t�tben, n�m�n megingatja a fej�t. - �rdekes, hogy a n�v�rednek is ugyanez volt a neve... – jegyzi meg halk, �rdektelen hangon, csak egy mell�kes megjegyz�sk�nt, melynek tulajdonk�ppen semmi jelent�s�ge. – De ha nem akarod, ne mond el. �rtetlen�l �sszesz�k�l� szemeit f�radtan emeli fel a f�ldr�l, jobb karj�val megremegve szor�tja �ssze roncsol�dott v�ll�t, ahonnan a k�t�sek ellen�re is sziv�rog m�g mindig meg�ll�thatatlan v�re, m�g v�r�sebb� festve fekete kab�tj�nak megkopott anyag�t. Megviselt von�sait undorodva kem�ny�ti meg az elhangz� szavak hallat�n, felsebzett ajkainak �ve n�m�n remeg meg az �vek �ta elfojtott d�ht�l, mely most �jra �s �jra a felsz�nre k�v�nkozik t�rni. - Adotts�g, ugye? – sziszegi elh�lten, mik�zben indulatos mozdulatokkal l�ki mag�t�l arr�bb a kab�tj�t szorongat� l�nyt; fak� szemeiben v�szj�sl�an csillannak meg gy�l�let�nek �jra felt�r� szikr�i, �k�lbe szorult keze tomp�n megremeg az �jra �s �jra visszafojtott �rzelmekt�l. – Remek. Akkor vedd �t a helyem, �s legy�l a leger�sebb harcos. – hangtalanul �ll fel, majd meggy�t�rt l�pteivel lassan kil�p a k�rteremhez hasonl�t� szoba ajtaj�n. - Ha akarsz valamit, akkor vonszold ki magad. Rem�lem, ez m�g nem okoz neh�zs�geket. – megremeg� hangja hirtelen veszi fel term�szetellenes nyugodts�g�t, pal�stolt �rz�sei �jra elz�rk�znak lelk�nek legm�lyebb, lez�rt zug�ban, ahonnan k�ptelen t�bbet kiengedni �ket. Ahogyan elhalad a f�ld�n vesztegl� Mizuki alakja mellett, szemreh�ny� tekintet�t n�m�n emeli r�, f�jdalmas pillant�sa n�m�n kalandozik v�gig annak l�gy von�sain. - Tudtam, hogy nem lett volna szabad megb�znom benned. De legal�bb az a n�h�ny �ra, m�g azt hittem, minden megv�ltozik, az igaz�n j�l esett. K�sz�n�m neked. Ha ezt akarod, nyugodtan add csak fel az �leted. �gysem tudlak r�la lebesz�lni, nem �gy van? – akadozva l�p tov�bb a halv�nyan kivil�g�tott folyos�ra, f�radtan d�lve neki annak hideg fal�hoz.

2009.09.18. 14:31 Mizuki Sawa

N�m�n figyeli az el�tte zajl� esem�nyeket. Mindent l�t, hall �s �rz�kel, m�gis mintha a semmiben lebegne, nem venn� k�r�l senki �s semmi, mitnha egyed�l hagyt�k volna a f�jdalm�val �s a mag�ny�val. Csak p�r sz�nak siker�l �tt�rnie hozz�. - Mi�rt ne? Mi�rt nem engeden, hogy meghalljak? Soha nem k�rtem, hogy ments meg, se m�ltkor, se most, nem terhel t�ged a felel�s�g, hogy vigy�zz r�m, emiatt nem kell agg�dnod. Mindenkinek jobb lesz �gy, hiszen senkinek nincs sz�ks�ge r�m. Se Meilisnek, se neketek, de... de m�g neked se. - Megt�rten hajtja le a fej�t. Nem �rz mag�ban elegend� er�t, hogy ak�r csak az ujjait megmozd�tsa. Tiszt�ban vana  tudattal, hogy most m�r nem tarthat sok�ig, hogy neki most m�r b�rmikor v�ge lehet. De nem lesz az �gy jobb? A t�bbiek boldogulnni fognak, �s akkor egy boldog �let v�rhat r�juk. Term�szetellenesen lassan emelte meg a fej�t, �s a k�t alakot figyelte maga el�tt. Ismer�snek t�nt neki a helyzet. Tudta j�l, milyen volt, amikor a fi� vele volt ilyen, �s azt is tudta, hogy mi lett a v�ge. Hirtelen t�rt r� az �rz�s, hogy v�glegesen elvesztett mindent, az utols� dologig, ami m�g maradt neki. Nem akarta elviselni a tudatot, hogy nem maradt neki m�r semmi, de m�gis, most, k�zel a v�ghez �l�nk�lt fel az �sszes �rz�ke. Megpr�b�lt fel �llni, csak m�g egyszer, csak az �r�k eml�kezet�be akarta v�sni, azt az id�t, az alkalmat, amikor igaz�n boldog lehetett. De a sors ellene votl, amitn fel�llt, �rzte, hogy milyen bizonytalanul �ll, �s r�gt�n �ssze is csuklott. - Sajn�lom, hogy csal�dnod kellett bennem... De rem�lem tudod, hogy milyen h�l�s vagyok az�rt, amit �t�lhettem neked h�la... - Neh�zk�sen vette a leveg�t, de m�g �gy is, tal�n az utols� l�legzetv�tellel, megpr�b�lta elmondni Danielnek amit akart. Maga sem tudta, hogy mi�rt van ennyire k�sz. Nem eml�kezett, �s nem tudott m�r semmit.

2009.09.17. 22:50 Coozen Sana

Megf�radt tekintettel n�z maga el�, els�padt, h�feh�r b�re �rz�ketlen maszkot fest arc�ra, melynek siv�r fal�t - mely m�g�tt igazi lelke b�jik meg - lehetetlen lenne felt�rni. Karj�t lassan, megremegve engedi le, mik�zben elt�g�tott pupill�i l�tv�nyosan megrezd�lnek egy pillanatra, amint k�zfeje az el�tte t�rdel� fi� jobb v�ll�ba �tk�zik. Egy visszatartott s�hajjal memoriz�lja a fi� t�rdre es� testhelyzet�t, melynek koppan�sa szinte hallhatatlann� eny�szett gondolatainak t�retlen�l sz�guld� zsong�s�ban. Az elhangz� k�rd�sre neh�zkesen mag�ra er�ltet egy mosolyt, szemei a t�volba r�vednek, mintha nem is a szavak, sokkal ink�bb egy m�ltb�li k�p festette volna ajkaira azt a k�nnyed, r�g elfeledett �vet. Tekintet�ben azonban kivehetetlen titok marad mereng�se, hiszen elvak�tott pillant�sa minden pillanatban ugyanolyan t�volra tekint, mintha a j�v�t vagy a m�ltat p�szt�zn�, s egy pillanatra sem �llna meg, hogy a jelenre f�kusz�ljon. - A nevem Sewin... Sewin Sana. – burkolja saj�tj�t tart�zkod�an h�ga nev�be, mint aki att�l f�l, ha felfedi igazi nev�nek nyers val�j�t hib�i egyszerre t�dulnak fel leplezhetetlen sebezhet�s�ge mellett. Szemei m�g mindig gyerekes, r�csod�lkoz� kereks�ggel figyelnek a k�lvil�g fel�, teste alig mozdul, ahogy mellkas�val kiss� el�r�bb billen, minek mozdulat�ra �jra �rz�kelhet�v� v�lik a v�ll�ra helyezett, s�lyos teny�r. - Azt k�rem, hogy tan�ts... Daniel. – leheli a nevet a fi� f�l�hez hajolva, mintha titkot sugallan�nak tomp�n remeg�, izgatotts�got sug�rz� szavai. – Te lehetn�l a leger�sebb harcos. Mert k�pes vagy uralkodni magadon �s sohasem gyeng�t a szenved�s l�tv�nya. H�t nem �rzed az adotts�god el�nyeit? – elgyeng�lt ujjainak szor�t�sa �k�lbe szorul a fi� v�r�ztatta kab�tj�n, ahogy egy gyeng�bb r�nt�ssal p�r r�vid pillanatra k�zelebb vonja mag�hoz; k�vetel�en, mintha ezzel is nagyobb hangs�jt fektethetne sz�ntelen mondatainak eg�sz�be.

2009.09.17. 22:15 Khiara Laken

Elm�je minden moh� rezd�l�s�vel issza a hozz� csap�d� k�rd�seket �s inform�ci�t�red�keket, melyeket �les hangon keltenek �letre k�r�l�tte az emberi t�nusok. Gyorsan k�sz� �rny�ka hol elt�nik, hol felbukkan az �tj�r� k�gy�szer� falainak ny�jt�z�s�n, mintha a l�mpasorozat f�nyei �zn�k messzire az �ben sziluett �rinthetetlen alakj�t, hogy azut�n az visszat�rhessen, s �jra v�gigfuthasson h�s�ges �s �nzetlen k�vet�k�nt maga m�g�tt.  Mellkas�nak kimerev�tett �ve remegve emelkedik magasra egy megszorongatott s�haj k�zep�n, ahogyan tiszt�n f�nyl� szemeiben egy f�ldre borult alak t�k�rk�pe akarna tetszelegni, azonban mint egy �vegburok m�lye, egyszerre tasz�tja �s nyeli el jeges tekintete az ismer�s l�ny k�rvonalait. Elr�vedve torpan meg a f�ldfolyos� sz�j�n�l, mik�zben f�leiben �rcesen cseng �ssze egy katona hozz� int�zett suttog�sa, mely egyszerre v�lik olyan gonossz�  k�pzeletbeli sz�rnyal�sa k�zepette, hogy lelke egy csap�sra mintha elolvadna a k�r�l�tte �nk�ntelen rezg�, emberi �rzelmek �s arcok f�lhom�lyba f�lt t�z�ben. A hang visszhangokat sz�l f�mv�z�nak cellalapjai k�zt, elvegy�lve az elvonul� dobog�sokkal, s m�g ha a szavakat �rtelm�t fel sem fogja, a lejt�s, a t�nus olyan m�rt�kben f�rdik a f�lrobotk�nt �szint�n fel sem t�nt hamiss�gban, hogy �jra �rzi a fullaszt� g�tat, mely �r�k hat�rt h�z k�z�tt�k. �rzi, hogy roboti teste m�r-m�r olyan t�k�letesen �tadta mag�t Meilis felszabad�t�s��rt, s hogy mindenki helyes  megold�s�nak �tk�ztet�se t�volabbra �szott t�le egy sz�vdobban�snyi id� alatt, mint azt gondolta volna.  Ajkait l�gyan elnyitva l�p k�zelebb Mizuki f�ldre rogyott alakj�hoz, fej�t oldalra g�rd�tve, mintha mereven eln�zegetni k�v�nn� a test megt�rt val�j�t, �gy t�nve, hogy a k�vetkez� pillanatban m�r tov�bb is �ll. �rtelmetlen gondolatok sz�letnek fej�ben – vajon mennyi id�s is lehet pontosan, mi lesz, ha v�gleg meghal, elkezdett-e m�r hajnalodni -, mik�zben karj�t n�m�n, k�nz� lass�s�ggal emeli a l�ny fel�; nem guggol le mell�, csak a kez�t ny�jtja �rte a leh�lt leveg� finom zsivaj�ban, mintha ezzel azt v�sn� az �g�ret k�v�be, hogy seg�teni fog.

2009.09.17. 20:19 Daniel Barth

Jeges, �rz�ketlen pillant�sa n�h�ny percig elveszik az el�tte vesztegl� alak korom fedte von�saiban, akaratlanul is elh�z�dva t�le, mikor az fel� ny�l. F�radtan s�hajt fel, meggy�t�rt, hangtalan mozdulatokkal l�p egy apr�t h�tr�bb, megremegve tartja meg egyens�ly�t er�tlen l�bain. - Sok szerencs�t hozz�. – hideg szavainak rekedtes, m�ly t�nusa kiss� m�gis megremeg, tekintet�t hirtelen kapja vissza a megt�rt l�ny alakj�ra, mintha most fogn� csak fel �sszezavarodott tudata tett�nek tonn�nyi s�ly�t. F�radtan l�p vissza, elbizonytalanodva t�masztja meg mag�t gyeng�n hozz��rve a l�ny v�ll�nak, megremeg� t�rdei azonban ennek ellen�re minden el�jel n�lk�l csuklanak �ssze alatta, mit�l tompa koppan�ssal esik t�rdre. - Ha kell valamiben seg�ts�g, sz�lj. – Elhal� hangja alig �rthet�en sz�r�dik ki �sszeszor�tott ajkai k�z�l, megf�radt von�sai egy pillanatra mintha m�ly undort �rezn�nek saj�t maga ir�nt. – De a nevedet legal�bb el�rulod...?

2009.09.17. 18:03 Coozen Sana

�lettelen pillant�ssal mered a hirtelen felny�lt szemekre, melyeknek fak�, t�k�rtelen m�lye szinte penge�lk�nt hatol l�t�idegeinek sz�vev�nyeibe. Egy pillanatra �sszeolvadnak benne a felhangz� szavak, mintha a hossz� l�ncot alkot� mondatok eggy� m�ln�nak egy �r�k kapocs s�lya alatt, melyeket most a sebzett ajkak form�lnak puszta val�s�gg�. Nem l�t a hang m�g�tt �rtelmet, csup�n az alig v�ltakoz� hangsz�n t�nusait �rz�keli, ahogy azok k�nnyed lepelk�nt fogj�k k�r�l test�t, b�vk�r�kben tartva �jul�s sz�l�re sodort tudat�t. Pillant�sa �nk�ntelen�l is elterel�dik a gyilkol� szemp�rr�l, ahogy meg�rzi �risz�b�l kiindulva a belenyilall� nedvess�get, mely mintha val�s k�nnyek form�j�ban t�rne el� �sszeszor�tott szempill�inak m�ly�r�l. �szre sem vette, mikor hunyta le a szem�t, de egy pillanat leforg�sa alatt s�t�tedett el minden, ahogy megremeg� ujjait szem�nek �v�hez emelte. Pislog egyet, de mintha lezuhant szemh�ja moccanni sem b�rna, pedig ujj�nak hegy�vel t�k�letesen �rezte szempill�inak er�tlen felny�l�s�t, s z�r�d�s�t, melyek l�gy sz�laikkal �rintett�k meg f�jdalomj�rta b�r�t. Hirtelen kezdi kapkodni a leveg�t, ahogy t�bbsz�ri felnyit�sra sem �szleli maga k�r�l a vil�got, a tompa f�ny dereng�s�t, a neonok �that� hangulat�t, s nem l�tja t�bb� a h�l�s Meilisiek arc�t sem, kiket a t�voli ov�lis szeg�lyez a folyos� v�g�n. Meg�rzi, hogy k�nnyei patakokban folynak v�gig arc�n, azok s�rt� vonalai most m�gsem t�nnek olyan s�lyosnak, mintha v�rezn�nek. Legsz�vesebben feloldan� a szem�t tart� b�kly�t, hogy, ak�r egy pillanatra is, de l�thassa t�nyleg val�di, krist�lytiszta k�nnyek patakzanak szemeinek m�ly�r�l, a mindig felt�dul� s�r� v�r�ram helyett. Homlok�ban egytaktus� monotons�ggal l�ktet sz�v�nek term�szetellenesen nyugodt hangz�sa, melynek visszhangz� dobban�sai �rz�keibe f�szkelik magukat, hogy hall�sa egy percig tart� z�g� s�pol�s ut�n m�g �szlelhesse a sz�m�ra tomp�nak hallatsz�, m�ly hangokat, s a h�ta m�g�tt felhangz� kim�rt l�pteket. - ...meghalni... Ez m�gis mivel jobb ann�l? – hihetetlen�l �nz�nek �rzi a k�rd�st, ahogy fej�t tehetetlen�l mozgatva n�z szembe minden oldalr�l a s�t�ts�ggel, melynek burka nem akar l�t�mezej�b�l tisztulni. Hirtelen p�nik �nti el test�t, de sz�ve csit�thatatlanul d�r�mb�l egyhuzamban, lassan, mintha nem is �rz�keln� test�nek megriadt imbolyg�s�t, melyre lelkileg sohasem volt el�gg� felk�sz�lve. A gondolat, hogy minden elveszett, s nem �rez semmi m�st csak az �res f�jdalmat, teljess�ggel megsz�d�ti, mintha valami egy r�nt�ssal t�pn� kett� bel�lr�l, s h�zn� le mag�val egy olyan alvil�gba, ahol a szemben nyugv� l�lek s�lya �r�kre megsz�nik l�tezni. Ledermedt, kiny�jtott karj�val megpr�b�lja kitapintani a fi� arc�t, csak, hogy megbizonyosodjon r�la, nem veszett el teljesen; ugyan ott van, mint n�h�ny pillanattal ezel�tt, mikor a Vil�g sz�nes k�pe m�g �rz�kleteit mutatta. - Nem tudom, hogy j� d�nt�s volt-e. De ak�r igen ak�r nem, megbirk�zok vele. – m�g �nmaga is elcsod�lkozik a tork�b�l el�forr� szavak hangs�lytalans�g�n ahogy alig �szlelhet� remeg�ssel s�hajtja a szavakat, melyek �l�be k�szakarva pr�b�l hat�rozott hangz�st rejteni.

2009.09.16. 22:26 Khiara Laken

T�zetesen p�szt�zza a furcs�n t�k�letes testet a piszkos t�k�rben, melyben m�g a gyenge f�ny is csak koszos f�sults�ggal k�pes megt�rni, mintha a fel�let�n �g�, rezg� neonl�mp�k m�sa gondolatai remeg�s�t vet�ten�k maga el� szemei �ltal.  Ezerszer kih�ltebbnek, �s m�g ann�l is �resebbnek �rz�keli a v�zat k�v�l-bel�l, m�g annak ellen�re is, hogy agya most csordul a r�szakadt inform�ci�kt�l, �s a tudatt�l, hogy hamarosan be kell v�geznie azt, amit neki sz�ntak; mintha nem is � lenne t�bb�, ahogyan mag�hoz vesz az �sszev�logatott, r�simul� ruh�k k�z�l p�rat, s alakj�ra h�zza olyan k�nz� lass�s�ggal, hogy a k�dokba �rt szimul�l�sok k�z�l a b�ntudat nyomja arc�ra b�lyeg�t, �sszeszor�ttatva vele ajk�nak vonal�t. Mintha egy feneketlen k�t n�zne farkasszemet f�lhom�ly burkolta szemeivel, mely mint egy t�tong� szakad�k, festi r� az �veges tekintet� �ress�get, s azt a kavarg� lelket, ami ak�r Meilis is lehetne, aki ugyan�gy �rezheti most mag�t Norlana alatt, ahol m�g a leveg� h�v�ss�g�nek is term�szetellenes s�lya van.  Pillant�sa sark�b�l is l�tja felny�lt doboz�nak fakeretes alakj�t, melynek m�ly�re beejtette az apr�, fekete t�rgyat, amit zsebe legalj�r�l hal�szott el�; a t�lt�ny elveszett a pap�rtenger fogs�g�ban, m�g egy elhal� koppan�st sem hallatva maga ut�n, mintha a n�ma l�dika tov�bb akarn� bolond�tani �rz�keit, elhitetve vele, hogy puszt�n csak � s�ket�lt meg.  A csilingel�, sz�vszor�t� hangsorozatnak nyoma sincsen; tiszta �nekl�se al�bb maradt, s k�ptelen visszaeml�kezni r�, mikor hagyhatta el doboza lelk�t, mikor s�rthette meg ennyire, hogy az eddig �l�, id� sebezte eml�kt�rgynak meg kellett halnia. D�h�dts�get, elkeseredetts�get �s �rthetetlens�get k�ne �reznie, azonban a mellkas�ba �p�tett szerkezet�nek er�teljes ritmus�t fogja csak fel, melyhez most el�rhetetlen�l nem tud t�rs�tani semmifajta emberi �rzelemt�red�ket, annyi jelent�se lehet a sz�v megindult dobog�s�nak.  Minden felt�n�s�g �s fesz�lyezetts�g n�lk�l ny�jtottak �t neki �j fegyvereket, melyek most mag�ra csatolva foglalt�k el a hely�ket. K�ptelen visszafele tekinteni ebben a pillanatban, mintha felgyorsult volna k�r�l�tte az �let, mely tal�n az �r�kl�ttel p�rosulva �t�tte fel a fej�t minden mozzanata �rny�k�ban. Egy hideg mozdulattal csapja le a hangtalan eml�k�rt, hogy mag�hoz v�ve kil�phessen a szobaszer� helyis�g rejtek�b�l oda, ahol m�r �jb�l v�rj�k �t, mintha k�s�rni k�ne egyre kiegyenesedettebb, egyre er�sebb tart�s� l�pteit, melyek az Els� mozdulatait id�zik.

2009.09.15. 21:44 Daniel Barth

A jeges �rint�sre kiss� �sszerezzen, mellkasa tomp�n megremeg, ahogyan er�tlen l�legzetv�telei �temesen k�vetik egym�st, az �jra �s �jra oldal�ba mar� f�jdalommal egybeolvadva, arc�ra m�gis ki�l az a nyugodt h�v�ss�g, az az �rzelemmentes �br�zat. Egy pillanatra reflexszer�en hunyja be szemeit, mikor tekintete kiker�l sz�rke tincseinek takar�s�b�l, azonban egy halk, f�radt s�haj ut�n apr� r�snyire t�g�tja �ket, majd lassan egyre jobban l�that�v� teszi fak� szemeit, mintha f�lne a k�vetkez� pillanatokt�l. - Annyi id�t elpazaroltam. Elpazaroltam arra, hogy megkeressem azt, akin v�gre bossz�t �llhatok minden�rt. �s csak most j�ttem r�, hogy tulajdonk�ppen nem is ez a c�lom. Ha felszabadul Meilis, akkor k�pes leszek megbocs�tani neked. – a tekintet�ben t�kr�z�d� gy�l�let f�nye lassan halv�nyul el, ahogyan a fak�sz�rke szemp�r belev�s�dik az �v�ihez k�s�rtetiesen hasonl�t� nyugodt von�sokba. - Nem akarsz meghalni... Ez m�gis mivel jobb ann�l? – suttogja elhal� hangon, akadozva elford�tva a fej�t, mit�l sz�rke tincsei �jra �tl�thatatlan f�gg�nyk�nt ereszkednek vissza szemei el�, eltakarva f�jdalmasan megcsillan�, �sszesz�k�lt pupill�it.

2009.09.14. 22:31 Coozen Sana

Sz�ve �gy pump�lja hevesen l�ktet� ereibe �getve perzsel� v�r�t, mintha bels� v�rz�se lenne. A k�n melyet hirtelen �rez, �s karmazsin sz�n v�r�nek �ze, mely �jra elfedi �z�rz�kel�s�t, �jabb fojtott k�h�g�st id�z el� t�dej�nek m�ly�r�l, �sszeszor�tott ajkai k�z�l, mik�zben a fi� lassan mag�nak t�masztva �ll� helyzetbe emeli. Tenyer�t felsebzett sz�j�hoz tapasztva t�ri az �rz�st, hogy ajkai k�z�l el�serken� v�re szabad utat t�rj�n mag�nak gyenge ujjainak r�sein, eg�szen a kiszikkadt betonf�ldig csorogva, apr�, form�tlan cseppekben ter�lve sz�t annak porfedte felsz�n�n. Tiltakozni akarna, megmerevedett karjai esetlen�l remegnek meg a fi� s�r�lt v�ll�n, mik�zben eg�sz alkarj�t f�jdalomt�l f�tve pr�b�lja kicsavarni, hogy enyh�tse a mellette l�v� testre gyakorolt s�lyt. Ahogy meg�rzi a pad jegess�g�t akadozva meghajl� t�rdei alatt, hirtelen t�r utat mag�nak hatalmas l�legzete, melynek nyom�n utols� v�rcseppj�nek �l�nkp�ros s�vja is el�serken, �ll�ra g�rd�lve, hogy v�g�l horzsol�sokkal t�zdelt combjaira peregjen. - Tudom mit akartam. – leheli er�tlen, elfulladt rekedts�ggel maga el� meredve, mint aki sz�nd�kosan ker�li a feh�rhaj� fi� pillant�s�t. – Akkor rettent�en �rtelmetlennek l�ttam, hogy tov�bbra is �letben maradjak. Sz�nt sz�nd�kkal engedtem volna, hogy kioltsd az �letemet. – neh�zkesen nyel egyet, fej�t m�g el�r�bb hajtva, egy �jabb r�t�r� k�h�g� rohamt�l tartva. - �s most n�zz r�m... Sz�nalmasabb �s gyeng�bb vagyok, mint valaha. M�gis �lni akarok. Meilis�rt. Te is emiatt �lsz �s k�zdesz, ne is tagadd. – n�z fel hirtelen makacs megt�rts�ggel, de pillant�sa egy m�sodperc t�red�ke m�lt�n m�r a t�volba r�ved el. - A Te vil�gtalan szemeidben is ez�rt csillog az �let utols� szikr�ja. Az otthonod miatt. Kez�t akadozva meghajl�tott l�bai mell� cs�sztatja, hogy neh�zkesen feltorn�zhassa test�t addig, m�g m�sik kiny�jtott karj�val el nem �ri Daniel arc�t, melyet k�nnyeden �rintve az �lla alatt h�z maga fel�, hogy vissza�lhessen; m�g mindig nem biztos abban, hogy huzamosabb ideig k�pes lenne �ner�b�l mindk�t l�b�n megmaradni. A fi� k�nyszeresen el�rehajolt alakj�ra pillantva has�t �jra bel� a tudat, hogy a vele szemben �ll� tal�n m�g rosszabb �llapotban lehet, mint saj�t maga, �gy csup�n csak fel�letesen �rinti a fi� l�z�t�l izz� b�r�t, ujjait eg�szen a szemeibe l�g� tincsekig h�zva, melyeket egy zavartalan mozdulattal mozd�t arr�bb a fak� tekintet el�l. - Ennyivel tartozom neked. – suttogja elr�ved� hangon hirtelen hunyva le szemeit, hogy maga el� k�pzelhesse a r� v�r� �r�k�s s�t�ts�g korom festette t�jk�p�t, mely legnagyobb meglepet�s�re f�lelem helyett a legmegrenget�bb nyugodts�g �rz�s�vel babon�zza meg. Ez�stfeh�r szempill�i gyeng�n rebbennek meg, ahogy lassan felnyitja szemeit, felfedve ac�lsz�n� �risz�t a tompa f�nyben.

2009.09.14. 21:39 Daniel Barth

N�m�n hajol le az ez�sthaj� l�ny el�reg�rnyedt alakja ut�n, majd �tvetve annak karj�t nyaka k�r�l, megremegve fel�ll. Fogait �sszeszor�tva t�ri, ahogyan annak s�lya s�r�lt v�ll�ra nehezedik, �sszecsuklani k�v�n� t�rdeit feszesen pr�b�lja megtartani, mik�zben bizonytalan, apr� l�p�sekkel egy sz�les pad fel� navig�l, odaseg�tve a s�r�lt alakot. - Rendben. Akkor egy kis id�re t�lteszem magam rajta. Pedig el�sz�r nagyon elsz�ntan akartad elhitetni velem, hogy az lesz a legjobb, ha a szemedbe n�zek, ha megvak�talak... ha meg�llek. – nyugodt, halk szavai susog�sk�nt ver�dnek vissza a falakr�l, k�s�rtetiesen megt�rve a n�h�ny pillanatra be�ll� cs�ndet. – Ha m�g mindig ezt akarod, akkor tedd meg. N�zz a szemembe. – fordul v�g�l a n� fel�, egy f�jdalmas fintort vetve fel�. R�m m�r csak egy v�r... a hal�l. Hangtalan mozdulatokkal fordul Mizuki elesett alakja fel�, egy megd�bbent s�hajjal nyugt�zva, hogy a l�ny m�g mindig a k�zel�ben van. - Nem... Nem adhatod fel! Nehogy megint fel akard adni! – kiss� �les szavai halkan s�pol� l�legzetv�telekbe torkollik, k�ptelen t�bb sz�t kiejteni felsebzett ajkain, csup�n megf�radt l�legzet�nek apr� sisterg�s�t lehet hallani, ahogyan �sszesz�k�l� t�deje k�ts�gbeesetten ellenkezik a v�rvesztes�g ellen�re kimondott heves szavak ellen. �sszeszor�tott fogakkal k�zd a sz�v�be �jra �s �jra markol� f�jdalom ellen, mik�zben sz�rke tekintet�t lassan elford�tja Mizuki fel�l, v�rakoz�an az ez�sthaj� alakj�ba v�sve.

2009.09.13. 21:21 Mizuki Sawa

Eg�sz id�ig alig �szlelt valamit maga k�r�l. Fogalma sincs m it�rt�nt, hogy ker�lt oda, ahol van. Az utols�, amire eml�kszik, hogy Daniel  mellett t�rdelt, aki nem volt t�l j� �llapotban. Daniel. Hirtelen elfogja a nyugtalans�g, �s a f�lelem, de amikor meghallja a hangj�t egy csap�sra m�lnak el ezek az �rz�sek. B�r egy szav�t nem �rtette, �rz�kei m�g mindig el�g tomp�k, semmi nem jut el a tudat�ig, ami t�rt�nik, annyit az�rt siker�l lesz�rnie, hogy nincsenek egyed�l. De azt, hogy vajon ellens�g, vagy t�rs, azt m�r nem tudja meg�llapytani, nincs hozz� ereje. Az els�, amit meg�rez, a gy�tr�, m�r j�l ismert f�radts�g. Mikor is olt, hogy utolj�ra aludt? Meg nem tudta volna mondani. A napok �sszefolytak, nem volt k�l�nbs�g k�zt�k. Csak v�rt. V�rt, hogy mikor lesz v�ge mindennek, mikor csitulnak el a szenved�sek v�glegesen, ami egyben tal�n az �lete v�g�t is jelenten�. Megint ez a j�l ismert �rz�s. A v�gy, hogy b�rcsak ne �lne. Csak halv�nyan derengett neki, hogy mi�rt is mondott le egy id�re, m�gha oly r�vid is volt, a v�gyr�l, hogy maga m�g�tt hagyhassa ezt az �letet. Volt valaki, aki rem�nnyel t�lt�tte el, de most m�r ez sem volt. Azt se tudta, hogy t�nyleg lemondott-e err�l, vagy csak �ssze van zavarodva. B�r ha valaki v�gig n�zett volna rajta, biztos, hogy a m�sodikra tippel. L�baira mintha csak parancsra, megadt�k magukat, �s �gy rogyott �ssze ott, ahol �ppen �llt. M�g csak nem is er�lk�d�tt, hogy kezeivel tomp�tsa az es�st, �gy el�g hangosan �s f�jdalmsan landolt a f�ld�n. K�nnyei patakszer�en folytak, hogy azt�n arc�r�l a f�ldre cs�ppenjenek kisebb t�cs�t k�pezve l�bai el�tt. - Nem, nem akarom... Nem akarok mindenkinek szenved�st okozni... �n... �n mindig csak seg�teni akartam... De k�ptelen vagyok r�... Senki sem veszi a hasznomat... R�m m�r csak egy v�r... a hal�l... Halkan suttogva ejti ki a szavakat. Olyan, mintha nem is az �v�i lenn�nek, de m�gis t�le sz�rmaznak. �s olyan komolyan hangzanak, hogy m�g � maga is elhiszi, hogy �gy van.

2009.09.12. 22:55 Coozen Sana

Hitetlen�l vonja �ssze szem�ld�k�t a v�dl� szavakra, melyeknek �l�re tehetetlen testtart�ssal h�zza vissza oldala mell� �lettelen karj�t. - Ha t�bbet jelent, akkor ne azon f�radozz, hogy gy�l�lj, hanem azon, hogy tegy�l is valamit, hogy ez a k�cer�j �letben maradjon... - leheli v�laszul megremeg� szavait, ahogy arc�t megkem�ny�tve pr�b�l elkeseredett arckifejez�s�b�l hat�rozottat var�zsolni. Csak elhangzott mondata ut�n �tk�zik meg benne a gondolat, hogy mindez ak�r neki is sz�lhatna, azonban saj�t mag�r�l ezt k�ptelen lenne beismerni. Sz�v�ben m�g mindig s�lyosan neh�zz� v�lt �nz� haragj�t �rzi a robottal szemben, sokkal ink�bb Norlana ir�nti szem�lyes �rzelmei, mint szil�rd g�pteste miatt. Igazs�gtalannak tartja, hogy olyasvalaki adjon nekik utas�t�st, aki m�r t�bbsz�r is megmutatta mag�r�l megb�zhatatlans�g�t, �s makacs vonz�d�s�t egy olyan l�nyhez, akit a F�ldi v�ros minden l�legz� embere a hal�lba k�v�n m�r hossz� �vek �ta. A r�t�r� inger�lts�gt�l hangosan t�dul fel t�dej�ben a test�ben felhalmoz�dott szennyezetts�g marad�ka, mely fuldokl� k�h�g�s form�j�ban hagyja el �jra ajkait. A megroppan�, torokszor�t� �rz�sre reflexb�l kapja felsebzett tenyer�t s�r�lt mellkas�nak f�jdalomt�l felsikolt� bord�ira; teste el�re lend�lve g�rnyed meg a hirtelen bel� has�t�, elviselhetetlen f�jdalom s�lya alatt. Pillanatokra hagy ki l�legzete, ahogy teljesen elt�nik a k�lvil�g, s f�l t�rdre ereszkedve pr�b�l le�lni, hogy l�bai id� el�tt �ssze ne rogyjanak alatta. Arca hevesen l�ngol, melyr�l nem tudja meg�llap�tani, hogy a hirtelen r�t�r� sz�gyent�l, vagy felsz�k� l�z�t�l van e, v�re azonban sz�ntelen�l l�ktet felforr�sodott, meggy�t�rt arc�nak izz�s�ban. Ebben a pillanatban m�g az el�tte �ll� fi�t�l is k�pes lenne bocs�natot k�rni az im�nt elhangzott, v�dl� szavak�rt, mikor neki k�ne megal�zkodnia el�tte, r�gvolt hib�i�rt bocs�natot k�rve, mely eddig makacs �ntudata miatt nem tudott kibukni elfojtott, megf�leml�tett lelk�b�l. Nagyon j�l tudja, hogy nagy szavakkal j�tszik, s hogy Meilis felszabad�t�sa kor�ntsem lesz olyan k�nny�, mint ahogy azt b�rki ebben a pillanatban, �tel, v�delem �s gy�gyszerek k�zt gondoln�.

2009.09.12. 18:03 Khiara Laken

N�ma h�vvel figyeli a k�r�l�tte zajl� dolgokat, melyeknek minden k�pkock�ja most lehetetlen lass�s�ggal fagyasztja be mag�t a k�zponti vez�rl�s�, merev �s hideg agy�ba. M�r a szimul�l�sra sem k�pes r�hangol�dni, ahogyan tekintete v�gleg ell�gyul, ezzel m�gis m�g idegborzol�bb hangulatot k�lcs�n�zve a s�t�t �s f�nyes hom�ly burkolta falaknak, mintha azt sugalln�, soha sem tudhatj�k, mi k�vetkezik az egy csap�sra egyhang�an elfedett val�s�gban. Bent csod�lattal t�ltik �t el az emberi pillanatok, a rem�nyteli cs�kok �s �lel�sek, �jabb k�pek �s kifejez�sek form�j�ban mag�hoz v�ve �ket, melyek tudat�ban csak m�g keservesebben ereszkedik r� f�mtartoz�kainak �s roboti ridegs�g�nek �loms�lya, egy pillanatra kegyetlen�l �reztetve vele teste megalkot�j�nak a hi�ny�t.  Coozen szavai er�teljes melegs�ggel �rasztj�k el, mintha langyos v�zzel �nt�tt�k volna �t nyakon, elgyeng�tve v�z�nak ottl�t�t; mag�t�l �rtet�dik a felszabad�t�s, azonban a gy�l�let teljes szavak, melyeket v�laszul a vak f�rfi ejt ki felsebzett ajkai k�z�l, egyszerre rombolj�k sz�t rem�nytelis�g�t, robotoss�g�nak �ress�ge felsz�vva a l�ngol� ut�latot, melyet, hogy sietve eltasz�tson mag�t�l, menek�t ki egy indulatos �k�lbeszor�t�s �tj�n. - Nem mondom t�bbsz�r, hogy l�ss�tok el magatokat. Visszaj�v�k, kaptok �j ruh�kat �s �lelmet is, ut�na szabadon azt tehettek,  amit akartok. - szomjas hadar�s�b�l is t�k�letesen ki lehet venni mondatainak �that�s�g�t, ahogyan f�leiben felhangzik az �tj�r� elej�r�l besz�r�d� dobog�s, melyre sz�ve is f�mesen kondul meg, megind�tva l�bait a s�t�ts�gben mereng� alag�tban. A csoport egy r�sze mellette halad el a k�rterem fel�, �nk�nt futva a sebekt�l n�m�n sikolt�, f�jdalomban �g� emberekhez, hogy seg�tsenek a hirtelen felt�dult kavarod�sban; jobb felkarj�ba emberi durvas�ggal markolnak bele, tomp�n �reztetve vele a kiss� m�g nedves ing anyag�t, ahogyan kih�zz�k �t a feh�r neonokt�l vibr�l� centrum burokszer� k�r�ve al�, melynek leveg�j�be most csup�n a n�m�n vizslat� katon�k visznek rezd�l�seket �s �letet.  Az id�s harcos - akinek er�s szor�t�s� keze m�g mindig saj�tj�n pihen -, gondterhelt r�ncokba szalad� arca m�l�n kavarja fel a mellkas�ban kering� eml�kfoszl�nyt. A deres haj�, tiszteletteljes ki�ll�s� ember egy azok k�z�l, akik r�tal�ltak hal�la ut�n, amikor m�g csak kisebb l�tsz�mban mozgol�dott a l�zad� szervezet; jeges szemei sark�b�l t�bbek �rthetetlen arc�val tal�lja szemben mag�t, az ismer�s�k�n m�gis egyfajta �rdekl�d�s �s b�szkes�g  j�tszik, melynek l�tv�nya most teljesen mag�val ragadja, emiatt csak tomp�n felfogva a neki szegezett szavakat. - Mi ez a g�nc rajtad?!... - a m�ly basszus j�t�koss�gt�l �s a viszontl�totts�g okozta �r�mt�l cseng, mintha apja sz�lt volna l�ny�hoz; a lejt�sbe azonban rejtett izgalom f�szkelte be mag�t, nevets�gesen ellentmondva a felel�ss�gre von�ssal, a felharsan� haraggal, a felindults�gb�l fakad� undorral, melyet robot embert�l v�rhat a hal�l mellett.  Kerekre t�gult szemekkel keresi az elfojtott forr�st, a katona pillant�sa azonban t�k�letesen hi�nyt szenved ezekt�l, �rthetetlen m�don helyet adva a t�lf�t�tt k�v�ncsis�gnak, a gy�zelem el�tti, moh�s�gban �sz� von�soknak, az elvakultan dagad� mellkasnak, mely sz�m�ra l�that�an csordul az �rzelmek t�z�t�l. Mag�n �rzi a p�szt�z� m�reget�seket, mik�zben tov�bbra is neki szegezett hangokkal �s k�rd�sekkel tark�tva vezetik �t el egy m�sik �tj�r� ir�ny�ba; tal�n m�g egy �v�lt�sen �s a test�be leadott sorozatl�v�sen is gyorsabban t�ltette volna mag�t, ez a gy�tr� hamiss�g  azonban most ac�ler�sen szor�tja kett� tork�t, mintha m�sz�ve ostromoln� d�h�dten f�mv�z�nak egyre er�s�d� �v�t, jelezve keser� ottl�t�t a Vil�gnak.

2009.09.11. 22:49 Daniel Barth

N�m�n h�tr�l egy apr� l�p�st, mikor az ez�sthaj� n� k�zelebbl�p hozz�, �lettelen karja megremeg, ahogyan meg�rzi az �vatos �rint�st v�r�sen csillog� kab�tj�nak foszladoz� anyag�n kereszt�l is. Meilis f�lszabadul. Visszaszerzem a l�t�sodat. Fej�ben sz�ntelen�l visszhangoznak a szavak, azoknak elcsukl�, halk hangj�t most m�gis g�nnyal telt, k�nz�an �les mondatoknak hallja. - Csak egy okot mondj, ami�rt meg k�ne b�znom benned... – sziszegi maga el� f�jdalmas, elhal� hangon, mik�zben gy�l�lett�l izz� szemeit kritikusan h�zza �ssze, �p kez�vel m�g mindig a mellkasa el�tt fesz�l� kab�t anyag�t szorongatja, s harciasan k�zd a talpon marad�s�rt.– El�sz�r a hal�lba k�ldesz, �s most meg felaj�nlod a seg�ts�ged? Att�l, hogy nem �ltelek meg, ugyan�gy gy�l�llek, ahogy eddig. Nem az�rt nem tettem meg, mert nem akartam. Ha nem lenne olyan fontos nekem is Meilis j�v�je, akkor... Akkor m�r els� alkalommal sem haboztam volna. �n r��rek. Ez a k�cer�j sokkal t�bbet jelent nekem, mint a saj�t sorsom.  – rekedtes, megremeg� hangja egyre halkabban visszhangzik az �res folyos�n, ahogyan sz�rke tekintet�be �jra visszat�r az a nyugalom, melyet n�h�ny percre puszta gy�l�let, �s visszafogott indulatok v�ltottak f�l. V�ll�t f�radtan t�masztja neki a hideg falnak, s�pol� l�legzet�t n�m�n hangtalann� fojtva, mik�zben kez�b�l lassan kiejti v�r�ztatta kab�tj�nak elkopott anyag�t, �jra �tkarolva �lettelen karj�t.

2009.09.10. 22:10 Coozen Sana

A tomp�n f�nyl� neonok k�s�rteties hangulatot adnak a k�rteremnek, ahogy felfel� t�r� f�nys�vjaik halov�ny sz�n�radattal rajzolj�k ki a falon h�z�d� t�r�seket �s reped�seket, melyek mintha saj�tos, jellegtelen figur�kkal �rn�k le az elrejtett b�zis t�rt�net�t. A robot rideg, semmit mond� szavaira hirtelen fogja el a csal�dott rem�nytelens�g keser�s�ge, mely sz�ntelen f�jdalommal kavarog mellkas�ban, bord�i k�z�tt t�ncolva, ahogy lelk�nek szenved�se fizikailag is meggy�tri k�nnal telt csontjainak megt�rt ropog�s�t. Elkeseredett, remeg� s�hajokat hallat felszakadt ajkai m�g�l, mint aki �jultan k�v�n elny�lni a hideg talajon; tekintete v�gigvonul a s�t�t folyos� t�loldal�ra, melynek f�nyes, t�voli ov�lis�ban kirajzol�dnak az �tel�rt h�l�lkod� Meilisiek f�radtan dereng� alakjai. Fej�ben l�ktetnek felz�g� sz�vdobban�sai, ahogy annak minden egyes hangja tombol� �rv�nyk�nt has�tja kett� ereinek fal�t. N�m�n figyeli egy anya �r�mk�nnyeit, amint k�t fi�t �leli �t, arc�t hol az egyik hol a m�sik fej�re hajtva, mint aki el�sz�r pillantja meg hossz� �vek ut�n r�g elvesztett kincseit. A n� arc�n halv�nyan szikr�z� k�nnyek patakzanak, melyeket, mintha a test�be jut� friss v�z keltett volna �letre, s tett volna olyan emberiv�, amilyenr�l eddig �lmodni sem mertek. A hirtelen felcseng� hangokat el�sz�r t�volinak v�li, de ahogy a barlang falair�l visszaver�dnek, s visszhangokat vetnek, �gy ford�tja megf�radtan fej�t a saj�tj��hoz k�s�rtetiesen hasonl�t� h�feh�r tincsek ir�ny�ba. Szemeit �sszesz�k�tve pr�b�lja felid�zni a r�z�dul� esem�nyek k�zt elveszett m�ltk�pet, melyet gondolatban ism�t felsz�nre kellett hoznia, ahhoz, hogy szembes�lhessen r�g elk�vetett hib�inak v�gel�thatatlan sor�val. �rzi, hogy szemeibe soha fel nem fakad� k�nnyek �gnek, melyeket - mintha m�r �r�kre mag�ba z�rt volna - k�ptelen el�csalni ac�lsz�rke lelk�nek hevesen szikr�z� t�kr�b�l. M�r siv�r v�rk�nnyeit sem k�pes ontani a t�m�ny f�jdalom �s elkeseredetts�g illat�val �titatott k�rterem falai k�zt, mik�zben k�zelebb l�p a M�sodik el�tt vesztegl� alakhoz, annak s�r�lt karj�t �rintve meg a lehet� legnagyobb �vatoss�ggal, mint aki meg akar bizonyosodni arr�l, t�nyleg val�s-e az, mit szemei mutatnak. - Meilis felszabadul. Visszaszerzem a l�t�sodat. – ny�gi maga el� elcsukl� hangon, ahogy l�tsz�lag saj�t szavainak s�ly�ba fullad bele, melyeket csak hossz� t�tov�z�st k�vet�en b�r el�csalni mag�b�l.

2009.09.09. 22:43 Daniel Barth

Hangtalan, m�gis gyors l�pteivel akadozva k�veti a M�sodik alakj�t, mik�zben jobb karj�val �jra s�r�lt v�ll�t szorongatja. Minden l�p�sn�l oldal�ba mar a k�nz� f�jdalom, minek hat�s�ra �szt�n�sen �l ki a hidegs�g, az az �rz�ketlen pillant�s, az a fagyos aura. N�m�n l�pdel oda az egyik v�zzel telt tart�lyhoz, sz�rke tekintet�t a gy�r f�nyben alig t�kr�z�d� m�s�ra vetve, majd f�jdalmasan fels�hajtva l�p h�tr�bb, hangtalanul d�lve neki a terem fal�hoz. N�h�ny er�tlen�l s�pol� l�legzetv�tel ut�n �jra megtartva egyens�ly�t az ajt� fel� l�pdel, majd visszafordul a robot alakja fel�, egyenesen annak tengerk�k szemeibe vetve megfakult tekintet�t, halk, monoton hangja mindek�zben alig hallhat�an t�ri meg a csendet. - Merre tal�lom a kij�ratot? – szegezi a n�nek a k�rd�st; f�radtan t�masztva ki mag�t a falnak, mik�zben teste tomp�n megremeg a sz�v�be markol� �get� f�jdalom hat�s�ra, mely mint egy jelz�s terjed sz�t test�ben. Fogait �sszeszor�tva kapja kez�t mellkas�hoz, szorosan �sszenyomva sz�r� t�dej�t, n�m�n hallgatva sz�v�nek er�tlen dobban�sait, ahogy k�ts�gbeesetten k�zd tov�bbra is, ahogy f�radhatatlanul pr�b�lja �letben tartani a harcolni k�v�n�, megt�rt lelk�t.

2009.09.08. 23:06 Khiara Laken

Elgondolkodva hallgatja saj�t f�l�ben �sszecsengeni a m�r be�r� emberek �letre keltette f�ml�d�k moh� nyikorg�sait, a folyamatos z�g�sok �s gyenge morajok csendet �tsz�v� dallam�t, ami l�gyan vegy�l el a k�zvetlen k�zel�ben felcsap� n�i hangfoszl�nyokkal. M�lyensz�nt� hat�s�nak nyom�n mintha egy csap�sra n�ne fel, ki�lezve logik�j�t, mely vill�mcsap�sk�nt sorakoztatja fel �nmaga el� a hib�kat, amiket v�tett a Vil�g ellen; �t�rt�kel�dve veszi tudom�sul, hogy t�l k�nnyed�n  osztogatja �s �ldozgatja az �let�t, t�l k�nnyed�n  jutott vissza a katon�khoz Meilisbe, t�l cs�fosan sz�p ahhoz, hogy a k�r�l�tte l�v�, elhitetett val�s�g igaz lehessen, puszt�n ne csak egy ill�zi�k�p, vagy �pp hazugs�gokkal tark�tott mentsv�r.  Ki�rve a neonf�nyek �titatta helyis�gbe von�sai egyszerre v�lnak kifejez�stelenn�, pislog�s n�lk�li tekintet�vel m�gis l�gysz�v�s�get sug�roz, ahogyan pillanatokon �t csak elr�vedve veszi mag�hoz az el�sz�lt haj� zaklatotts�gba torzul� arc�nak minden rezd�l�s�t, val�di v�rt pump�l� sz�v�nek csap�sait, bord�i k�zt h�rg� l�legzeteit, melynek hat�s�ra mintha csak tov�bb akarn� h�zni az id�t, szimul�l egy leveg� n�lk�li, v�gtelen s�hajt.  - Garanci�t, azt sehol sem kapsz. - v�laszol elt�n�d� hangnemben, rideg, keser�des melegs�ggel. - Nem tehetem... nem tudom  k�rni sem t�led, sem m�st�l, hogy higgy.  Felesleges ak�rkit is bizonygatni, nem ett�l fog megv�lt�dni a Vil�g. �nsz�ntamb�l j�ttem vissza, mert tudom, hogy van egy pont mindannyiunk  �let�ben, ahol egyet k�v�nunk.  Mellkasa m�r-m�r sz�tpattan a lehetetlen gondolatok �s �rl�d�sek v�gett; az egyfel�l �rtelmetlen l�t tompas�ga, mely most riadalmakat kelt�en k�nnyed l�ngol� �rzelmei n�lk�l; a k�zdelem v�g�nek v�gy�lma, melynek egyik darabj�t tal�n � maga teszi ki. - L�sd el a sebeidet. - Elhalkult hangja t�k�letesen �lezi ki a s�lyt, mik�zben karja kecsesen mozdul az emberek ir�ny�ba, mintha mi sem t�rt�nt volna az elm�lt pillanatokban. Szemei �l�nken izzanak a f�lhom�lyban, tudatva a n�vel, hogy ezt a besz�lget�st k�s�bb fogj�k folytatni.

2009.09.07. 21:29 Coozen Sana

Ahogy a s�t�ts�g elnyeli az el�tte menetel�, megt�rt emberi alakokat, s v�g�l saj�t sziluettj�t is, hatalm�ba ker�ti beteges paranoi�ja, folytonos s�t�tt�l �s bez�rts�gt�l val� f�lelme, melynek m�ly�n �gy �rzi, hogy �nmag�val egy�tt mind kiszolg�ltatott� v�ltak Norlana ereje el�tt, minek sz�viv�je csup�n karny�jt�snyira �llhat t�le, valahol a romos �p�let t�megbef�lt kavalk�dj�ban. Megf�radt v�gtagjait megcsapja a leh�lt leveg�, mely �rz�keibe markolva fagyasztja be test�be a lelk�b�l felszakadt agg�lyokat, melyek fegyver�nek el�h�z�s�ra k�sztetik, hogy annak pulz�l� neonja egy halov�ny f�nys�vot vet�thessen a k�zzel foghat�, s�r� s�t�t sz�v�nek belsej�be. A r�juk borul� �jsz�n� b�rsony eltompulva szakadozik fel k�r�l�tt�k, ahogy a neonk�k f�ny�radat sejtelmesen megvil�g�tja k�tked� arcvon�sait, pillant�s�val a M�sodik v�z�t keresve. - A sebes�ltek velem j�nnek. – hangzik fel a hat�rozott hang, melyre reflexb�l kapja fel tekintet�t, egy pillanat alatt oltva el fegyver�nek �rz�kel� f�nys�vj�t. Sz�ve hevesen dobog tork�ig ny�lva fel, ahogy kem�nyen k�zd a test�ben rekedt fezs�lts�ggel, mely a f�lelm�b�l fakad, �s az inger�lts�ggel, mit m�r indul�suk pillanata �ta s�lyos mellkas�ban hordoz. Lend�letes l�ptekkel k�veti a v�r�s haj� n�alakot az alag�t m�ly�re, hogy az embereket megker�lve min�l el�bb el�rje jellegzetesre csiszolt, robotias alakj�t. - Nem fogom hagyni, hogy tov�bbra is maradj. Hi�ba vezett�l ide, nem hiszek neked. Er�sek a szavak, amikkel j�tszol, de nincs garancia arra, hogy nem csak �ltatsz vel�k mindenkit. – egy pillanatra elhallgat, m�g monoton hadar�s�b�l vesztett l�legzet�t repedt bord�i k�zt megb�v� t�dej�be szedi. – Bizony�tanod kell. Nem csak nekem, mindannyiunknak.

2009.09.07. 19:21 Khiara Laken

Az �jjeli sz�l nyikorg� suhog�sokkal ostromolja a berozsd�sodott f�mromokat. �nk�ntelen�l z�rja k�v�lre a katona akadoz� hangj�t, mik�zben az egyre k�nnyedebb tart�s�t ad�, gerinc�t helyettes�t� v�zvonal ment�n fut v�gig az �ramszer�, �rz�ketlen zsibbad�st k�vetel� borzong�s, ahogyan m�r-m�r mag��nak �rzi a mellett�k meredez�, kietlen roncsok s�hajait, felcsend�l� k�h�g�seit, mely a gy�r egyik �llva maradt torny�nak belsej�b�l sz�r�dik ki. Az az �that� hideg, ami az �l�t ut�nz� sz�veteket �ri, puszt�n csak felsz�nes m�solata  az �rzetnek, ahogy h�s�ba �s csontjaiba t�bb� m�r nem tud remeg�s nyilallni; hamiss�ga most s�lyos terheket emel arra a szikr�nyi embermaradv�nyra, mely m�r csak eml�kk�peket szolg�ltat a b�zis pontos hely�r�l.  Szinte ingerk�nt �leli mag�hoz, hogy a k�zel�ben felt�dult k�sz�n�m  mennyire t�volra h�z�dott most t�le; az emberi szavak, a K�sz�n�m,  a Sajn�lom,  a Szeretlek,  a robotok logik�ja fel� mit sem �rnek, mikor �k puszt�n csak elj�tszadoznak egy-egy mondattal, al�adva a lejt�st �s a t�nust, melyet a legfejlettebb szerkezetek tesznek lehet�v� mellkasuk �s torkuk m�ly�r�l.  A t�rmel�kek k�z�l egykor gy�ny�r�en �llt h�zegy�ttesek sziluettjei ny�lnak ki, elfakulva az �ji sz�rkes�gben dereng� v�ros k�p�ben. Egy gigantikus, m�ra m�r f�lig f�ldbe s�llyedt, por �s elhalt n�v�nyzet fedte �p�let valaha forg�ajt�t befog� r�se invit�lja �ket, mintha a falak ez�ltal �jb�l felemelkedhetn�nek hal�lukb�l, viselhetn�k hatalmas �vegablakaikat, tekint�lyes alakjukat, s fogadhatn�k a r�gi korok embereit.  Leszakadt emeletek, n�mas�gba borul�, megf�radt l�ptek visszhangjai; maga el� engedve a t�meget v�lik nyilv�noss� robotos tekintet�ben, hogy az embereket a romos lift elny�ltan meredez� sz�j�hoz vezetik, mely lefel� engedi tov�bb a vaks�t�tbe vezet� utat. F�nyl� tekintet�t lehunyva adja �t mag�t az �thatolhatatlannak t�n� �bens�gnek, azonban az alag�tszer�s�g m�lyed�s�vel �temben sz�ve is egyre hevesebben ver, neki�t�dve mellkasa �v�hez, feldolgozva mag�ban a puszta, gyerekes izgalmat. - Tudod Khin,  hogy ezen a lej�raton nincsenek f�mdetektorok. - A hang egy utols� figyelmeztet�st kelt �letre, ahogyan meg�ll�tj�k a h�v�set �raszt� vaskapu el�tt. Semmije sincs t�bb, amivel v�gleg bizony�thatn�, hogy � az, aki;  el�h�zva doboz�t nyitja fel szemeit, k�kes dereng�ssel bevonva a fafel�letet, hogy az emberi tekintet is l�thassa a l�dik�t, mely�rt a hal�l�n t�ncolva ment vissza egyed�l oda, ahonnan a harcosoknak kellett visszahozniuk.  A f�ld m�ly�re �p�tett, barlangrendszerhez hasonl�t� b�zis k�r�ves centrum�nak bej�rat�t taposs�k. Megdobban� szerkezettel eszm�l r�, hogy ezt  nevezhette otthon�nak az �r�kk�val�s�gg� fakul� �v sor�n; a k�r form�j�ra tervezett csom�pontb�l ki �s befut� f�ldfolyos�k; a koszos, m�gis a legterm�szetesebbnek hat�, feh�res neonl�mp�k sokas�ga, melyek a f�nyt szolg�ltatj�k; felzs�folt t�pl�l�k, a sz�ks�ges tartal�kok, berendez�sek, fegyver�p�tm�nyek �s adatok, melyek itt nyugodnak az eddig tervezett inv�zi� kezdet�ig. Ak�r egy folytonos k�szenl�tet fenntart� hangyaboly, Meilis sz�ve,  ahol emberek hol gyorsan, hol lassan cik�z� alakjai mozgol�dnak a hossz� bunker m�ly�n, k�zt�k egyar�nt megtal�lhatva katon�t, sebes�ltet, l�badoz�t, �hez�t, beteget; rengetegen tal�lnak itt biztons�gra, azonban ez a mened�k - mely tal�n a legut�bbi glob�lis h�bor� alatt �p�lhetett -, is ugyanolyan v�ges ter�letileg �s k�szletileg, mint ak�rmi m�s ezen a Vil�gon. - Leveheti mindenki a maszkot. - sz�l az egyik katona, csapzottan leszak�tva mag�r�l a l�gz�st seg�t� t�rgyat, m�lyet sz�vva a f�ltiszta, p�r�s, �m befogadhat� leveg�b�l. - Aki m�g nem j�rt erre, tudja, hogy Mened�k rendelkezik l�gtiszt�t� berendez�sekkel...  A tompa zsivaj gyenge foszl�nny� halkul, azonban logik�ja mindent mag�hoz vesz, m�g fesz�lyezetten tekint k�rbe a nyomott hangulat� t�rben. Sz�vrezd�l�sek �s l�lekjelenl�tek sz�zai, morajl� sokas�g, az �j csoport fel� siet� katon�k seg�ts�gny�jt� alakjai; ahogyan elkezdik sz�tszak�tani az �jonnan �rkezett t�meget, f�rk�sz� tekintetek sz�r�ss�g�t �rz�keli test�n, mint ezer k�nz� t�, s m�r tudja is, hogy v�r�s haja leplezhetetlen�l kit�nik a t�meg legv�g�n. - A sebes�ltek  velem j�nnek. - Mindenkin�l er�teljesebb hangja m�g a hallgat�s ellen�re sem rekedt be, ahogyan egy sokatmond� pillant�st v�ltva az eddig mellette mozgol�d�, ismer�s katon�val fordul el a f�rk�sz� szemek el�l, er�s kitart�ssal maga ut�n vonva a leszakad� s�r�lteket egy s�t�ts�gbe borult folyos�n �t.  Az �t v�gi helyis�g m�r-m�r egy k�rterem szellem�t hordozza, felhalmozva a bebugyol�lt alakok k�z�tt elter�l� els�seg�lyes l�d�kkal, gy�gyszerekkel, �s t�bb mederszer� t�gelyben t�rolt v�zzel; merev sz�ja ellaz�tva mag�t enged meg egy h�v�s mosolyt. - Szolg�lj�tok ki magatokat.

[1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [Kor�bbi]