�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.03.21. 21:02 Avila Mecoi

Az ajt� csap�d�s�ra �sszerezzen, de mint mindenki a teremben � is arra ford�tja a fej�t. �rtetlen�l n�z a f�rfire, akineka kiab�l�s�ra az eg�sz terem elcsendes�lt. Minden olyan gyorsan t�rt�nt �s azt k�v�nja b�rcsak lelass�thatn� az id�t, vagy ak�r le is �ll�thatn�, hogy neki is legyen r� es�lye, hogy k�vetni tudja az esem�nyeket. Az egyik percben m�g a l�gj�r�n �ltek, most pedig itt vannak egy �r�lt t�rgyal�s k�zep�n. M�g arra sem volt ideje, hogy az egyik dolgot feldolgozza, m�ris becsapott a k�vetkez� � pedig m�r nem is tudta k�vetni. Ez�rt is esett nehez�re b�rmit is felfognia, ami maga k�r�l lej�tsz�dik. Amikor kivezett�k el�tt�k a k�t robotot az �t fog� cyborgok tehetetlen�l �sszen�ztek, mint akik nem tudj�k, hogy most �t is vigy�k, vagy r�la valaki m�s fog majd d�nteni. V�g�l azt�n megindultak a kis csoport ut�n �s hamarosan fel is z�rk�ztak. M�g most is megnyugtat� volt l�tni neki maga el�tt a k�t robotot. A k�t biztos pontot ebben a z�rzavarban. Azt k�v�nta b�rcsak m�shol lehetn�nek. Nem akarta m�r elviselni ezt a katonai rendet, ezeket a nyomaszt� folyos�kat �s ezt a k�nz� l�gk�rt. Gy�l�lte mindezt. Gy�l�lte az �sszes alakot maguk k�r�l. A t�rgyal�s el�bb f�lbe szak�t� f�rfi szavaira hirtelen kapta fel� a fej�t �s hitetlen�l n�zett r�, mint aki nem k�pes r�, hogy elfogadja azt, amit hallott. Micsoda elborult elm�nek a sz�lem�nye egy ilyen k�r�s. Nem, nem k�r�s, ez nem a megfelel� sz�. Parancs. Megint elfogja a h�nyinger, ha arra gondol, hogy valaki ilyen morbodit�sban leli az �r�m�t. El�sz�r a f�rfi fel� kapja a pillant�s�t, majd a n�re, hogy l�ssa, hogyan cselekednek. Pislogva n�zi, ahogy a M�sodik l�pked, de nem b�rja sok�ig elviselni a l�tv�nyt �s ink�bb a padl� fel� szegezi a tekintet�t. � nem akarja l�tni a szenved�s�ket, a lehets�ges utols� pillanataikat egy�tt. F�jt neki is. Tudta, val�sz�n�leg nem annyira, mint nekik, de sz�m�ra sem volt k�nny�. Mindazok ut�n, amiket �t�ltek. Az eddigi sebek csak m�g m�lyebbek �s m�g maradand�bbak lettek. L�lekben megpr�b�lt ink�bb a saj�t v�g�re felk�sz�lni, b�r m�g messze nem volt k�zel ahhoz, hogy maga m�g�tt tudja hagyni az �letet. Harcolni akart, de t�l f�radt volt hozz�. Er�tlenebbnek �rezte mag�t, mint az �letben valaha. Felemelte a fej�t �s k�nnyes szemmekkel n�zte az egym�sba fonod� k�t testet. Az a r�sze, amelyik v�gyott az Els� �rint�s�re most f�jdalmasan szenvedett, a m�sik pedig szint�n att�l, hogy �gy kell l�tnia �ket. Hogy mindenki ott �ll �s �ket b�mulja, mint valami attrakci�t. - Maga embertelen mocsok! - pr�selte ki idegesen a fogai k�z�tt.

2010.03.21. 20:13 Khiara Laken

Tork�b�l alig hallhat�, el�gedetlen ny�g�s szakad fel, mikor szerkezete Avila szavaira v�szes d�r�mb�l�sbe kezd. Mintha a dallamok �szt�n�zn�k egy vad ritmusra, vagy lelke, amely l�zongva feszegeti a t�r�k�pess�geit. Pr�b�lja kiz�rni a k�lvil�got, csak a robot g�pies hangj�t mag�ban tudni; az a csillap�thatatlan vads�g, ami el�tte sz�lt bel�le m�ly t�nussal, azonban csak olajk�nt hatott a t�zre. A szenved�lyes d�h�t, mely m�regk�nt kavarog benne, a k�ts�gbees�s teszi ki, mintha a kapaszkod�k sorban t�rn�nek meg alatta. J�l l�that�an retteg - tudj�k az emberek, el�gedettek, mert l�tj�k, hogy meg van zavarodva, hogy f�l, mert el kell hagynia az Els�t. B�rmit. B�rhogyan, csak ne  �gy.  Vadul csap�dik ki az ajt�. Az indulatok felforr�s�totta t�r megdermed a vel�tr�z� csattan�sra, ahogyan az egyik cyborg elsodr�dik a felindult mozzanatban. A sz� n�lk�l beront� f�rfi l�nye izzik az undort�l, mely szinte bel�legezhetetlenn� teszi a zs�folt leveg�t. Egy pillant�sra sem m�ltatja az elg�zolt f�lrobotot, tekintet�t k�sszer�en sz�rja a robotok�ba. - El�g volt ebb�l! – �v�lt fel megremeg� ajkakkal. � minden �z�ben csak a poz�ci�j�t f�lti; heves gesztikul�l�sokkal k�zli le, hogy a vallat�s befejez�d�tt. M�r szavakat sem k�pes k�pni, csak inteni, hogy vezess�k ki innen az �ldozatokat.  M�lyeket l�legezve t�r, m�g lekapcsolj�k r�luk a p�ntokat. A bizserg�s megsz�nik, s mintha � is elszakadt volna az �lett�l. A kimondatlan, gyilkos gondolatokt�l fullaszt� �rt most �gy �rz�keli, mint egy mocskot, mely az � lelk�t is beszennyezte. R�zza a hideg, ha csak meg�rzi mag�n az undor�t� s�relmeket. T�maszpontk�nt az el�tte kivonul� Els�n pihenteti meg a szemeit; elgondolkodik, tal�n az � �rz�seit is mag�ban tudhatja. Aljas szavakkal illett�k �t. B�rmit megadna, ha le tudn� �t csit�tani. M�shogy gondolja, mint az emberek. � nem egy valami, amire a v�ros ig�nyt tarthat.  �rny�kuk elveszik a t�meg egybemosta feketes�ggel a falon, ahogyan h�rm�jukat �tvezetik egy sz�lesebb folyos�n. Sz�ve a tork�ban dobog, fej�ben gondolatok �ld�zik egym�st. Nincs terve, nincs pontos elk�pzel�s, hogy hogyan is sz�khetn�nek meg. A robot ut�n k�ne ki�ltania. M�r mindegy – el k�ne mondania neki valamit. B�rmit. Most ki�ltson?  Ajkai g�piesen elny�lnak egym�st�l, l�bai azonban megvet�dnek ebben a pillanatban. Bel�fagy a sz�, fels�teste megbicsaklik a r�t�r� hidegs�gben. �ppen csak �rz�keli, hogy a h�v�s karok elv�lnak az �v�t�l; hogy az Els�t szembeford�tj�k test�vel, a labor ajtaja el�tt, mely m�g tart�zkodik a befogad�suk ellen. - B�cs�. – k�zli az imm�r lehiggadt f�rfihang. Von�sai megr�ndulnak a r�t�r� izgatotts�gban, ahogyan a M�sodik�ba m�lyeszti a szemeit. – F�l �r�t kap a deaktiv�l�sra, No.1. Nem t�bbet, nem kevesebbet. Most azonban l�tni akarjuk, hogyan b�cs�znak a g�pek.  Utat hagynak nekik, megv�lik az ember �s g�pt�meg a sz�mukra. �szt�n�zve l�kik meg alakjukat, mintha szel�den egym�s fel� akarn�k terelni �ket, vagy mint k�t vadat, akiket harcra ajzottak a m�sik ellen. A suttog�sok, a k�r�l�tt�k j�tsz� beteges k�v�ncsis�g imm�r teljesen megsz�nt a sz�m�ra. Lelke m�g egyszer, utolj�ra elmer�l az iszonyat alatt az emberek fel� – a b�cs�  nem szerepel a protokollban. Egyszer�en csak v�gynak valami abnorm�lisra, valami torzra. Torz.  A mag�ban felmondott sz� szinte hidegzuhanyk�nt �ri. Meredten n�zi a f�rfi arc�t, elm�je m�r nem p�r�g. Mind�ssze egyetlenegy �r�lt gondolat villant �t az agy�n, megy megfagyott benne, �s szel�d g�nnyal lefestett neki egy k�pet. Gondolkodj. Ne f�lj. Ne f�lj, ne f�lj!  Nincs ideje. Sz�ve sz�trepeszti mellkas�t, elveszik annak az �rtelme, ami megfogalmaz�dott benne. Imm�r a r�sz�v� v�lt; ha nem veti fel, akkor valami sz�rny�s�ges dolog t�rt�nik. Tal�n �sszeomlik minden.  Akadozotts�got �s g�piess�get szimul�lva l�p k�zelebb a robothoz, mintha a teremt� okozta k�zels�g t�vols�gtart� tiszteletet �bresztett volna benne. �l�nken csillog� szemeivel n�h�ny pillanatig fogva tartja a meleg tekintetet, mik�zben kezeit mereven cs�sztatja fel a sz�les v�llakra. V�r n�h�ny sz�vdobban�snyi id�t, majd lassan simul teljes alakj�val az �v�nek. Egyik kez�vel a tintasz�n tincsek k�z� sz�nt, hogy arra mozd�tott karja m�g jobban elburkolhassa komoly arc�t. - Gondoltam valamire. – s�gja a l�legzetn�l is halkabban, mintha csak j�tszadozni akarna. Lelke megremeg a s�ly alatt, azonban nem hagyja, hogy teste elbizonytalanodjon. – Elhitethetj�k vel�k. Higgy�k, hogy kikapcsolsz. Legyen meg a boldogs�guk.  Von�sait a robot nyak�ba temeti, hogy a f�jdalmass� torzult kifejez�st csillap�tani tudja. Ujjai g�rcs�sen kapaszkodnak, mintha att�l tartana, hogy valaki m�g� l�p, �s megpr�b�lja lefeszegetni a m�sik testr�l. - Nem f�lek.  Ha valami csoda folyt�n m�gis hazudt�l, �s m�gsem semmis�lt meg, z�rj vissza a m�sik testembe.  El�g, ha ut�na l�tj�k, hogy a M�sodiknak v�ge. – sziszegi megfesz�tve. - Ha nem tudod megoldani… akkor egyed�l kell megsz�kn�t�k. Sajn�lom ezt az eg�szet.  Leblokkolt �rz�ketlens�ge melegs�gbe csapott; mintha megvadult madarak verg�dn�nek a test�ben. Szemeiben elsz�nts�g csillog, mely a robot�ba �get�dik, mikor lassan elv�lik t�le. - Nem f�lek. – ism�tli hangosabban, tekint�lyesen. Valahonnan el�gedett f�tty�g�s sejlik fel. Elfolytja keser�des g�nyoss�g�t, mert meg�rzi mag�ban a gy�l�letet a torz test ir�nt - m�gis sz�rnyalni tudna a melegs�g miatt, ami�rt karj�t m�g mindig a robot�n pihentetheti, �gy, hogy k�zben az emberek elk�pzelni sem tudj�k, milyen m�lyen �rezhet.

2010.03.21. 18:23 Zev Owen

Gondolkod�sa teljesen leb�nul, szemei elkerekednek, majd tork�ba csap�dik egy vad l�legzetv�tel, ahogy j�l hallhat�an felszisszen saj�t felv�telr�l el�csalt hangj�ra mely �les morajl�ssal t�lti ki az eg�sz termet. Tudj�k. Mindent tudnak r�la. �llkapcsa megroppan, ahogy er�vel egym�shoz pr�seli a fogait �s eltorzult arccal el�re d�l, mintha b�rmelyik pillanatban leszaggathatn� az �rz�kel� bilincseket. Szeme sark�b�l l�tja, hogy a f�lg�pek t�mad� poz�ci�ban fel� mozdulnak, de m�g v�rakoznak arra, hogy t�rt�njen valami. Tal�n elkapt�k az er�teljes hang� f�rfi pillant�s�t, aki szemkontaktussal jelzett nekik, mert n�h�ny szapora sz�vdobban�s m�lva, visszatolj�k el�re g�rnyedt test�t a sz�k t�ml�j�hoz, hogy visszanyerhesse eredeti, merev tart�s�t. M�g mindig lefel� mered, pupill�i ellenkezve sz�k�lnek el, mik�zben v�gighallgatja Avila szavait. � is nagyon j�l tudja, hogy ehhez m�g Norlananak sem lenne joga, hiszen ez a program nem arra szolg�l, mint a f�lg�pek fut�szalagos rendszere. A robotok is ugyan�gy emberek, csup�n �ldozatokk� v�ltak egy nemesebbnek hitt c�l �rdek�ben. � sem szolga, csak egy szem�ly, aki a v�rosnak dolgozik. Adok-kapok; jutalom n�lk�l azonban az eg�sz k�m�letlen rabszolgas�gba d�lhet, �gy nincs elragadtatva a k�vetel� hangnemt�l, amit a lojalit�sr�l papol� f�rfi f�lvett. Ebb�l az is nyilv�nval�v� v�lt a sz�m�ra, hogy hi�ba csatlakozna a l�nyhoz teljesen jogos r�galmakkal, nem �rne el vele semmit. Val�sz�n� a M�sodik kikapcsol�s�val am�gy is elhalna ennek az eg�sznek a sikere, �gy az emberek sosem tudj�k majd egyenl�k�nt elfogadni maguk k�z�tt a g�peket. Hogy mi�rt? Puszt�n a benn�k gy�kerez� �si f�lelem miatt. Mert mindig is magukat tartott�k a hatalom birtokosainak, a t�pl�l�kl�nc cs�cs�nak, ahol az embereken k�v�l semmi keresnival�ja m�snak. - Teh�t... �gy v�lik... hogy a M�sodik okozza ezt a hib�t. – tagolja megremeg�, hat�rozatlan hangon, mintha egy k�st szegeztek volna a tork�nak; mint aki tudja, el�g egy rossz mozdulat �s meg�li �t a pillanat. Keze �k�lbe szorul, ahogy alkarja inger�lt remeg�sbe kezd, mely eg�sz test�t �tj�rja. Szem�ld�kei egym�sba szaladnak, ahogy szem�t �sszeszor�tva �sszpontos�t, hogy valami eg�szen m�s helyre koncentr�lja a gondolatait. �rzi, ha most nem higgad le, akkor �nk�nt �rja al� a hal�los �t�let�ket. � egy ember csessze meg… � �l… Khiara �l… Nem egy t�rgy, amit csak �gy ki be lehet kapcsolgatni. Mi�rt �? Mi�rt csin�lj�k ezt?! Gondolatai zavaross� v�lnak, csak tompa, heves l�legzetv�teleket hall, m�g r� nem j�n, hogy saj�t zih�l�sa visszhangzik a teremben, mely olyannak hat, mintha valaki fulladozna a nyaka k�r� hurkolt, gyilkos f�jdalom alatt. Bele telik p�r m�sodpercbe, hogy teljesen lehiggadjon, �s el tudja fedni a benne kering� m�rget, mely mintha alig v�rn�, hogy kit�rj�n. Mikor felpillant, elhom�lyosul a terem k�pe, nem tudja bem�rni, mi zajlott le ez alatt a p�r pillanat alatt, azt azonban tiszt�n �szleli, hogy a h�tt�rbe vonult �rnyszer� alakok felh�borodott vitatkoz�sba kezdtek, melynek idegt�p� zaj�t csak egy hangos, v�szes csipog�s t�r meg, ami mintha megvadult pulzus�t p�rgetn� le valamelyik g�pen. - Norlana �rdekeit szolg�lom. A v�ros� az �letem. B�rmit hajland� vagyok megtenni �rte. – jelenti ki merev, g�pies hangon, tekintete el�re szegez�dik, a s�t�t sziluetteket tanulm�nyozza, de nem l�t benn�k m�st csak s�t�ten hull�mz�, marakod� �rnyakat, melyek k�m�letlen�l falj�k fel egym�st a r�luk foly� vita hev�ben.

2010.03.21. 16:47 Avila Mecoi

Nem tudja meg�rteni, hogy tud mindenki ilyen nyugott maradni ebben a h�lye termeben, m�g maga a k�t robot is. Lassan k�pes r�, hogy meg�lljon a saj�t l�b�n, de a esem�nyek alakul�sa egy csap�sra rombol �sze mindent �s olyan, mintha a talaj kics�szna a talpa al�l �s �jb�l elkezd k�r�l�tte kavarogni minden. Kiv�telesen �r�lt neki, hogy ak�t cyborg tartotta, m�sk�l�nben att�l tartott hogy �sszeesett volna. N�h�ny pillanatig elgondolkozott azon, hogy milyen gyeng�nek is bizonyult az elm�lt napban. Mintha az eddigi �sszes b�jk�l� gyengepontja most egyszerre szeretett volna megmutatkozni. De t�nyleg hagyhatta volna, hogy mindez �gy alakuljon? Nem akarta, hogy ez legyen a v�ge. Nem akarta... Valamit tennie kellett, �s �sz�nt�n sz�lva m�r elege volt bel�le, hogy csak hallgasson �s �gy tegyen, mintha mi sem t�rt�nt volna. M�g ha nem is tud el�rni semmit, legal�bb meg kell pr�b�lnia, k�l�nben t�nyleg vesztett. - El�g legyen! Ez az eg�sz akkora h�lyes�g! Maguk �s a h�lye rendszer�k! �gy b�nnak az Els�vel, mintha a maguk� lenne, mintha egy t�rgy lenne, de elfelejtenek egy nagyon fontos t�nyt. Neki is lelke van. �s a M�sodiknak is. �s senkinek sincs joga hozz�, hogy d�nts�n asorsukr�l, csakis nekik. �gy viselkednek, mintha Norlana olyan tiszta �s szent lenne, pedig nem az. Maguk k�z�l senki sem olyan �rtatlan, mint amilyennek gondolj�k magukat! N�zzenek csak r�m, a k�s�rletek tett�k ezt velem. Azok a k�s�rletek, amiket Norlana annyira t�mogat. �s mindezt mi�rt? Mert rosszkor voltam rossz helyen! Tiszt�ban vannak maguk egy�ltal�n azzal, hogy h�ny �rtatlan ember v�lt m�r Norlana �ldozat�v�? �n�k meg csak �lnek a segg�k�n, mint valami tr�non �s minenre csak b�lintanak �s j�v�hagyj�k. H�t nekem m�r nagyon elegem van ebb�l az �r�letb�l! Nyugtat� ide vagy oda, most idegessen pr�b�lta meg kiszabad�tani mag�t az egyre er�s�d� fog�sokb�l �s nem foglalkozott semmif�le pr�b�lkoz�ssal, amivel megpr�b�lt�k bel�folytani a sz�t vagy lenyugtatni. - �n v�gig ott voltam, l�ttam mindent �s �t�ltem mindent. K�nny� a dolgokr�l �gy �t�lkezni, ha nem tudnak mindent, igaz? De m�g k�nnyebb a val�s�got �gy csavarni, hogy az nek�nk kedvez� legyen, nem de? Ha �gy d�ntenek, hogy kikapcsolj�k No. 2-t, akkor jobb, ha velem is v�geznek, mert �n ugyan olyan b�n�s vagyok, mint �!

2010.03.20. 23:32 Khiara Laken

�sszeszor�tott ajkakkal hallgatja v�gig az Els� mondatait. Csak akkor ny�lnak el egy g�rcs�s s�hajra, mikor a szavak elhalkulnak, �s �jra be�ll a h�v�s csend. Mellkas�t sz�trepeszti a forr�nak hat� kavarg�s, hi�ba l�ttatja egy egyenes h�ttal �l�, karjait kecsesen a karf�n nyugtat�, rezd�letlen b�b k�p�t. F�j a feje, a szerkezet, ami agyk�nt funkcion�l gyeng�d kattog�ssal ellenkezik a felhev�lt �rzelmek ellen.  �riszeit finom mozg�ssal ir�ny�tja Avil�ra, akinek alakja k�s�rtet m�dj�ra b�jik meg a neonok megvil�g�totta f�lhom�lyban. Fej�t nem mozd�tja el, csak sz�ve dobban be, melyet szenvtelen�l lek�z�l az �rz�kel�. Az emberi tekintetek �gy s�tnek r�juk, mintha elismer�ssel ad�zn�nak saj�t maguknak; tal�n tudatosult benn�k a t�ny, hogy a g�pek t�nyleg fell�zadtak, ahogyan azt meg�rt�k a forgat�k�nyvekben. - Teh�t hajland�. – ism�tli a robot szav�t a fiatalos n�. A fekete fal t�loldal�r�l el�gedetlen moraj hallatszik, mintha az egyik befoly�sos alak – �zletember vagy hadnagy – a lapra csapott volna. A vallat� minden �z�ben �sszerezzen, arc�r�l elt�nik a felvett, hivatali komolys�g. Doktori ruh�ja a sz�vdobban�sokra rezeg mellkas�n�l. Hossz� pillanatok ut�n leblokkolva hagyja, hogy egy magabiztosabb f�rfi feleszm�lve �tvegye a sz�t. - A k�vetkez� hangfelv�telt az ott tart�zkod� parancsnok k�ldte el nek�nk. – hangj�ban leplezni sem k�v�nja elfojtotts�g�t. Norlanai fels�gjelz�s� egyenruh�ja arr�l tan�skodik, hogy � is egy a magasabb rend�ek k�z�l. �tveszi a fel�je ny�jtott, apr� t�rgyat, mely automatikusan ontani kezdi a r�di�szer� hangokat. - Engedje el �ket! Csak �ket! Nem veheti el a M�sodik lelk�t! Nem engedem, hogy megtegye! Szeretem!...  Az eredeti sz�veg j�l hallhat�an ki lett �les�tve. Most, hogy �jrahallgathatta az akkor elhangzottakat, gyomr�nak t�j�k�ba ugyan�gy hevesen belemarkoltak. Nyaka felforr�sodik, legsz�vesebben felpattanna, �rj�ngene, azonban erre nincs lehet�s�g. Megfesz�lt v�gtagokkal hagyja, hogy tov�bb folytass�k a megal�ztat�sszer� vallat�st. - A cell�k videofelv�telei �s a tan�skod�s alapj�n a tartal�k �ramk�rre val� csatol�s csak ezut�n t�rt�nt. �gy gondoljuk, m�s lehet a hiba. – k�zli szenvtelen�l a katon�s f�rfi, mark�ba z�rva a lej�tsz�t, f�loldalasan Avil�ra pillantva. – Maga is tan�ja volt mindennek.  M�lyen lehunyja a szemeit, hogy l�tnia se kelljen az el�gedett f�lmosolyt. Olyan emberien l�teztek akkor, hogy esz�kbe sem jutottak m�g a legegyszer�bb buktat�k sem. Csapd�ba vannak csalva. - A f�lre�rt�sek elker�l�se v�gett, ne n�zzen minket f�lkegyelm�nek, No.1. – folytatja a sz�m�ra imm�r teljes s�t�ts�g kiadta mondatokat a f�rfi. – A rong�l�s? A bujdos�s…? Maga Norlananak tartozik h�s�ggel. Csak �s kiz�r�lag Norlana jav�t szolg�lja. Nem a saj�t mag��t. Hajland� �jra elfoglalni a poz�ci�t? Helyes, erre Norlana is ig�nyt tart. Mutassa lojalit�s�t a tettekben, �s k�vesse azt, amit helyesnek tartunk. Amit az �ldozat is helyesnek  tartott. Megkapta az utas�t�st, teh�t kapcsolja ki. Nem kell a magyar�zkod�s.  �gy �rzi, hidegs�g �lte meg a mellkas�t, mintha j�ggel b�lelt�k volna ki. �tkoz�dva szusszan fel, s m�r nyitja a sz�j�t, hogy � is hazudjon valamit a v�gtelennek t�n�, csendes m�sodpercekben - gondolatai azonban hirtelen merev�tik bel� a hangj�t. Mi van, ha �gy k�nnyebben meg tudnak sz�kni?  Ha csak el kell hitetni vel�k, hogy belemennek? - Ez az eg�sz egy f�lresiker�lt k�s�rlet volt. – z�g fel borzongat� nyugalommal, mintha hirtelen csak ott termett volna az eg�sz l�lekjelenl�te. - Mindig is a teremt�mt�l f�ggtem. � d�nt minden fel�l.  Arc�t �pp csak annyira d�nti meg, hogy a l�t�k�r�be ker�lj�n a f�rfi teste. Azzal, hogy megsz�lalt, mind�ssze azt jelezte, hogy nem �ri meg ellenkezni. Sz�v�be kap a mar� hevess�g, ha arra gondol - tal�n az Els� logik�ja minden hazugs�g n�lk�l egyet�rt ezzel a cs�b�t� aj�nlattal.

2010.03.20. 20:37 Zev Owen

�vegesen csillog� szemekkel mered maga el�, mik�zben hagyja, hogy kez�re �jszer� anyagot csavarjanak, mely mintha b�re alatt l�ktet�, forr� v�r�b�l sz�rn� ki a neki kell� inform�ci�kat. �llkapcsa megfesz�l, ahogyan fogait �sszeszor�tja; teste zsibbadni kezd a merev tart�st�l, ahogy pislog�s n�lk�l, n�m�n v�rakozik, hogy a mellette �l� robot mondjon valamit. Legsz�vesebben gyerekesen kapkodn� mag�ba a leveg�t a r�t�r� stresszt�l, mikor a k�r�l�tt�k be�ll� csendb�l r�j�n, hogy a M�sodik leblokkolt miel�tt m�g hangot tudott volna kicsikarni mag�b�l. Legal�bbis nem tudja felt�rk�pezni mi okozza ezt a k�tes n�mas�got. Sz�ve hevesen dobban fel, mikor Avil�t is a terembe l�kik. Kivehetetlen suttog�sok morajlanak v�gig a termen, amint a csukl�j�ra fesz�tett p�nt m�sodpercek alatt lek�zli a v�zban v�gbemen� heves �rzelemv�ltoz�sokat. Feje mintha k�zdene az ellen, hogy befogadja a hozz� besz�l� n� monoton szavait. Sz�m�ra az el�tte �ll� ember sokkal ink�bb t�nik g�pinek, mint most � maga. A fej�ben d�r�mb�l� elvadult sz�vver�sek k�zepette csak hangtalanul mozg� ajkakat l�t, melyekr�l elsz�k�tett szemekkel igyekszik leolvasni a l�nyeget. �rzi, hogy nyaka forr� a benne pulz�l� �ben v�rt�l, megfesz�l� �t�ere j�l l�that�an l�ktet sz�vet�nek m�ly�n sz�vmozg�s�nak ritmus�t k�vetve. Torka sz�raz, melyt�l sz�ntelen�l nyelnie kell, mik�zben megpr�b�l fel�lkerekedni saj�t megh�kken�s�n. Csak egy szavamba ker�l…? Ennyi lenne? K�pesek lenn�nek ilyen k�nnyed�n visszavenni? Mi ez az eg�sz? Egy m�lyet pislog, majd mikor szemeit �jra felnyitja, vonall� fesz�lt ajkai �rd�gi mosolyra h�z�dnak, mely �pp olyan ny�jas �s h�zelg�, mint amilyen elrettent�. �szleli a n�ben az elbizonytalanod�st, melyb�l tudja, hogy ezzel az egyszer� mimikav�lt�ssal el�rte a k�v�nt hat�st. S�padt, �lettelen arca most �pp �gy mozdult, mintha egy kirakati b�b t�k�letesre faragott von�sai rezd�ltek volna k�s�rteties, h�v�s mosolyra, mely nem hasonl�that� semmihez, ami emberi. - Ha j�l tudom, a poz�ci�mat nem veheti �t rajtam k�v�l senki m�s. �n adok, �n�k pedig k�szs�gesen megh�l�lj�k. – zengi be a termet m�ly t�nus�, l�gy hangja, ahogy meg�rzi mellkas�ban a t�m�r magabiztoss�got. – Persze minden g�pezetbe cs�szhat hiba. Tartal�k �ramk�r�n vagyok, teh�t a v�z nem m�k�dik 100%-os teljes�tm�nnyel. De arra term�szetesen el�g, hogy tiszt�ban legyek a b�neimmel. Egy emberi �ldozat �s h�rom katona. De mivel a cyborgok elhal�loz�s�t nem tartj�k nyilv�n, �gy az eg�sz csak egyetlen szem�lyre sz�k�l. A f�lg�pek m�r csak erre szolg�lnak, nem igaz...? �l� pajzsai a v�rosnak. – hangja monoton, azonban azt nem tudja meg�llni, hogy utols� mondataiba k�zzel foghat� g�ny vegy�lj�n. - Az �ltalam meggyilkolt f�rfi enged�ly n�lk�l l�pett be a kutat�si ter�letre �s vissza�lt saj�t hatalm�val. Mikor agressz�v viselked�st tan�s�tva megfenyegetett, nyilv�nval�v� v�lt sz�momra a g�pek ir�nt t�pl�lt f�lelme. Arra k�rt szeg�ljek szembe a M�sodikkal. �rtelmetlen, �r�lt utas�t�sokat adott, �gy nincs �rtelme tov�bb magyar�znom mi�rt keltem No.2-es v�delm�re. Mindezek ellen�re hajland� vagyok ism�t elfoglalni a nekem fenntartott poz�ci�t.  – hangtalanul engedi ki mag�b�l a leveg�t, majd egy �jat pislogva k�rd� pillant�st vet az el�tte �ll� n�re, kinek alakja szinte elveszik a hatalmas, visszhangokat vet� teremben. Tekintete lejjebb siklik, a t�k�rsima m�rv�nyfel�letre, melyen elmos�dva t�kr�z�dik az emberi alak k�pm�sa. - Az utols� mondatot nem �rtem. – hangja most �rzelmekt�l mentes, ahogy egy hosszabb sz�netet tartva �jra megsz�lal. – Maguk nem j�rn�nak j�l, azzal, ha kikapcsoln�m. � csak egy �ldozat. Engem k�vet, mert �n vagyok az, aki megteremtette. Ugyanakkor �l� p�ld�ja, hogy egy ember �lhet g�pi testben. – ism�t felpillant, egyszem�lyes, l�that� hallgat�s�g�nak arcvon�sait figyeli, tekintet�ben szikr�kat vet az elfojtott, v�dl� indulat.

2010.03.20. 18:03 Avila Mecoi

- Nem hiszem, hogy abban a helyzetben lenne, hogy fenyeget�zz�n. �s jobb lenne, ha ezt �n is felfogn�. - A n� hangja h�v�sen csengett, �s szigur� tekintettel n�zett r�. Tudta, hogy val�ban egy rem�nytelen helyzetben van �s ennek a tudata ideges�tette �s d�h�s volt. Tehetlens�g�ben tov�bb r�ngatta a bilincseket, mintha ezzel b�rmit is erl�rt volna, azon k�v�l, hogy � maga csak m�g jobban �sszezuhant, az orvost pedig minden bizonnyal ideges�tette a zaj, amit ezzel csapott, de �ppen, amikor a sz�j�t nyitotta volna kit�rult az orvosi szoba ajtaja �s bel�pett k�t cyborg. - Oh, j� reggelt az uraknak, miben seg�thetek? - fordult fel�j�k a feh�r k�penyes n�. - A t�rgyal�s megkezd�d�tt, parancsot kaptunk, hogy �t is magunkkal vigy�k, amit a s�r�l�s�t ell�tt�k. - Az a f�lrobot, aki �ppen besz�lt fel� n�zett, hogy meggy�z�dj�n az ut�bbir�l, majd jelzett a t�rs�nak, hogy nyissa ki a bilincseket. Hirtelen arra sem gondolt, hogy ellenkezzen, b�rmit is mondjon, ellenkezzen vagy k�rdezzen. A fej�ben csak egy gondolat kavargot, egyetlen sz�. T�rgyal�s. Ez azt jelenti, hogy m�g van rem�ny? M�g lehets�ges, hogy �letben hagyj�k a k�t robotot? Vagy mindez csak egy �lca �s b�rhogy is alakuljon a t�rgyal�s, �k csak vesz�thetnek. Csup�n a l�tszatot annak a l�tszat�t akarj�k kelteni, hogy igazs�gosan j�rtak el, mert az�rt m�gis csak az Els�r�l van sz�. �s most �t is oda viszik. Akkor az � sorsa se lenne m�g biztos �s r�la is ott d�ntenek? Vagy... ami m�g rosszabb, azt akarj�k, hogy a f�rfi ellen tanuskodjon. Nem, arra soha nem lenne k�pes! �jra fel�ledt benne mindaz a f�jdalom, ait az ut�bbi �r�kban �lt �t. A testi �s a lelki s�r�l�sek. A f�jdalmas �rzelmek, ami csak a saj�t h�lyes�g�nek �s az Els�nek k�sz�nhet, illetve annak a kis j�t�k�nak, hogy megpr�b�lta f�lt�kenny� tenni a M�sodikat... B�rmennyire is nem kedvelte a n�t, azt � sem akarta, hogy �gy v�gezze. Nem akarta, hogy �gy v�gz�dj�n minden! Az eg�sz olyan volt, mint egy r�m�lom azzal a kiv�telel, hogy ez itt a rideg val�s�g volt �s ezzel � maga is tiszt�ban volt. Nem lesz fel�bred�s �s azt k�vet� megk�nnyebb�lts�g, hogy mindez meg sem t�rt�nt. Nincs m�r r� es�ly, hogy menek�lj�n. A m�sik cyborg is odal�pett mell� �s k�zre fogt�k. Ahogy fel�llt kicsit megsz�d�lt, de p�r pillanat m�lva elt�nt �s hely�t a h�nyinger vette �t. �rezte, ahogy kisz�kik arc�b�l a v�r, val�sz�n�leg olyan feh�r volt, mint egy hulla. Csak kifejez�stelen�l b�mult egy pontra maga el�tt. Olyan volt, mintha m�r eg�sz l�ny felk�sz�lt volna az elker�lhetetlen v�gre �s nem akarna m�r ellen�llni. Mintha bel�tta volna, hogy nincs es�lye. Ahogy elhaladtak az orvos mellett az jelezte nekik, hogy �lljanak meg. A szoba f�ny�ben felcsillant egy injekci�, majd elt�nt a karj�ban. - Nyugtat�, csak hogy biztosak lehess�nk, hogy nem okoz probl�m�kat. - magyar�zta k�nnyed, szinte m�r cseveg� hangon a doktorn� a k�t f�lrobotnak. - Nem akarjuk, hogy jelenetet rendezzen a t�rgyal�son, m�r pedig k�pes lenne r�. Alig hogy az folyad�k a v�r�be keveredett lassan kezdett felold�dni a szorongat� �rz�s a gyomr�ban �s a h�nyinger enyh�lt. M�r nem �rezte mag�t olyan idegesnek. Furcsa �s kifejez�stelen nyugodts�g j�rta �t eg�sz test�t. A folyos�k, amiken elhaladtak csak �gy elsuhantak el�tte, mintha nem is lettek volna ott, hanem egyik pillanatban m�g az orvosi szob�n a m�sikban pedig m�r a terem ajtaja el�tt lettek volna. Halkan kinyitott�k az ajt�t �s bevezett�k, de p�r l�p�s m�lva meg�lltak. Egyenl�re nem akart�k beljebb vinni. B�rmilyen parancsot is kaptak, egyenl�re csak oda kellett vinni�k �t. Nem fogalkozott a sok emberrel maguk k�r�l, tekintete tudatosan keresett, �s megk�nnyebb�lt, amikor megl�tta el�sz�r a v�r�s tincseket, majd r�gt�n ut�na mellette a fekete hajkoron�t is. M�gis, m�g most, hogy l�thatta �ket �s tudta, hogy egyenl�re m�g j�l vannak, sem volt k�pes r�, hogy teljesen fell�legezzen. Mindazok a szavak, amik elhangoztak a teremben elsuhantak a f�le mellett, de nem jutottak el hozz�.

2010.03.19. 22:28 Khiara Laken

M�g mindig has�tja lelk�t az �that� borzong�s, melyt�l az �t k�r�l�lel� g�pek �s t�rgyak a t�bbsz�r�s�re n�vekszenek a szem�ben. M�lyet sz�v a h�v�s, lepelk�nt r�juk borul� �jszakai leveg�b�l. Az�ta is �rzi a v�r friss, t�m�ny illat�t, mely mintha test�be k�lt�z�tt volna. Csak rem�lni tudja, hogy Avil�t m�r elvezett�k az �p�let k�rh�zi r�szleg�be, mert a megfesz�lt kavarod�sban most k�ptelen �rz�kelni, hogy ott van-e m�g, vagy m�r nincs.  Tekintete fel sem m�ri a neonokkal kik�vezett termet, mely egy vallat�shoz felt�n�en hatalmas. Tal�n csak, hogy a sarkokban fegyelmezetten �ll� cyborgok k�nnyed�n tudj�k tartani fegyvereiket, melyeket a falhoz szegezett, k�t f�msz�kre ir�ny�thatnak. J�les� melegs�g fut �t rajta a mark�ns g�nyt�l, ami v�gigpereg mellkas�ban – az emberek tartanak t�l�k, s m�g akkor sem b�zn�k a v�letlenre, ha eg�sz test�ket �tlakatoln�k.  �pp csak v�gigfutott agy�ban a gondolat, s tal�n meg sem fogalmaz�dott benne, hogy k�zel j�r az igazs�ghoz. Csak azt tudja, hogy nem lep�dik meg, mikor a f�msz�kekhez vezetve mereven lenyomj�k alakjukat. �r�lts�g, de fej�t �nk�ntelen�l kapja a f�rfi ir�ny�ba – tal�n csak egy pillant�st akart az arc�ra vetni -, a hideg kezek azonban azonnal vissza, el�reford�tj�k. P�r m�sodpercre szabadd� v�lt csukl�ira �s alkarj�ra, melyeket a massz�v karf�ra er�s�tettek, �rz�kel�ket tartalmaz� p�ntokat kapcsolnak. Mikor a f�lg�pek elt�volodnak t�le, a szor�t�k bizsergetve sz�veteit l�pnek automatikus m�k�d�be. Tal�n, hogy egy rejtett monitoron k�zvet�ts�k a reakci�ikat. Az emberek nem csak tartanak az ismeretlent�l, m�g a v�gtelens�gig k�v�ncsiak is; a l�lek vajon t�nyleg k�pes r�, hogy hib�t hib�ra halmozzon egy t�k�letesnek megalkotott g�pben.  Tork�t feszegeti egy szomjas inger, azonban m�g nyelni sincs mersze. Szerkezet�t lecsillap�totta, merev arccal tekint el�re, l�that�lag a semmibe. Szinte felfalja szemeivel a t�gas szob�t, melynek �rj�t csak fesz�lt l�legzetek, �s gyenge ruhasuhog�sok sz�vik �t. A szemben lev� fal szinte eg�sz�t egy m�lyfekete lap teszi ki – a befoly�sos emberek a v�szon m�g�l k�vetik nyomon a vallat�st.  Hossz� m�sodpercek telnek el, mintha a bent tart�zkod� emberek sem tudn�nak mit kezdeni a hat�ssz�netben. �rnyak mozgol�dnak el�tt�k, egybeolvadnak, m�g v�g�l egyik�k ki nem v�lik a hamis f�nyek �lelte sziluettekb�l. Felmondja a k�dsz�mukat, v�r. Fogait lass� h�vvel szor�tja �ssze, �vatosan, amint a tasz�t� bizalmatlans�g megkocogtatja sz�v�t. A m�terrel mellette helyet foglal� robotban vakon b�zott, azonban r� kell j�nnie, hogy ezzel most semmire sem juthat. - Milyen kapcsolatban �ll, No.2, a mellette helyet foglal�, No.1-k�nt sz�mon tartott humanoiddal?  Hazudja a g�pszer� igazs�got?  Gondolatai vadul cik�znak, s m�r abban sem tud k�telkedni, hogy ezt is jelzi az �rz�kel�. Elny�jtottat pislog, ujjai megrezd�lnek, hi�ba maradnak von�sai hidegek �s szenvtelen�l �rtatlanok. - Felt�telezem, nem kell �jra elism�telni, h�nyszorosan szegte meg a robotika alapszab�lyait. – ir�nyul az �rces n�i hang az Els� fel�, mikor nem kap v�laszt. Lelke k�nban f�r�dve d�r�mb�l mellkas�ban. T�k�letesen v�gigk�vett�k, hogy � miatta hib�sodott meg. Tudhatta volna. R� nem, de az Els�re mindig is ig�nyt fognak tartani.  – Legut�bb �tl�pte a hat�rvonalat. Felt�telezem, �n tudja, mi  okozta a zavart, �s hogy hogyan lehetne ezt kiiktatni, b�rmi m�st mell�zve. Ha �jra be szeretn� t�lteni eddigi poz�ci�j�t, jelezzen. Ha nem, jelezzen. Ha �nmag�ban k�ri a hiba jav�t�s�t, azt is jelezze. Ha maga akarja v�grehajtani a mellette helyet foglal� No.2 kikapcsol�s�t, jelezzen. Az utols� pont maga ut�n vonhatja az els�t.  A hang meg�l a n�ma csendben, majd v�gleg elhal. Elm�je elzsibbadt a megfesz�tett �rz�ketlens�gt�l. Nem fog siker�lni. Nem volt r� k�pes, hogy logik�ja al� t�m�r�tse a lelk�t hasogat� �rzelmeket, pedig mind�ssze csak erre ment ki az eg�sz. Pszichol�gusok sorakoztak fel el�tt�k. Sebes v�re szinte felmarja a vadul rezg� cs�veket. M�r megf�kezni sem pr�b�lja; elveszett, �s most m�r csak abban tud b�zni, hogy Zevnek siker�l majd �letben maradnia.

2010.03.19. 20:09 Zev Owen

A hatalmas v�llalati �p�let �vegb�rt�nk�nt csillog fel a s�t�tben, ahogy a norlanai f�nyek megrohamozz�k �s v�gigfutnak annak szikr�z� fel�let�n. Fogalma sincs r�la ki a rendfenntart� fejese a v�rosnak, hi�ba kutat z�rlatos logik�j�ban az arck�pek ut�n, amik a seg�ts�g�re lehetn�nek. V�gtagjait merevnek �rzi, nyak�ban megfesz�lnek a dr�tok, ahogyan egyik folyos� a m�sikat k�veti, mintha egy ill�zi�ban lenn�nek. N�ma csend van az �p�letben, m�r az ajt�ban sorfalat �lltak a cyborgok, hogy csak n�h�nyan sziv�rogjanak be az �p�let belsej�be - csup�n olyanok, akik felt�tlen�l sz�ks�gesek a v�delem �rdek�ben. T�dej�ben egy megk�nnyebb�lt s�haj kering, arra v�rva, hogy felszabaduljon �sszeszor�tott ajkai k�z�l. Ugyan � megy legel�l, de a h�ta m�g�tt menetel� l�ptek zaj�b�l tudja, hogy Avila m�r nincs k�z�tt�k, �gy a kiv�gz�s most m�r hat�rozottan csak k�t szem�lyre korl�toz�dott. Mindeddig fel sem figyelt test�nek f�jdalmaira, mert a mellkas�t szor�t� d�h szinte morfiumk�nt csit�totta el az �rz�seket: az �get� f�jdalmat a csukl�j�n, melyen a f�mes p�nt m�r sz�rk�s �rnyalat�ra d�rzs�lte halv�nybarna sz�vet�t, a k�nz� sz�r�st a gerince ment�n, mely a tark�j�b�l ny�lik al�, hogy �tkarolja eg�sz l�ny�t, mely most a g�pi, merev tart�s �lc�j�t �lt�tte mag�ra. Gondolatai �rtelmezhetetlen gyorsas�ggal cik�znak a fej�ben, m�g �rtelmes eg�ssz� nem �llnak �ssze, hogy tudass�k vele a kegyetlen t�nyeket – hogy figyelmeztetnie kellett volna Khiarat. Sz�lnia kellett volna a vesz�ly miatt, mely most kopony�j�nak h�tulj�ban vert sz�get, mint egy sziklaszil�rd elhat�roz�s, mely csak arra v�r, hogy fel�lkerekedjen a test�n. Mert mi lesz, ha siker�l megt�veszteni �ket? Mi van, ha valamilyen csod�val hat�ros m�don m�gis sor ker�l r�, hogy visszakapja j�l meg�rdemelt poz�ci�j�t? Le tudna mondani r�la…? Lelke keservesen r�ndul meg a gondolatra, mik�zben er�t vesz mag�n, hogy eltorzulni k�v�n� arca tov�bbra is kifejez�stelen maradjon. Tal�n nem csak az emberek sz�m�ra lenne mindez t�l nagy cs�b�t�s, hiszen az Els� att�l m�g, hogy egy id�re h�v�sre lett t�ve, ott dolgozik benne, mint egy lappang�, alattomos betegs�g. Az ajt� halk, v�szj�sl� nyikorg�ssal t�rul fel, melynek fenyeget� hangja visszahozza �t a val�s�gba. Fej�t hirtelen emeli meg, hogy kil�sson az el�tte �ll� f�lg�p v�lla f�l�tt, de a hirtelen mozdulat r��breszti mennyire gyerekesen cselekedett. �rzi, hogy tark�ja zsibbadni kezd a felel�ss�gt�l, mik�zben t�lt�nyhelyekkel szaggatott h�t�n v�ge�rhetetlen�l vonul �t a hideg, mely csak az�rt nem �rulja el, mert mesters�ges b�re k�ptelen libab�r�ss� v�lni. Halkan nyel, mik�zben egy pillanatra m�lyen lehunyja a szemeit, hogy �t�rt�kelhesse a k�pess�geit. �gy �rzi sarokba szor�tott�k, hiszen ebben a pillanatban egy leheletnyi elt�r�st sem �rez �nmaga �s az emberek k�z�tt. � egy kamasz sr�c, Zev Owen, aki tizenhat �ves kor�ban szerencs�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt elhal�lozott. Egy szellem. Mi �jat mondhatna nekik egy megt�rt, k�sza l�lek, ami m�g saj�t f�mb�rt�n�b�l sem volt k�pes kijutni? Lassan nyitja fel szemeit, melynek aranygy�r�j�ben fekete pupill�ja hirtelen sz�k�l merev pontt� az �risz�be has�t� neonok f�ny�t�l, melyt�l a t�bb emberb�l �ll� hallgat�bizotts�gnak csup�n s�t�t, k�tes sziluettje l�tszik. K�ts�gk�v�l egy vallat�son vannak, azonban tudja, ha nem besz�l, akkor egyszer�en r�kapcsolj�k �ket egy monitorra, hogy minden er�fesz�t�s n�lk�l kih�mozz�k elm�j�kb�l az igazs�got. M�r ha k�pesek r�. Hirtelen g�nyos k�r�r�mmel t�lti el a gondolat, hogy a cyborgok vezet�je val�sz�n�leg kiad�s b�ntet�sben r�szes�l majd, ami�rt ilyen m�rt�k� s�r�l�st okozott a rendszer�ben.

2010.03.19. 16:22 Avila Mecoi

Minden mozg�st, minden hangot csak tomp�n �rz�kel. Az eg�sz vil�g olyan t�volinak �s idegennek hat, mintha soha nem is lett volna a r�sze, mintha nem az �v� lett volna, az a vil�g, amiben sz�letett �s �lt. Amiben meg fog halni. �rezte, hogy kezek fogt�k k�r�l, tudta, hogy van ott valaki, aki f�gg�leges helyzetbe h�zza, de meg nem tudta volna mondani, hogy h�nyan vannak, h�ny k�z fogja k�zre. Vagy �gyis mondhatn�nk, hogy tartja sakkban. Csak p�r pillanatig b�rta nyitva tartani a szemeit, de az is el�g volt, hogy l�ssa, ahogy elviszik az Els�t �s a M�sodikat. Ut�nuk akart volna menni, a l�ba arra vitte volna, de a kezek nem hagyt�k. M�g hallotta, hogy valaki valami gyeng�lked�t eml�t, de ut�na m�r semmi m�s nem jutott el hozz�, mintha csak k�m�ba esett volna. A k�vetkez�, amit �rz�kelt, hogy hideg kezek tapogatj�k a fej�t, de ezek nem olyan m�don voltak hidegek, mint a f�rfi robot�. El akart volna h�zodni, de nem tal�lt mag�ban el�g er�t hozz�, �gy h�t tehetetlen�l fek�dt tov�bb az �gyon. M�g az is csak halv�nyan derengett neki, hogy hogy ker�lt ide. Vagy hogy hol va egy�ltal�n, hogy mi t�rt�nt. Norlana! Visszacipelt�k Norlan�ba. A tervek! A k�t robot v�ge! Elfogta a f�lelem �rzete. Nem akarta, hogy b�rmi is t�rt�nj�k vel�k. Nem akarta, hogy b�rki is b�ntsa azt, akit szeret. �s azt sem, akit az szeret, akit � szeret, mert az t�ls�gosan is f�jna neki. Mert akkor k�vetn�, b�rmilyen sors is v�rjon r�. - Nem... nem tehetik... - motyogta halkan, szinte alig �rthet�en �s hirtelen kinyitotta a szemeit. Vak�totta a gyeng�lked�t el�nt� vil�goss�g a hossz� s�t�ts�g ut�n. K�rben�zett a helyis�gben. MIndn feh�r vagy pedig f�mb�l volt. Az ablak fel� n�zett. A f�gg�ny be volt h�zva, de egy kis r�se kereszt�l l�tni lehetett, hogy odakint m�g s�t�t van. Hunyorognia kellett, hogy b�rmit is l�thasson. Szemei csak nagyon nehezen szoktak hozz� ehhez a f�nyes vil�g�t�shoz. - Oh, h�t fel�bredt, remek! - A hang fel� fordult. Egy a harmincas �vei elej�n j�r� n� �llt el�tte. A haj�t szigor� kontyba fogta, �s szem�t is felnagy�totta egy kicsit a szem�veg. Megpr�b�lt fel�llni, de csak most vette �szre, hogy kezeit odabilincselt�k az �gyhoz. A k�ts�gbe esett pr�b�lkoz�s�n �s r�ncil�g�san csak halkan �s g�nyosan nevetett az orvos. - Oh, innen m�r nem fog olyan k�nnyen megsz�kni. Tudja, nem t�l sz�p dolog csak �gy megsz�kni a munkahely�nkr�l minden sz� n�lk�l. �s ut�na m�g b�n�z�v� is v�lni. Milyen gyorsan v�ltozott a p�lyafut�sa. Nos, ha m�r �gy alakultak a dolgok, �s kettesben vagyunk, nekem is van id�m �s �nnek is biztos van ideje, akkor mi�rt nem mes�l egy kicsit? Biztos hogy mindenkit nagyon �rdekeln�nek az esem�nyek, hogy azt�n mindenki megkaphasa a kell� jutalm�t... vagy b�ntet�s�t. - Nem �rdekel a maka kis j�t�ka! Hol vannak? Hova vitt�k �ket? Ha csak egy ujjal is hozz� �r b�rki is valamelyik�kh�z... - m�rges tekintettel n�zett az orvosra, de az tov�bbra is csak sz�rakozottan n�zett vissza r�, �s �gy t�nt nem igaz�n veszi komolyan.

2010.03.18. 21:17 Khiara Laken

Eg�sz teste megfesz�l a r�t�r� p�nikban, azonnal elfeledkezik a hamis f�radts�gt�l, mintha �jra felgyorsult sz�vdobban�sai �t�tt�k volna ki bel�le. Nem k�sz�lt fel r�, hogy a monstrum ilyen hamar meg�rkezik – hi�ba rem�nykedik, hogy csak � k�pzelgi, lelke m�ly�n tudja a k�ts�gbeesett igazs�got. L�t�sa elf�tyolosodik �s elszemcs�sedik, �pp csak le tudja olvasni, amit az ajkak �rtak le neki el�tte. A n�ma hang kit�lti eg�sz l�ny�t; m�r nincs ideje, hogy reag�ljon erre vagy a finom �rint�sre, amit egy m�sik k�vet, csakhogy egy er�szakos r�nt�s form�j�ban.  K�ts�gbeesetten fesz�ti meg a dr�tszer� izmokat, megpr�b�lja ki�zni fej�b�l a gondolatok egym�st k�vet� sorait, hogy komoly von�saira visszaid�zze a t�m�ny hideget. Tekintete els�t�t�lve mered maga el�, mint aki m�r teljesen elmer�lt saj�t �rz�ketlens�ge alatt, szemei sark�b�l azonban a robot sz�nfekete haj�t tartja c�lkeresztben. Olyan tart�st pr�b�l adni mag�nak, mint amilyen neki van. �gy pr�b�l mozogni, mint egy j�l m�k�d� g�p, ahogyan kell. Csak lelke �v�lti f�l�be folyamatosan – lehet, lej�rt az idej�k, �s ez a kegyetlen, nyers bizonytalans�g darabokra omlasztja ki�ll�s�t. Nem �rzi gyerekj�t�knak, nem �rez semmi m�st, csak a megm�rgezett, utols� �r�k rohan� taktus�t.  Ajk�nak �ve megvonaglik, pillant�s�ban egy m�sodperc erej�ig elnyomja a megt�rts�get az �rzelmek vad kaotik�ja – b�rmit odaad majd, ha siker�l kijutni. �gy �rzi, b�rmire k�pes lesz, mert ez a k�n is megedzi �t, s majd �gyis elm�lik.  Sz�v�nek ritmus�t hirtelen t�p�zz�k meg, mintha mellkas�ra �loms�lyokat dob�ln�nak. Pupill�i hevesen t�gulnak ki �s sz�k�lnek �ssze az �jszak�t �thas�t� vakuk f�nyeit�l. Megfullad, sz�z �s sz�z ember zsong k�r�l�tte. Leveg��rt kapkod, majd elford�tva �s lehajtva fej�t hagyja, hogy a haj�t �rt villog�s v�r�s s�vokat fessen eltorzult arc�ra. Az �v�lt�z�s megs�ket�ti, az egym�st t�lharsog� hangok �jra �s �jra felpofozz�k. Nem k�pes lehiggadni, elveszik a hull�m alatt, �s a legnagyobb hib�ja, hogy ink�bb hasonl�t most egy seg�ts�g�rt foh�szkod� emberhez, mint egy t�k�letes, logikus rendszerhez.

2010.03.18. 20:01 Zev Owen

Halv�ny f�lmosoly telepszik az arc�ra mikor Khiara utols� mondatai visszhangot vetnek a p�r�s leveg�ben, melyet a sz�k�s cella z�r mag�ba. Egy pillanatra lehunyja a szemeit, fej�t pedig h�tr�bb d�nti, hogy arca a plafon fel� n�zhessen; megsz�radt, fekete tincsei adj�k ki az egyetlen sisterg� hangot, mely olyan eleny�sz� �s gyenge, hogy egyik fal sem tudja tompa ism�telget�ssel mag�ba olvasztani. Minden v�gya, hogy k�pzelet�be mer�lj�n a k�osz el�l, m�r �rzi v�gtagjainak zsibbad�s�t, mintha az �lom k�rny�kezn� meg az el� t�rult s�t�ts�get. Halkan szusszan fel, mikor r��bred, hogy a hamis rem�nyk�pek csak egy r�vid id�re, fel�letesen �zhetik el a lelk�ben vonagl� f�jdalmat. N�m�n nyel, sz�ve �jra feldobol, ahogy megsz�nik teste alatt a mozg�st jelz� remeg�s. Csak most tudatosul benne igaz�n, mi�rt szak�totta ki mag�t az elk�pzelhetetlennek t�n� j�v�k�pekb�l: a hatalmas, lebeg� monstrum meg�llt, s mintha hangtalanul szil�rd talajt �rt volna, meghazudtolva saj�t m�reteit �s t�meg�t. Innen a cell�b�l �gy t�nik, hogy egyetlen hang n�lk�l lopakodtak be a v�rosba az �j leple alatt. Annak ellen�re, hogy hossz� �r�k �ta elveszett az id��rz�ke a vakk� tev� s�t�tben, meg tudja �llap�tani, hogy rettent� k�s�re j�rhat az id�, �gy tal�n nem kell k�z�ns�ggel sz�molniuk. Vonakodva, de megkock�ztatja a lehet�s�get, hogy az �rkez�s�k nem kavar majd t�l nagy port Norlana �let�ben. �szt�n�sen feljebb h�zza mag�t, hogy gerince kiegyenesedjen a fal ment�n. Feje f�radtan visszabillen eredeti �llapot�ba, mik�zben szemeit r�snyire felnyitva �rtelmezhetetlen pillant�s�t Avil�ra veti. Rezzen�stelen arca teljesen �res, nem t�kr�z �rzelmeket; tudja, hogy igazs�gtalan volt a l�nnyal most azonban az a legfontosabb, hogy valaki megfelel�en ell�ssa a s�r�l�seit. Halkan sz�mol mag�ban, olyan �temben, ahogy lelassult f�msz�ve j�r mellkas�nak m�ly�n. Aranys�rga, �veges szemei a semmitmond� falakat p�szt�zz�k, mint aki l�thatatlan szell�z�ny�l�sok ut�n kutat, amin kereszt�l k�nnyed�n megl�ghat, mint ahogy azt az akci�filmekben ilyenkor tenni szok�s. 22… 23… Ajkai megfesz�lnek, ahogy a cellaajt� m�g�l f�mes kattan�s sz�r�dik ki. Fej�ben a sz�mol�s r�gt�n abbamarad, hogy hely�t a hideg logika ut�n val� k�ts�gbeesett kutat�s vegye �t. Gondolatai k�z�tt most minden lecsillapodott, mintha m�ly �lomba mer�lt volna f�mv�z�nak azon r�sze, mely eddig a hidegv�rt �s az �sz �rveket szolg�ltatta a vil�g fel�. Feje teljesen �res, nem kavarog benne m�s csak v�gyakb�l �sszegy�rt fantomk�pek, amik olyan gyorsan j�nnek, mint amilyen f�rg�n szertefoszlanak a rem�nyvesztett pillanat �rj�t� s�lya alatt. Egy v�get nem �r� k�rforg�s az eg�sz, ahol minden egyes hamis l�tv�ny feldereng, majd �jra elt�nik a mellkas�ban gy�kerez� f�jdalomt�sk�k k�z�tt, melyek most k�m�letlen�l csavarodnak b�nult sz�ve k�r�. A m�r j�l ismert felszisszen� hangba szinte beleremegnek a falak, mintha egy fenyeget� vad�llat zavart volna fel egy k�gy�kkal teli vermet. Gondolatban hasonl� k�pekkel pr�b�lja elterelni a figyelm�t az inger�lt tombol�sr�l, mely forr� l�vak�nt n�vekszik hideg f�mv�z�nak m�ly�n. Fels�teste g�piesen el�re mozdul, bilincsbe vert csukl�ja tomp�n koppan felh�zott l�bai k�zt a padl�n, ahogyan fej�t oldalra ford�tja. Els�padt, megf�radt tekintete k�m�letlen�l f�r�dik a M�sodik pillant�s�ba; von�sai olyan kifejez�stelenek ak�r egy halott�, szemeiben azonban vadul csillog az a mag�ba rejtett t�z, mely tudatja, hogy nem csak egy �rz�ketlen program-elme mozgatja az ember k�p�re megteremtett f�mhalmazt. Gyerekj�t�k – k�zli a l�nnyal hangtalanul mozg� ajkakkal, mikor k�zelebb hajol, majd fej�t megd�ntve gyeng�d, b�ztat� cs�kot ad Khiara nyak�ra. Ahogy visszad�l �l� helyzetbe �s felkapja pillant�s�t a k�r�j�k gy�lt f�lg�pekre, egyszerre z�r ki mag�b�l minden felesleges rem�nyt �s �rzelmet, ami h�tr�ltatn� a feladat�ban. Nem k�telkedik abban, hogy mindketten k�pesek r�, hiszen nem emberek; valahol a programok m�ly�n ott lapulnak a t�k�letes szavak, melyek olyan kegyetlen�l cs�b�t�ak, hogy az emberek k�ptelenek lenn�nek r�la lemondani. Most m�r nem kell m�st tennie, minthogy r�juk akadjon. Sz�tlanul t�ri, hogy kicsavart karj�n�l fogva �ll�sba h�zz�k, majd el�re tasz�ts�k a h�v�s leveg�vel h�vogat� folyos� f�ls�t�tje fel�. L�pteinek visszhangjai eggy� olvadnak az �t k�vet� s�lyos menetel�s zaj�val, mik�zben kih�zott testtart�ssal, fej�t a magasba emelve l�pked el�re, mintha nem is saj�t kiv�gz�s�k lenne az �ti c�l. Szemeit elsz�k�ti mikor az �jszakai, h�v�s leveg� �jra arc�ba csap, majd vakuk �rj�t� t�mkelege �get�dik a retin�j�ba, melyt�l csak ezernyi s�rg�n vill�dz� s�vot l�t a s�t�tb�l kibontakozni. A meglepetts�get k�vet� m�sodpercekben jutnak el f�l�ig az egym�st t�lkiab�l� hangok, melyek magas �s m�ly hangz�sban fon�dnak egym�sba. L�tja a hadosztag �l�n menetel� z�m�k f�rfit, aki most �rz�ketlen�l v�g kereszt�l a mikrofonokkal �s g�pekkel hadon�sz� t�megen, mint aki valami nagyobb elismer�s rem�ny�ben tart a c�lja fel�, a sajt�t pedig meghagyja azoknak, akik vev�k arra a szennyre amit k�n�lni tudnak - a felhajt�s �gyis ezer k�l�nb�z�, kisz�nezett m�don jelenik majd meg a h�rekben �s a lapokban egyar�nt. L�ZAD� G�PEK – tal�lgat g�nyosan a c�mek k�z�l, ahogy ajkait egy m�sodpercre keser� fintorra h�zza.

2010.03.17. 22:34 Khiara Laken

Hevesen dobol� szerkezettel v�rja, hogy a benne tombol�, �sszecsapott �rz�sek lehiggadjanak. A f�msz�v m�r ett�l is k�pes a kiakad�sra; mintha m�r ezzel a programmal sz�letett volna, reflexszer�en �dzkodik minden �rint�st�l. Nem az �rzelmekt�l undorodik – egyszer�en nem b�rja elviselni sz�v�nek hi�ny�t. K�ptelen elhinni, hogy Meilis t�pte ki a hely�r�l, ahelyett hogy megmentett�k volna. Ajkai k�z�l remegve sz�kik ki egy s�haj, m�g gondolatai �jra visszat�rnek a h�bor�hoz, melyt�l egyszerre roskad �ssze, �s �rzi �gy, hogy le tudn� vez�nyelni az v�res gyilkol�st egyetlen nap alatt.  Megfesz�tett �llkapoccsal d�nti � is h�tra fej�t, hagyva kih�zott mellkas�t esetlen�l vibr�lni. Olyan, mintha eg�sz teste l�ktetne a borzongat� f�jdalomt�l, lelke m�gis megk�nnyebb�lt volna az elny�jtott pillanatok alatt. Hossz� m�sodpercekig csak mered �s �lvezi a m�sik v�z k�zels�g�t, ami enyh�teni k�pes a feszeng�sen. Merev tekintete csak akkor l�gyul el, mikor arr�bb ford�tva a fej�t felpillant a robot arc�ra. - M�r nem f�t �gy a gyilkol�si v�gy, mint r�gen. – hangja rekedt, mint a f�rfi�, de ink�bb szomor�, mint indulatos. - De Meilist egyre ink�bb. A h�bor�t l�tj�k az egyetlen es�lynek. �s �n meg�rtem… m�g mindig �rzem a bossz�v�gyat. A sz�vemet  vett�k ez�rt a lesz�mol�s�rt. Ha mindenk�pp meg kell halnom, ez�rt meghaln�k. Ha ez a sorsom.  Szemei f�radtan k�vetve a m�sik tekintet�t �llapodnak meg maguk el�tt. Elr�vedve figyeli, ahogy megd�nt�tt t�rde a robot�t is megmozd�tja, majd vissza, mintha egy �r�kmozg�t akarna m�k�d�sbe hozni. Kutatja a szavakat, mik�zben hosszas sz�neteket tart, hogy a nyers v�gyt�l meg-megremeg� teste lecsillapodott �llapotban maradhasson. Ink�bb pr�b�l most �gy tekinteni a mellett �l�re, mint az egyetlen j�tsz�t�rs�ra - mell�znie kell a b�szke ki�ll�st, amit eddig mindig tan�s�tott. - De hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy erre v�gyok. – �sszebilincselt csukl�iban megdobban pulzusa, mintha hirtelen hatalm�ba ker�tette volna a k�nnal telt v�gyakoz�s. – M�r tudom, hogy a hal�l nem �rne semmit… valaki m�s n�lk�l. Am�g �lsz �s k�zdesz, addig �n sem adom fel. De veled vagy �rted �r�mmel meghaln�k.  Als� ajk�ba harap, pillant�sa elm�ly�l �s els�t�t�l. Nem tudn� hirtelen megnevezni a l�zas �rz�st, ami mindig megk�rny�kezi, mikor ilyeneket mond. Kiengedi a fogva tartott leveg�t, majd a neonokkal szemezve hagyja a f�radts�got elhatalmasodni felette. Egy bels� hang szinte k�pzeletszer�en dikt�lja neki, hogy �ppen mit csin�l: hosszakat pislog. S�t�t, f�nyess�g, s�t�t.  �ntudatlanul sz�kik ajk�ra egy gyeng�d f�lmosoly, amint egy pillanatra elfelejti, hogy g�pies, hideg logik�ja dar�lja benne a felesleges inform�ci�kat. - Ha hisznek nek�nk, �s siker�l elt�nni… - fogait �sszeszor�tja, nyaka felforr�sodik, m�g p�r sz�vdobban�snyi sz�netet tart. G�nyosan szusszan fel, hidegen elburkolva mag�ban azt a gyerekes k�nt, amit mag�ban �rez most. - Megpr�b�lok eleget adni. T�bbet. Megtanulok �lni arra az id�re, �s megszerzem a tud�st, ami hi�nyzik bel�lem. Egyszer csak el�g leszek.  A mosolyb�l fintor lesz, megpr�b�lja �gy felt�ntetni, mintha f�lv�llr�l venn� a dolgot. Val�j�ban �tkozza mag�t, ami�rt ennyire belegabalyodott a h�l�ba, �s hogy m�r nem tudja rendezni a benne d�l� �rzelmeket.  Szemei elsz�k�lnek a v�r t�m�ny illat�ra, mely m�r teljesen �tsz�tte a p�r�s leveg�t. Avil�ra veti elemz� tekintet�t, de megmozdulni nem k�pes; nincs n�la semmi, ami csillap�thatn� a l�ny sebe okozta f�jdalm�t.

2010.03.17. 20:04 Zev Owen

Ajkai r�snyire elv�lnak egym�st�l mikor r�j�n a l�ny mozdulata �s szavai m�g�tt rejl� sz�nd�kra, melynek mellkas�ba has�t� tudat�ra egyszerre t�dul tork�ba megvadult, f�mes sz�vdobban�sainak minden egyes taktusa. Hirtelen kap mag�ba egy szaggatott l�legzetv�telt, mint aki felk�sz�l r�, hogy pillanatokon bel�l elnyeli a h�v�s �ce�n. F�l�ben m�r m�st sem hall csak a zakatol� morajl�st, az egym�st k�vet� l�ktet� sz�vhangokat, melyek ritmusos, vad h�tt�rzajk�nt hev�tik fel fekete v�r�nek �raml�s�t, mikor a jeges �rint�s�, �rz�ki ajkak saj�tjait �rik. Szemei f�lig lecsuk�dva fogadj�k be a v�r�s tincsek ny�jtottas k�zeli l�tv�nyt, hogy megbizonyosodjon r�la, amit �rez az val�ban eleven �s val�s�gos. �sszebilincselt kezei - melyeket m�g mindig a k�t megfesz�lt k�z tart fogva – megremegnek, alkarj�ban pattan�sig fesz�lnek dr�tokkal �tsz�tt izmai, mintha a teste automatikusan a l�gy, finom von�s� arc fel� akarn� vez�relni merev ujjait. T�volr�l m�g hallja Avila t�volian felcsend�l�, visszhangz� hangj�t, a szavak �rtelm�t azonban k�ptelen mag�ban feldolgozni. �sszekavarodnak fej�ben a gondolatok, ahogy minden elt�nik az elb�d�t� �rz�sben �s �rtelm�t veszti. M�r csak a s�r� s�t�ts�get l�tja lez�rult szemh�jai m�g�tt, mely m�g ink�bb feler�s�ti a sz�j�n mozdul�, v�ggyal telt �rint�seket. Ahogy teste ellazul, gondolatai pedig belefagynak a pillanatba az � teste is v�laszol, hogy viszonozza a cs�kot, melyben egyszerre �zleli meg az elkeseredetts�get, a heves v�gyakoz�st �s a v�gt�l val� f�lelmet, mely most kimondott szavak n�lk�l borzongatja meg az � v�z�t is. Eg�sz val�ja beleremeg a keser�des �rz�sbe, mely az �r�let fel� hajszolja, amint kirajzol�dik benne az eg�sz pillanat �rtelme. B�cs�cs�k. Sz�nfekete szem�ld�kei egym�sba szaladnak, arca eltorzul a f�jdalomt�l, mikor Khiara elh�z�dik. Felforr�sodott ajkait �nk�nytelen�l nyalja meg, majd tork�b�l egy halk, elkeseredett ny�g�s szakad fel, mint akit hirtelen sz�r� f�jdalom �rt. Mag�ra er�ltetett l�gz�se vad zih�l�ss� er�s�dik, am�g lehunyt szemekkel id�t ad test�nek, hogy kitombolja mag�t. Mikor arany csillog�s� �riszei ism�t megmutatkoznak, els�padt tekintet�ben felperzsel a v�d, mellyel most az el�tte �l� robotra mered. - Nem Khiara. A ti�db�l sajnos sosem kaphatn�k eleget, hogy kioltsa a szomjamat. – v�laszolja halk, elrekedt hangon, mikor siker�l lecsillap�tania mag�ba kapkodott l�legzetv�teleit. Von�sai tov�bbra is bels� gy�tr�d�s�t t�kr�zik, a keser�s�g minden mozdulat�t �titatja, ahogy meg�rzi mag�ban a bizonytalans�got �s a k�nz� aggodalmat, mely kegyetlen�l folyt bel� minden egyes �rtelmet hordoz� mondatot. - Nem akarom, hogy feladd. – s�hajt fel hirtelen, majd guggol�sb�l egy fordulatot tesz, hogy h�ta a hideg fal eg�sz�t �rhesse. Feje h�tra hanyatlik, halkan koppan a f�mes fel�leten; f�sult tekintete �lettelen�l figyeli, ahogy felh�zott t�rde a M�sodik�val �rintkezik. – Semmik�ppen sem fogunk Norlanaban maradni. Ak�r lesz h�bor�, ak�r nem, mindenk�ppen elt�n�nk innen. Hogy lesz-e az m�r csak t�led f�gg... De m�s lehet�s�g�nk nincs. Ha nem hisznek nek�nk, akkor a biztos hal�l v�r r�nk. – jelenti ki t�rgyilagosan, a hal�l sz�t �zlelgetve, mely mintha megv�rakoztatott sors�t hordozn� mag�ban. Tal�n v�gig ez volt a c�l: hogy meghaljon. Nem f�l t�le, csak a mellette �l� l�ny sorsa v�gja minden egyes pillanatban mellkason. Neki sosem k�v�nt volna hasonl�t, �gy most, hogy a val�s�g �jra kezd tudat�ba sziv�rogni, a b�ntudat kegyetlen�l marcangolni kezdi. Hiszen tudja, hogyha nem tartja Khiarat �nz� m�don mag�n�l, akkor sohasem t�rt�nt volna meg vele mindez.

2010.03.17. 19:09 Avila Mecoi

Nem fordul meg, csak a fej�t ford�tja h�tra, hogy a k�t robotra n�zhessen, de szinte azonnal fordul vissza a fal fel�. Let�rli a szem�ben felt�r� k�nnycseppeket �s lassan visszas�llyed fekv� helyzetben. M�r az is meger�ltet�, hogy csak ott �lj�n, ahhoz is t�l f�radtnak �rzi mag�t, hogy a szemeit nyitva tartsa. Olyan f�radts�g borul r�, amilyet eddig m�g eg�sz �let�ben nem. Hihetetlen�l kimer�ltnek �rzi mag�t, m�g az is nagy meger�ltet�snek t�nik, hogy felh�zza a t�rdeit. T�volian hatolnak el f�l�hez a szavak �s percekig tart, am�g felfogja a l�nyeg�ket. �jra �s �jra le kell j�tszania a fej�ben, hogy ne csak �res fecseg�snek csengjen. �rtelmetlen zajoknak. - Fogalmam sincs mir�l besz�lsz, de ha azt akarod, hogy befogjam a sz�mat, h�t legyen. - egyre jobban elhalkult a hangja, de minden erej�t megmozgos�totta, hogy ne hagyja abba a besz�det a sz� k�zep�n. - �n most pihenek egy kicsit... B�r eml�kezett valami olyasmire, hogy az embernek semmik�ppen nem szabad elaludnia, hogy ha agyr�zk�d�sa van, de m�r nem volt benne biztos. K�l�nben is, az se biztos, hogy agyr�zk�d�sa van. Vagy egy b�rmilyen feji s�r�l�sre �rv�nyes? Tulajdonk�ppen egy�ltal�n nem �rdekelte. T�ls�gosan is cs�b�t� volt a gondolat, hogy alhasson, �s ne kelljen semmi m�ssal t�r�dnie. �rezte, ahogy szemei lecsuk�dnak �s eg�sz teste ellazul. M�r egyre hom�lyosabban �s �sszefolytabban hallotta maga m�g�l a hangokat.

2010.03.16. 22:19 Khiara Laken

Eg�sz test�t g�zsba k�tik a felt�retlen �rz�sek, melyek mintha bentr�l marcangoln�k �t. Nem k�pes megmozdulni, f�sultan hallgatja Avila megemelt hangj�t – m�r nem l�t benne se igazs�got, se hamiss�got -, mint aki m�r v�gleg feladta, miut�n kidobt�k �t. Zavart gondolatai a fel�ll�sra pr�b�lnak koncentr�lni, azonban a f�radt kavarg�s, ami mellkas�t �s tork�t feszegeti, elnehez�ti �sszecsuklott v�z�t. Nem vallja be, de m�lyen m�g mindig tehetetlen�l reszket a sokk miatt - hogy mozdulatlanul kellett l�tnia a robotot, s hogy akkor ink�bb k�v�nta azt, b�rcsak � is mellette fek�dhetne. Ink�bb meghalna vele, m�r undorodik a t�m�ny gy�l�lett�l. Legal�bb annyi �veges szemet l�tott m�r, mint �lettel teli csillog�t; de hogy �t l�ssa holtan, abban a tudatban l�tezve, hogy itt hagyta �t,  arra sosem k�sz�lt fel. �klei megfesz�lnek, de m�r az Els� odafektetett tenyerei k�r�l.  Lefel� n�zve kezd el b�logatni, g�piesen, hogy igazat adjon a f�rfinek, �s hogy jelezze, �rti. Hossz� m�sodpercekig csak finoman billegeti a fej�t, azonban n�m�n �s vakon, �sszeszor�tott ajkakkal �s szemekkel, mint aki m�r nem teljesen ura �nmag�nak. V�r n�h�ny pillanatot, majd sz�gyenteljesen emeli fel az arc�t, hogy felny�lt tekintet�t a m�sik�ba m�lyeszthesse. Von�sai r�miszt�en t�voliak, mint egy �jonnan sz�letett b�b�. Mereven hagyja v�n�iba markol� sz�vdobog�s�t, mely mintha k�nnal telve, nyomaszt� m�lys�ggel visszhangozna eg�sz alakj�ban. Csak most, ahogyan elr�vedten n�zi a kortalan arcot, j�n r�, hogy mennyire megig�zi �t a heves tekintet. Mintha mindig az emberi melegs�ggel n�zne farkasszemet, amit a robot mag�ban �rizget. Meg�r�l ez�rt a l�lekemel� l�ng�rt – olyan, mint egy napsug�r, amit nem k�pes a mark�ba z�rni, m�gis �rzi, amikor borzongatva k�r�l�leli �t a f�ny. - Nem tudom, lesz-e ekkora szerencs�nk. – bukik ki bel�le h�v�s csendess�ggel. Tudja legbel�l, hogy Avila megb�zhat� tud lenni; nem miatta �rzi a szokatlan bizonytalans�got. – Lehet, hogy nem siker�l. Lehet, hogy igen. �s ut�na?  �n nem akarom tov�bb ezt j�tszani.  R� kell j�nnie, hogy nincs t�bb ideje. Hogy nem b�zik a kiszabadul�sban, elf�radt. Hogy ki kell haszn�lnia a fennmaradt perceket, mert m�r azt sem tudja, melyik lesz az utols�. Lassan l�legzik, telet�lti a t�dej�t, hagyja mellkas�t emelkedni �s s�llyedni. Szemei f�lig lecsuk�dnak, majd egy hirtelen elhat�roz�sb�l d�nti meg a fej�t. - Tudom, az �n cs�komt�l nem lesz olyan �rz�sed, mintha �jra ihatn�l.  – l�legzi halk, elmos�dott hangon. – Ez sosem megy ki a fejemb�l. De �n nem tudok tov�bb v�rni. Sajn�lom.  Ajkai el�sz�r visszakozva, majd v�gyakozva �rintik az Els��t. Pr�b�lja kiz�rni a keser�s�get, hogy egy csepp se �ltet�dj�n bele az �szinte �rint�sbe. Gondolatai p�r m�sodperc ut�n magukt�l is kikapcsolnak, m�r csak az �des, meleg �rz�sek pulz�lnak benne, melyek �szt�nszer�en mozgatj�k a test�t.  Hosszasan fels�hajt, v�r�ses v�g� szempill�i megrezd�lnek, mikor m�r forr�nak �rz�keli a p�r�t�l nedvess� v�lt sz�j �v�t. Akadozva hajol el, �gy �rzi, verg�d� sz�vzakatol�sa sz�tfesz�ti b�r�t, bel�lr�l marja. Cs�b�t�an f�j neki, s csak hossz� pillanatok ut�n k�pes arra, hogy feleszm�ljen, �s lassan elford�tsa el-elernyed� fej�t. Nem tudja felm�rni, mennyi id� telt el, �s hogy mikor vesztette �rtelm�t minden.

2010.03.16. 18:55 Zev Owen

�gy �rzi mag�t, mint aki c�lkeresztben �ll, mert egyr�szr�l k�ptelen feldolgozni a M�sodik szavait m�sr�szr�l pedig nem �rti, hogy Avila mi�rt reag�lt a megjegyz�s�re ilyen �rvekkel. Percekig csak vonall� fesz�lt ajkakkal �ll, sebezhet�v� teszi a testtart�s, ahogyan csukl�it �sszeszor�tva b�kly�ba k�ti a f�mcsillog�s� bilincs, amit m�r k�ptelen mag�n elviselni. Most � sem �rzi mag�t t�bbnek, mint egy egyszer� ember, �gy csak egy keser� fintort k�ld a h�t�t mutat� n� fel�, akinek viselked�s�t a kimer�lts�gnek �s a sokknak tudja be. Ebben a helyzetben m�r nagyon neh�z �nuralmat tal�lni, az � lelke is percenk�nt f�radtan �s k�ts�gbe esve remeg meg monoton sz�vdobban�saival egy�tt. - Te is tudod, hogy itt m�r r�gen nem arr�l van sz�, hogy �n mit szeretn�k, vagy, hogy Te mit szeretn�l... - fordul hirtelen az �l�helyzetbe roskadt robot fel�, mik�zben s�lypontj�t laz�n m�sik l�b�ra helyezi, mint aki ihletre v�r, hogy meg tudja alkotni a terveit. – Nem az�rt maradok melletted, mert Norlana eltasz�tott. Nem egy kitett korcs vagyok, aki most szimpl�n csak mened�ket keres. Az�rt seg�tek neked, mert ez r��bresztett arra, hogy �rtelmetlen harcolnom egy olyan vil�g�rt, ami m�r m�st sem tud t�pl�lni csak gy�l�letet. Igen, csal�dtam. Nem tudom milyen a Te Meilised, de ha te helyesnek �rzed, hogy megkezdj�k a h�bor�t, akkor veled tartok benne. Viszont hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy egy�bk�nt nem lenne mi�rt �lnem. – szigor� tekintettel pillant le a v�r�s haj� n�re, hangj�ba t�m�r hat�rozotts�g vegy�l, mely mondatainak v�g�re l�gyabb� halkul, ahogy szavaival Khiara-ra c�loz. Kim�rt l�ptei ritmustalanul koppannak meg a f�mpadl�n, amint egy f�lk�rt le�rva a robotn� el� guggol, hogy bilincsbe vert tenyereit t�r�kenynek hat� t�rd�re helyezze, mint egy idegen, aki vonakodva megsz�nt egy �tment�n zokog� kisl�nyt. Mindig elragadja a mag�ba fojtott rajong�s, mikor �jra �s �jra r��bred, hogy a l�ny mennyire emberi tud lenni. Ebben a percben is lelk�t marja az irigys�g, amit a hirtelen t�madt csod�lat burkol mag�ba �s tesz l�thatatlann�. Aranysz�n� szemei a robot alakj�n ugr�lnak ide-oda, mint aki saj�t szavai ut�n kutat valahol az �terben; mintha a megfelel� kifejez�sek Khiara l�tv�ny�ba v�s�dtek volna �s most is j�l kivehet�en lebegn�nek elr�ved� pillant�sa el�tt. - Semmi m�st nem kell tenn�nk, csak sz�n�szkedni. Persze nem lesz egyszer�, de el kell hitetn�nk vel�k, hogy ide tartozunk. Avil�t nem fogj�k b�ntani, �s am�g tartja a sz�j�t, addig minden rendben lesz. – jelenti ki, hangj�ban magabiztos higgadts�g cseng, mik�zben szeme sark�b�l a szoba t�loldal�n vesztegl� l�nyra pillant.

2010.03.15. 18:24 Avila Mecoi

Ujjai g�rcs�sen szorulnak �ssze, ahogy a kegyetlen szavak �lesen �thatolnak a f�jdalmon. Nem akarta meg hallani a szavakat, ki akarta z�rni, de ez k�ptelennek t�nt. - Nem adom fel. - v�laszolta m�rgesen, mik�zben remeg� kez�re t�maszkodva fel�lt. - Egyetlen egyszer nem k�rtelek meg r�, hogy harcolj �rtem, mint ahogy m�st sem. Nem fog helyettem senkiharcolni? Remek! Ugyanis senkit�l sem v�rtam el. Ne tegy�l �gy, mint hogyha t�rdencs�szva k�ny�r�gtem volna neked. Belef�radt�l? Te f�radt�l bele? Nagyszer�, akkor �n mit mondjak?! Nincsenek v�gtelens�gig kitart� energiatartal�kaim. AZ isten szerelm�re, csak egy tizenkilenc �ves tin�dzser vagyok, akit�l eddig senki sem v�rta el, hogy harcoljon! Most meg az �letbenarad�s�rt kell k�zdenem. Mit tudom �n m�r mennyi ideje. Egy napja m�r biztos �ton vagyunk, �s az�ta alig aludtam, arr�l nem si besz�lve, hogy semmit nem ettem. �s m�g miel�tt azzal j�nn�l, hogy itt panaszkodom, szeretn�m veled k�z�lni, hogy csup�n t�nyfelt�r�st v�gzek, mert m�r rohadtul elegem van a len�z� viselked�sedt�l. Szapor�n szedve a leveg�t d�lt h�t�val a falnak. Amikor a n� bel�p a cell�jukba m�sfel� ford�tja a fej�t �s m�g azut�n is hogy t�vozott csak �gy egy helyben �s a semmibe b�mul. Egyik kez�vel m�g mindig a fej�re szor�tja az �sszegy�m�sz�lt m�r r�gen teljesen v�rt�l �titatott anyagot. - Rosszul vagyok t�led �s a viselked�sedt�l! Teljesen m�shogy viselkedsz mint egy f�l nappal ezel�tt. �gy csin�lsz, mintha te uralkodn�la vil�g felett. Jobb lenne, ha �szhez t�rn�l, �s nem viselkedn�l ilyen bek�pzelt, len�z� �s idi�ta m�don. Remek dolog, hogy egy hete m�g milyen befoly�sos ember volt�l, de a dolgok az�ta v�ltoztak. Az egykori beozstottaid tartanak most fogva, jobb lenne mindenkinek, ha �szrevenn�d ezt a t�nyt, �s nem viselkedn�l ilyen g�g�sen. Komolyan mondom elviselhetetlenebb tudsz lenni, mint ak�rmelyik hisztis n�. Ezzel a szavakkal elfordult �s h�tat ford�tott a k�t robotnak. - Nekem meg �r�m lesz v�gre megszabadulni t�led! - Nem volt minden sz� �sz�nte, de m�r f�jt neki a sok b�nt� sz�, ami az Els�t�l j�tt, �s nem akarta csak �lbe tett k�zzel elviselni. Nem akart olyanlenni, mint egy tehetetlen kisgyerek.

2010.03.11. 18:45 Khiara Laken

Rezd�letlen�l �llja, m�g a f�lrobot bel�pkedve megvizsg�lja a roncsolt ajt�t. Elj�tszadozik a gondolattal, hogy megt�madja �t, azonban mintha l�bait is �sszebilincselt�k volna. A v�r �mely�t� illata, �s az elhal� szavak egy helyben tartj�k test�t, �s nem eresztik el. Csak mellkasa ugrik meg n�ha gyeng�n, ahogy sz�ve rezeg el�gedetlen�l a dr�tok �lel�s�ben.  Egyszerre er�s�dnek fel a taktusok, pupill�ja sebesen sz�k�l �ssze, amint meghallja a fel� int�zett, m�ly zeng�s� szavakat. Hidegr�z�s fut v�gig eg�sz alakj�n, majd egy pillanat alatt hev�l �s nehezedik fel a f�m, mintha forr� vizet t�lt�ttek volna a v�zba. Hideg pillant�sa �sszesz�k�l a r�t�r� zsong�sban, majd ell�gyul, mikor �ssz�bb szedi mag�t – amint a robot lehunyja a szem�t, � is visszavonja saj�tj�t a mellette lev� cellafalra. A b�szkes�gt�l mentes mondatok�rt egyszerre van oda, �s sajog t�l�k mellkasa n�h�ny helyen. Sok m�sodpercig csak a rezg� �rny�kot n�zi megbabon�zva, �s a k�r�l�tte sz�tter�l� neonok fak� f�nygy�r�it. - Hi�nyozt�l. – bukik ki bel�le �rz�keny, emberi t�nussal. Hirtelen vonja pillant�s�t �sszebilincselt kezeire, mintha ebbe az egy sz�ba bele�nt�tte volna minden titk�t. Egy ideig babr�l a f�mmel, m�lyb�boros tincsei f�gg�nye m�g�tt, m�g megpr�b�lja lecsillap�tani elm�je zakatol�sszer� p�rg�s�t. Zavarba ejt�en �szinte �s ny�lt minden, amit gondol �s mondani szeretne; b�rmit megtenne most, ha k�pes lenne felejteni, �s k�nnyed�n mozdulni lelke biztat�s�ra. �leld �t! Mosolyogj r�. Hal�lra volt�l r�m�lve, mikor mozdulatlanul fek�dt. - Azt hiszem, nincs mit megk�sz�nn�d. – meger�s�ti lejt�s�t, majd elsz�ntt� v�lt arc�val a gyerekes von�sok fel� fordul. - Az �n hib�m is. Er�sebben kellett volna k�zdenem, meg kellett volna v�denem azt, ami igaz�n fontos. De azt hittem, m�r nem kellek… f�jdalomra pazaroltam az energi�t. Sz�nalmas.  Megremeg, mint egy gyerek��rt reszket�, elgyeng�lt anya. Elkapja pillant�s�t, �k�lbe szor�tott kezei f�sultan csattannak a f�men, ahogyan el�remozdul. Lehajtott fejjel v�r, de a torokszor�t� �rz�sek nem akarnak sz�nni. Eddig a vad aggodalom sz�ntotta l�ny�t, �s most m�r rendezni sem tudja mag�ban a k�oszt. - Ha szeretn�d, mellettem maradhatsz.  Most, hogy Norlana eltasz�tott mag�t�l. – hangja tomp�n sz�r�dik ki, olyan, mintha mag�ban besz�lne. Kegyetlen�l fojtja el d�h�t, gy�l�let�t, csod�lat�t a v�ros nev�re, nyelni pr�b�l, de egyre csak m�lyeket l�legzik. – N�ha nem �rtem, mi a helyes. De ha szeretn�d, k�zdhetsz velem. �n csak azt akarom, hogy itt maradj… de nem tudom, hogy jutunk ki innen…  Ajkait �sszeszor�tja, mikor az utols� szavakat is m�r csak �rthetetlen morajl�ssal keltette �letre. Csak most j�n r�: a s�r�s�t tartja vissza.  Megk�nnyebb�lt a sokk ut�n, h�l�s, m�lyen �rez, �s most a k�nnyek hevesen k�v�nnak felszakadni. Megfordulva h�t�t az alig �szlelhet�en rezg� falnak veti, majd lez�g a ment�n. Haj�ba markolva t�maszkodik meg a t�rd�n, hogy k�pes legyen lenyugodni. Mintha elkapta volna egy roham, mintha egy l�thatatlan er� feszegetn� a tork�t, arra �szt�n�zve, hogy ki�ltson valaki�rt. F�jnak az �rzelmek; csak most akar lehiggadni, hogy er�ss� v�lva �jra k�zdhessen.

2010.03.10. 19:32 Zev Owen

Sz�ve m�g mindig hevesen ver, majd kihagy egy �temet, mikor maga mell�l meghallja a l�gy lejt�s�, higgadt szavakat. Megpr�b�lja kiz�rni mag�b�l mindezt de az emberi v�rszag egyre ink�bb eggy� m�llik a p�r�s leveg�vel, mely a tork�t szorongatja. Az �temes l�p�sek p�r pillanatnyi sorba rendez�d�s ut�n meg�llnak, a v�ratlanul be�ll� n�ma csend pedig l�lekbe mar� �ress�ggel k�szik be a v�rfagyaszt� pillanatba. Tiszt�ban van azzal, hogy program-gondolkod�suk ellen�re egyik f�lg�p sem h�lye, nem fogj�k hagyni, hogy nekik t�madjon, �s ha �gy ad�dik szil�nkosra is l�vik, ha kell, hiszen � csak egy g�p - b�rmikor �ssze lehet szerelni. Megr�gz�tten kapkodja mag�ba a leveg�t, gondolatai k�zt kutat, hogy csillapodni tudjon, de Avila szavai csak m�g ink�bb sz�tmarcangolj�k benne a logikus, hidegv�r� gondolkod�sra hajl� v�gyakat. - Add csak fel. T�bb� senki sem fog helyetted k�zdeni. Tudod m�r �n is rohadtul belef�radtam ebbe, �gy egy pillanatig sem �rdekel, ha t�tlen�l akarsz sodr�dni az �rral. – egy nagyot nyel, szemei m�g mindig a bez�rt f�majt�t f�rk�szik, mintha pillant�s�val egy m�sodperc t�rt r�sze alatt k�pes lenne felt�pni – De nem kell agg�dnod. Az els� adand� alkalommal g�pet csin�lok bel�led, hogy meglegyen a boldogs�god. M�r alig v�rom, hogy a kezeim �ltal v�lhass �rz�ketlen b�bb�. Hogy te is egy legy�l k�z�l�k! – egy lend�letes mozdulatot tesz a kij�rat fel�, mely mintha vez�nysz�ra tenn�, kics�szik a hely�r�l, megmutatva a m�g�tte felsorakoz�, fegyverekkel ell�tott katon�k sor�t. Csak egyik�k l�p beljebb a helyis�gbe, arc�n nem t�kr�z�dnek �rzelmek, csup�n onnan gyan�t n�mi meglepetts�get, hogy a szigor� von�s� n� sok�ig mered �letre h�vott v�z�ra. - �n a maga hely�ben veszteg maradn�k. – morajlik fel a rideg t�nus, �les visszhangokat vetve az apr� cella m�ly�n. Az edzett, k�z�pkor� n� egy m�v�szi mozdulattal t�lti meg a hatalmas fegyvert, mely majdnem olyan hossz�, mint a v�kony kar, ami szemrebben�s n�lk�l tartja, mintha a s�ly�t sem �rezn�. Ajkai vonall� fesz�lnek, ahogy merev, egyenes h�ttal, �ll�t felszegve v�r, mint egy el�t�lt a kiv�gz�se el�tt. Szemeivel k�veti v�gig a szenvtelen�l beljebb l�pked� n�t, amint az szem�gyre veszi a falat �rt k�rokat, hogy tudat�nak m�ly�re rakt�rozhassa. Teste csak akkor lazul el �jra, mikor a f�mes ajt� n�m�n visszacs�szik a hely�re, �s a f�l�tt�k �g� neon egy pillanatra s�t�ts�gbe borul, hogy azt�n �j er�re kapjon. Csak szeme sark�b�l pillant a v�r�s haj� robotra, aki percekkel ezel�tt megsz�l�totta, de m�r ett�l az egyetlen mozzanatt�l gyomr�ba �ll a g�rcs, mint akit hirtelenj�ben gy�tr� l�mpal�z fogott el. Zavarts�got �rez, �jra tork�ra forrnak a szavak, mozg�sa daraboss� v�lik, mintha t�k�letesen elvesztette volna j�zans�g�t. �rzi, hogy f�mt�dej�ben lomh�n j�r ki be a leveg�, torka v�gtelen�l sz�raz, �gy alig hallhat�an megk�sz�r�li, miel�tt a l�nyhoz fordulna. - Azt hittem sz�ba sem akarsz majd �llni velem. Ezek ut�n. – hangja meglep�en higgadt �s bizonytalan, ahogy felf�nyl� �riszei v�gigfutnak a karj�n, hogy v�g�l a kopott f�nyben j�tsz� bilincseken �llapodhassanak meg. – Az �n hib�m, hogy most itt vagyunk. T�lbecs�ltem magamat... Hallgatnom kellett volna r�d! Szavaiba �jra belevegy�l a penge�l� m�reg, mik�zben egym�shoz szor�tott kezei �leter�sen �k�lbe szorulnak. Szemeit r�snyire sz�k�ti, �rzi, hogy teste �jra megfesz�l a r� szakad� keser�s�gben, melyb�l most k�ptelen kiverekedni mag�t. M�r nem tud �sszer�en gondolkodni. - K�sz�n�m... - leheli elbicsakl�, alig hallhat� hangon, ahogy szem�ld�k�t �sszevonva a f�mpadl�n v�gigfut� f�nys�vokat figyeli. Hossz� sz�netet tart, kiv�r, am�g �jra megtal�lja mag�ban a megfelel� szavakat. - Sajn�lom ezt az eg�szet. Ennek nem kellett volna megt�rt�nnie... De mindent j�v� fogok tenni, Khiara... Megv�dem Meilist akkor is, ha minden egyes ott �l� ember a pokolra k�v�n. Akkor is, ha meg akarnak majd �lni... Visszaszerzem az otthonukat. Veled! Nem fognak csak �gy elt�r�lni minket! Nem visznek sehov�. – kapja fel hirtelen szenved�lyt�l f�t�tt pillant�s�t, hogy a k�k szemek m�ly�re n�zhessen. – De nem �rt, ha tudod, hogy ezt csak miattad teszem. Neked k�sz�nhetik majd.. az �let�ket. – elhalkul� hangja megremeg, mikor befejezi �s hagyja, hogy egy megf�radt s�haj t�rj�n fel ajkai k�z�l. �rzi, hogy nyaka teljesen felforr�sodott �s mellkas�ban sz�ntelen�l ugr�l sz�v�nek megvadult dobog�sa, �gy szemeit egy hossz� pillanat erej�ig behunyja, hogy le tudja csillap�tani �rzelmekt�l t�lf�t�tt v�z�t.

[568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]