�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.05.19. 16:54 Zev Owen

Szemei kiny�lnak, s�hajokt�l elny�lt ajkait �sszez�rja, ahogy r��bred a l�ny mozdulataira. Csak el�re mered, a feldereng� s�t�tbe, mik�zben �ll�t Khiara fej�re t�masztja. Ereiben egy pillanatra megh�l a v�r, sz�ve �s l�gz�se lelassul. A v�z teljesen elcsendes�l, mint az �ldozat�ra les� vad a t�mad�s el�tti utols� pillanatban. Saj�t mellkas�n is meg�rzi a f�sliszer� anyagot, mely meglazul, hogy v�gleg elengedje a hevesen l�legz� mellkast. Bal tenyere �szt�n�sen cs�szik feljebb, �rint�sei k�nyeztetve v�ndorolnak a gerinc vonal�n fel �s le, hogy ellaz�thassa a karjaiban megdermedt testet. M�g mindig csak a szemk�zti falat b�v�li, teljesen az �rz�sekre hagyatkozik, ahogy akadoz� mozdulatokkal �szt�nzi mozg�sra m�sik karj�t. Keze a felfedett mellkasra fesz�l, j�ghideg ujjhegyeivel tapintja ki a m�t�tekb�l megmaradt hegek hossz� vonal�t, mely kereszt�lk�gy�zik az eg�sz fels�testen, �s bebor�tja azt. Sz�ve hevesen feldobog, torka elszorul, ahogy vegy�l benne a keser�s�g �s az elvakult v�gy. L�tni akarja a l�nyt, fel akarja fedezni a f�lemberi test minden pontj�t, mely elmondhatatlanul k�l�nb�zik a M�sodik fut�szalagon gy�rtott v�z�t�l. Egy pillanatra k�ts�gek k�z� esik. Kiz�kken, �s legsz�vesebben leveg� ut�n kapkodna, azonban k�ptelen r�, hogy kitiszt�tsa, �s a hely�re tegye a gondolatait. Elm�je nem tud �rtelmes dolgokat �sszerakni, csup�n az �rz�st �li �t, amely k�m�letlen�l bel� has�t. Tal�n sosem lesz k�pes igaz�n megadni azt, amit Khiara meg�rdemelne. Tal�n a l�ny most sem �rez m�st, csak azt, hogy a borzongat�, szobormerev jegess�g a karjai k�z� z�rja, f�l� magasodik, �s h�v�s bilincseibe fogja. Mintha egy halott tanuln�, mi is az a szerelem �s a sz�let� �rz�sekkel mag�hoz l�ncoln� az �l�, szenved�lyt�l f�t�tt testet, hogy v�g�l mag�val ragadja. T�dej�b�l egy �ntudatlan s�haj szakad fel, mikor gondolatai k�z�l visszat�r a val�s�gba. Fel sem eszm�lt r�, hogy akaratlanul is el�re mozdult, hogy a meg�resedett �gy fel� h�tr�ltassa a mag�hoz �lelt testet. A b�r�kbe iv�dott s�t�ts�g eltomp�tja a l�ny sziluettj�nek �l�t, azonban m�g a tintafekete hom�lyon �t is ki tudja venni a s�r�l�sek kusza nyomait. Gyeng�den d�nti h�tra a f�lg�pet, hogy f�l� magasodhasson, majd kih�lt ajkaival �rje a szik�k nyomait. Egyik tenyere m�g mindig a l�ny h�ta alatt fesz�l, m�g a m�sikat behajl�tva megt�masztja mag�t. Szem�ld�keit �sszevonja a k�nz� cs�kok k�zben, �rint�sei l�gy �rz�kis�ggel j�rj�k v�gig a rejtegetett sebeket, melyek megt�rik a tejfeh�r b�r puhas�g�t. - Ha tudtam volna... Ha ott lettem volna... - a mellkasra m�rt, hev�l� cs�kok k�zepette suttogja el a neh�zkesen j�v� szavakat, v�g�l arc�t Khiara nyak�ba f�rja, mint egy b�nb�n� �vod�s. – Ne haragudj. Akkora egy szem�tl�da vagyok... Zih�l, hangosan l�legzi ki mag�b�l az elhadart mondatokat, mik�zben m�lyet nyel, hogy lek�zdhesse a tork�ba �llt, fojtogat� �rz�st. T�nyleg megel�zhette volna mindezt, ha csak egy kicsit is gondosabb lenne. Ha figyelembe vette volna ezeket az embertelen gy�rt�m�helyeket. Tehetett volna s�t�kat a cyborgok m�t�termei k�z�tt, mell�zhette volna egy kicsit a g�pies pap�rmunk�t, vagy b�rmi, csakhogy egy kis es�ly legyen a m�lt megv�ltoztat�s�ra.

2010.05.18. 20:21 Khiara Laken

M�r csak a feketes�get l�tja, amely v�gtelen�l s�t�t, ugyanakkor egyetlen elhintett pillanat�ban sem csendes. A n�mas�g j�l hallhat�an suttog �s elfullad. Vadul zubog a v�r v�n�iban, �s elv�tetten ki tudja venni rohamos s�hajain �t, hogy a robot f�lemberi sz�ve is hevesen hull�mzik. Pulzus�n �t m�g �pp �rz�keli, hol �s hogyan �rnek hozz�. Azt akarta a nyak�t �rt �rint�sekkel, hogy k�pes legyen ellazulni. Hogy ne g�rcs�sen fesz�lj�n a puszt�t� karok k�z�tt, melyek a gyeng�d biztons�g �s az �sszeroppant�s billeg�s�vel cs�b�tgatnak. Mindig, mikor a m�sik b�re az � b�r�t �ri, egy l�ngol� b�lyeg �get�dik a hely�re, majd szinte azonnal kih�l, hogy egy �jnak adhasson teret. Gondolatai olyan semmibe vesz�ek most, hogy val�ban elhitte – nem a j�ghideg miatt �rzi perzsel�nek a cs�kokat, �s t�nyleg kih�l, nem pedig felmelegszik.  Fel sem veszi; hogy a fels�test�t takar� ruh�kb�l most b�jtatta ki a karjait; hogy l�legzeteit�l mellkasa sebesen esik �s s�llyed; hogy m�lypiross� v�lt ajkaival �szt�n�sen kap a robot sz�ja ut�n, mintha az jelenten� az �letet. Olyan hevesen t�ri meg a gyeng�ds�get, hogy maga is meglep�dne, ha k�pes lenne r�. Az els� meglepetts�g �s szorong�s azonban m�r �szrev�tlen�l hullott darabjaira – mikor utolj�ra akarattal kezdt�k vetk�ztetni, valami sz�rny�s�ges dolog t�rt�nt. Nem sokkal r� ebben a testben �bredt fel. Nem olyan sokkal ezel�tt m�g minden percben b�nta, ami�rt nem aludta tov�bb az �r�k �lmot.  Keze lassan mozdul, �tt�ri a remeg�, felforr�sodott leveg� burk�t. Lecs�sztatja az inget merev v�llakr�l, majd az �benfekete sz�v felett sim�t v�gig, hogy v�g�l a bord�k hely�nek vonal�t �rje. �rz�kien, vakon tapintja ki a leg�rz�kenyebb pontokat, mik�zben �gy tesz, mintha el akarn� tasz�tani mag�t�l a fi� test�t, de k�zben egy helyben tartja. A g�pv�z f�mje kezd �l�n felhev�lni a halotti hidegb�l. Azt akarja, hogy a fi� �l�nek �rezze mag�t. Hogy ha csak egy pillanatra is, de rad�roz�djon ki test�b�l a logika, hogy a gondolat�nak t�red�ke se maradjon a fej�ben, a test�ben, a merev v�n�kban, sehol sem. Mintha meg sem t�rt�ntt� akarn� tenni az �vtizedekkel ezel�tt elk�vetett hib�t.  Hirtelen szak�tja meg a cs�kokat, feje pedig el�rebukik. V�rsz�n� tincsei a kidolgozott mellkast sim�tj�k. Mintha m�ris visszakozni akarna; t�nyleg habozott p�r pillanatig, de ez nem t�nt fel, csak neki. H�trany�l a f�slikat tart� szor�t�shoz, hogy remeg�, k�telked� ujjaival kibontsa �s meglaz�tsa azt. L�ngol� arca megmerevedik, a nyak g�dr�be f�rja, hogy ne kelljen megemelnie. Arra gondol, tal�n nincs sz�ks�g r�, hogy eltakarja a sosem m�l�, m�t�ti hegeket; tal�n t�nyleg van, aki egy kicsit sem undorodik t�le. Tal�n a v�gtelen odaad�st �s bizalmat, amely most benne kering, m�r nem lehet enn�l jobban elm�ly�teni.

2010.05.18. 18:00 Zev Owen

Moh� t�zzel t�madja le a felk�n�lt nyakat, jeges ajkai �jra sz�tv�lnak, hogy nyelv�vel �zlelhesse meg a s�s b�r ellen�llhatatlan �z�t. L�zong� teste teljesen a l�ny�nak fesz�l, tenyer�t lejjebb cs�sztatja Khiara v�kony derek�r�l, hogy ne kelljen neki t�bb f�jdalmat okoznia. A m�sik minden egyes rezd�l�s�re figyel, az �sszes elv�tett jelet �rti; m�lyen lehunyja aranysz�n� szemeit, amint l�gy cs�kokkal kezdi k�nyeztetni a felforr�sodott nyakat. Az �rz�s hirtelen lobbantja be kih�lt test�t. A perzsel� v�gyt�l eg�sz l�nye hamuv� v�lik, majd milli� darabra szakad, ahogy v�gleg elveszti az �nkontrolt. Semmi baj. T�bbet senki sem �rthat neked. Nem engedem. �rint�sei k�zvet�tik a kimondatlan szavakat. Leveg�ben tartott jobb keze a l�ny fell�ktet� mellkas�ra, majd a nyak�ra simul. Ujjai leh�tik az �get�, f�jdalmas cs�kok hely�t, a megborzong� b�rt, melyet ajkaival sebzett fel. �rint�sei v�letlenszer�en k�vetik v�gig a kulcscsont vonal�t, majd tov�bb v�ndorolnak az egyenruha szaggatott gall�rja fel�. Merev ujjait beakasztja a kab�t, �s az alatta fesz�l� ruha anyaga al�, hogy lefejthesse �ket a csontos, t�k�letes �v� v�llr�l. A mozdulat durva �s akaratos, k�rmei a l�ny karj�ba m�lyednek a v�gyt�l. Hangtalanul engedi ki a tork�ban rekedt leveg�t, felhev�lt l�legzete a h�feh�r b�rt �ri. Gyeng�den halad tov�bb, melegg� v�lt ajkaival j�tszva a k�nz�an lass� �rint�sek k�zepette. �vatosan tartja karjaiban a f�lrobotot, �gy l�ncolva a test�hez, mikor elhajol, hogy megkeresse a puha sz�jat. Vaks�t�t van, szemeit csak r�snyire nyitja; t�bbet nem akarja felzavarni az �that� feketes�get a feler�s�tett f�kusszal. Szabadon mozg� kez�t �jra megmozd�tja, hogy elkapva a l�ny �ll�t, mag�hoz ir�ny�thassa Khiara arc�t. Egy kicsit megemeli, hogy a cyborg felfel� n�zzen, �gy tekintet�k teljesen szembe ker�l egym�ssal. Ahogy �jra v�gigpillant az arcon, tudatosul benne a t�ny, hogy mennyire boldogg� akarja tenni a l�nyt. Hogy milyen b�szke lenne, ha ilyen hossz� id� eltelt�vel � lenne az els�, aki mellett igaz�n �nmaga lehet. �jra elfedi a borosty�n tekintetet, majd lejjebb hajolva �rinti ellazult ajkait a l�ny�hoz, mint aki sz�nd�kosan hagyja megkezdve, de befejezetlen�l a cs�kot. Sz�j�ra kamaszos f�lmosoly h�z�dik a felcsig�z� mozdulatokra, ajkaik gyeng�d �rintkez�s�re, melyek v�g�l mindig sz�tv�lnak. T�l hirtelen �s t�l meggondolatlanul, mintha egy l�thatatlan er� tasz�tan� sz�t �ket egym�st�l, majd vonzan� vissza ugyanolyan vad, elemi er�vel.

2010.05.17. 22:36 Khiara Laken

Lecsukott szemmel is pislant, izmai megrezd�lnek a vak �rint�sben. Hirtelen kiszolg�ltatottnak �rzi mag�t, kicsinek, vill�mcsap�sk�nt �ri az �jabb m�lys�g az �that� s�t�ten �t. Mikor az ajkak m�r fent j�rnak, �nk�ntelen emeli feljebb fej�t, mik�zben f�lig elnyitja tekintet�t, de nem tudja, mit n�z. A v�gyakoz�s t�l �szt�n�s �s term�szetes ahhoz, hogy �rtelmezni tudja a k�r�l�tt�k lev� dolgokat, vagy, hogy letiszt�zhassa mag�t.  A dermeszt� csendet tompa taktusok t�ltik ki, m�g a sz�l hangj�t is dallamoss� teszik. Megint f�l�be t�m�r�l a dobog�s, mely m�g cseng is valahol a zenedoboz ut�hat�sai miatt. Nem tudja, mennyi id� telt el. Keze, mely a v�llon pihen, �ntudatlanul mozdul felfel�. A b�rsony tapint�s� hajon sz�nt ujjaival, majd lassan h�zza a j�ghideg arcot saj�t nyak�hoz, szinte k�vetelve t�le n�m�n, hogy ott.  Pr�b�l nyelni, mondani szeretne valamit szinte csak figyelmeztet�sk�ppen. Mintha tudta volna el�re – ahogy h�ta megrezd�l �s megmerevedik, a derek�t tart� k�z egy sebnek fesz�l, mire von�sai �sszer�ndulnak. A f�ldnek �t�d�tt ott, mikor lezuhantak. Halkan szisszen fel, a v�ral�fut�s helye l�gyan bizsereg, ujjai pedig figyelmeztet�en fesz�lnek meg.  Mintha egy int�s lett volna az emberek fel�l, valahonnan a t�volb�l; �pp ez�rt nem is t�r�dik vele, elhessegeti a gondolatokat. Alig hallhat�an sajn�lkozik, nem akar visszakozni, m�g ha gyomra idegen�l ugr�l is. Ki�zi a fej�b�l az �sszes oda nem ill� k�pet, els�t�t�lt szemei g�nyosan sz�k�lnek el az elb�dults�g k�zepette.  Nyak�t tov�bb merev�ti, kiss� arr�bb fordul, hogy m�g ink�bb �rezni tudja az el nem m�l�, halotti hideget. Annyira mozgol�dik most v�n�iban a v�r, hogy � maga nem k�pes kih�lni, pedig teste az egyetlen h�forr�s. Lecsuk�d� szemeivel, rezg� szempill�i al�l m�g b�v�li a tengert �br�zol� k�p sz�l�t. L�t�sa hom�lyos, a sz�nek eggy� folynak; a v�z lass� ringat�z�sba kezd, a nap b�bor f�nye lust�n j�tszik annak felsz�n�n - megelevenedett a festm�ny.

2010.05.17. 21:36 Zev Owen

F�radtan elcsendes�lnek a hangok. A l�ny behunyt szemeit figyeli. A v�r�ses �rnyalatban szikr�z�, hossz� szempill�kat, amik a feh�ren vil�g�t� arcra vetik l�gy �rny�kaikat. Mintha �bren �lmodna, �s valahol eg�szen m�shol j�rna. Nevets�gesnek tal�lja, hogy eddig nem �rezte igaz�n l�nynak mag�t. Tal�n Meilisben nincsenek t�kr�k, hogy l�thassa ezt a t�k�letes, porcel�n arcot, amin a m�lyv�r�s sebek is par�zsl� �kk�veknek t�nnek. M�g ezekkel a harci hegekkel is t�k�letes, �s megism�telhetetlen. �l�, mint minden gyeng�d l�legzet, amely feldereng a n�mas�gban. M�g saj�t er�ltetett, f�mes leveg�v�teleir�l is megfeledkezik, csak, hogy hallhassa; �rezni akarja a fels�test�nek fesz�l�, k�nnyed�n hull�mz� mellkast, mely megb�v�lten roskadozik az �jszer� �lm�ny hat�sa alatt. Halv�nyan elmosolyodik, majd v�gleg meg�ll. Led�nti az a v�szes szomj�s�g, amely �tj�rja. A cs�p�g�s gondolatok, amik folyton a gondolatait keresztezik. Elakadt l�gz�s�n sem tud jav�tani, hogy esetleg �sszeszedje mag�t. Nem is er�lteti, ink�bb hagyja, hogy �t is hatalm�ba ker�tse a pillanat. Elh�lt ajkai elny�lnak egym�st�l a k�nz� v�gyakoz�sban. Egy m�sodpercre f�lre pillant, de m�r �gy is t�l sok id�t vesztegetett el. Tudja, ha Khiara felnyitja a szemeit, akkor v�gleg elveszti a fonalat, �s �jra szobormerevv� v�lik. L�ngol� tekintet�t f�lig lehunyja, a megfagyott tart�son azonban nem v�ltoztat, nehogy felzavarja az �lmodoz� arcot. Maga is csod�lkozik azon, hogy mennyire feszeng. Hogy a sz�ve milyen hangosan dobog fel, mikor k�zelebb hajol. A f�mes l�ktet�s durva moraja sz�tszaggatja a csendet �s eg�szen tork�ig cs�szik, hogy elakassza a hangj�t. Fogalma sincs r�la, mit fog sz�lni a l�ny, de k�ptelen tov�bb ezen gondolkodni. Ajkai �ram�t�sszer� hevess�ggel �rik a meleg arcb�rt. Sz�ja f�lig a lez�rt ajkakat s�rolja, mikor tov�bb halad, hogy l�gyan v�gigj�rja az �llkapcsot, majd a forr�n l�ktet� hal�nt�kot.

2010.05.17. 20:52 Khiara Laken

El�gedetten n�zi a robot zavar�t, mik�zben l�bai �ntudatosan mozdulnak. Lassan, esetlen�l l�pked, ink�bb csak ringatja mag�t, m�g azt nem veszi �szre, hogy m�r nem gondolkodik a vez�rl�sen. Igazat kell adjon; csak ki akarta pr�b�lni, a gyerekes k�v�ncsis�g �s v�gy vez�relte, tud�s pedig nincs test�ben. Nem �rdekli, hogy nem k�pes r�. Nincs bel�programozva, csak azt tudja, hogy ez norm�lis. Ezt �gy csin�lj�k – csin�lt�k. Egy pillanatra � is elvonja pillant�s�t, hogy ajk�ba harapjon, �s hogy lenyugtassa csordultig eltel�t�d�tt lelk�t. - Mindenkin�l jobban t�ncolsz. – nyugtat, mikor �jra feltekint; mintha m�r sok mindenkivel lett volna alkalma kipr�b�lnia a t�ncot. Az arc dereng a s�t�tben, v�gigk�veti a finom aranyba borult von�sokat. Hossz� pillanatokig csak l�peget �s l�peget. A zeneg�p taktusai egyre lassulnak, egyre kattog�bb� �s m�lyebb� v�lnak, mintha egy sz�v kezden� felmondani a szolg�latot. A hideg borzongatja �t, a dallam minden hangja k�s�rtetiesen felcsig�zza. - Valahogy �gy kell… Ki szerettem volna pr�b�lni. Azt akartam, hogy az �let�nk r�sze legyen. – mondja komolly� v�lt, �szinte hangj�n, majd n�h�ny t�tlen pillanat ut�n k�m�letesen elh�zza az ajkait.  - L�nynak �rzem magam.  Mondhatta volna azt is, hogy gyereknek, vagy embernek, m�gis ez bukott ki a sz�j�n. Az a katon�s mozg�s most elt�nt, �s felfedezte �nmag�r�l, hogy egy l�ny, �s viselkedhet �gy, mint egy l�ny. Ez most mindenn�l jobban letagl�zza, elb�dul a hull�mz� �rz�sek alatt.  Mikor �gy ker�lnek, egy k�sza szemvillan�st enged doboza fel� a robot v�llain �t. M�r rettent�en elny�jtja saj�t hangj�t, f�radt, er�teljesen kattog �s k�h�g, de m�g �gy is gy�ny�r�en tud j�tszani a cseng�sekkel. Gyeng�den d�nti meg fej�t, mintha � is kimer�lt volna. Szemeit m�lyen lehunyja, �s megpr�b�l mindent mag�ba rakt�rozni. Tudja, hogy hamarosan v�ge van, azonban mellkas�t m�g �gy is fesz�ti a v�gtelen el�gedetts�g, az �t�lts�g. M�lyet kell s�hajtson, arca elmereng�v� �s �lmod� v�lik, hogy az utols� m�sodperceket is a maguk�nak tudhassa. Ezt m�r senki sem veheti el t�le; nem minden katona mondhatja el mag�r�l, hogy t�ncolt m�r ezen a Vil�gon.

2010.05.17. 19:01 Zev Owen

A zenedobozb�l dereng�, csilingel� dallam v�gigny�lik a halott folyos�kon, a morajl� szelet bec�zi, mintha egy titkos fegyvert hordozna, amivel k�pes arra, hogy lecsillap�tsa a vad tombol�st. A s�v�lt�s �s a v�ltakoz� taktusok hangja keveredik egym�ssal; csup�n erre figyel, a t�volba m�lyedve, mikor a l�ny a v�ll�ra cs�sztatva a kez�t, k�zelebb l�p hozz�. Szem�ld�kei felcs�sznak az �szinte meglepetts�gt�l, mik�zben �szt�n�sen kih�zza mag�t, �jra felv�ve azt a g�pies tart�st, amit a v�z m�r annyira megszokott. Legsz�vesebben h�tr�bb l�pne, hogy kib�jjon a dolog al�l, mert fogalma sincs r�la, hogyan kell t�ncolni, de visszafogja mag�t �s egyhelyben marad, hogy bal kez�t j�l nevelten Khiara derek�ra cs�sztassa. Felemelt kezeiket figyeli, majd a f�ld fel� pillant, mintha sz�ks�ge lenne ezekre a kit�r� man�verekre azel�tt, hogy a k�k szemekbe n�zne. Fanyar, kamaszos mosoly j�tszik az arc�n, ahogy megpr�b�lja elrejteni zavar�t. K�nban �g� von�sokkal cs�v�lja meg a fej�t, mely mindent mag�ban foglal. Hirtelen engedi ki a leveg�t �s f�ttyent alig hallhat�an, mint aki v�gk�pp r�sz�nta mag�t, de ahelyett, hogy mozdulna, csak ajkai v�lnak el egym�st�l. - Te komolyan egy g�ppel akarsz t�ncolni? Akci� d�s lesz. Csak kezelj �gy, mint egy partvist, �n sem leszek laz�bb n�la. – sz�les mosoly�ba g�ny vegy�l. Pontosan a fej�ben vannak a l�p�sek adatai, de hogy ezt k�dokb�l �t�ltesse a val�s�gba, az lehetetlennek t�nik a sz�m�ra. Sz�nakozva felnevet saj�t tehetetlens�g�n, ahogy el�re mozdul� bakancsait figyeli. Vezetni akarja a l�nyt, de most legink�bb �letvesz�lyesnek �rzi mag�t. - A t�nchoz nem tud�s kell, hanem �rz�s. – mondja savany� hangon, von�saira er�ltetve a r� jellemz�, cinikus fintort.

2010.05.17. 17:10 Khiara Laken

Azt hitte a leveg� a hideg, azonban mikor meg�rzi az f�mujjakat b�r�n, r�j�n, hogy hozz�juk k�pest a szoba h�m�rs�klete ny�riasan kellemes. Izmai beler�ndulnak az �rint�sbe, mellkas�t feszegeti a l�thatatlan er�, ami miatt tekintete gondterheltt� fesz�l. Ez is f�jdalom a maga m�dj�n, �s id� kell, m�g hozz�szokik; mintha hirtelen rep�lne magasra a l�gj�r�val, a dermeszt� �g legt�volabbi pontj�ra, ahol megsz�d�l, nem kap leveg�t, de a v�gtelen l�tv�nya minden�rt k�rp�tolja. - Halhatatlanok. – visszhangozza a robotot a l�legzetn�l is halkabban, hogy ne zavarja meg az �that� csendet. �gy minden pillanat egy �r�kk�val�s�g lehunyt szemein t�l. Lassan emeli meg a fej�t, de ajkai csak a fi� �ll�t �rintik, mintha hozz� akarn� �ket szoktatni a h�v�s b�rh�z. Saj�t �ll�n ezen a helyen egy seb gy�gyul.  Kiss� el�r�bb d�l, hogy sz�ve Zev szellemalakj�nak b�vk�r�be ker�lj�n. Tudja, mi ez a t�r�kenys�g; �vatosan �s hangtalanul mozog, mintha egy hirtelen mozdulatra megrepedhetne a k�r�l�tt�k l�legz� Vil�g. - Hidd el. Volt er�d ahhoz, amihez nekem nem. – suttog �nmaga hangj�n; nem sz�ntelen, nem parancsol�, hanem sebzett �s v�gyakoz�. Ha sz�ne lenne, b�rsonyos hajnalk�kben l�tn�k. A robot� olyan, mint a messzi alkony legb�d�t�bb �rnyalatai. - H�l�s vagyok, ami�rt elhozt�l magaddal.  H�tr�bb d�nti fels�test�t, hogy a f�nyl� szemekbe n�zhessen. Von�sai kisimulnak, mik�zben egy odaad� f�lmosoly h�z�dik ajkaira. Komolyan gondolt mindent - ism�t t�lcsordul a h�l�t�l. Ez az egyik �rz�s, amit a legjobban megbecs�l. H�l�s egy korty tiszta v�z�rt, h�l�s egy friss l�legzet�rt, �s az �rint�sek�rt, amiket eddig n�lk�l�znie kellett. M�r idej�t sem tudja, mikor volt k�pes ennyit mosolyognia egy huzamban. M�g mindig halv�ny, tanulja, de m�r �szinte.  Gyeng�den fordul el, majd odal�p az �jjeli szekr�nyen v�rakoz� dobozhoz, an�lk�l, hogy megbontan� az �sszef�z�tt ujjakat. Megp�rgeti ott kulcs n�lk�l, ahol fel kell h�zni, majd felnyitja a tetej�t, hogy a dallam �jult er�vel sz�laljon fel.  A kattog� cseng�s bet�lti az eg�sz szob�t. Mintha �tsz�n� a leveg�t �s �t mag�t is. Titkok �s eml�kek szakadnak fel minden egyes el�t�tt hangra, a magas �s a m�ly elkeveredik, majd eggy� fon�dnak, mintha mindkettej�k eml�kei lakozn�nak a doboz m�ly�n. T�r�kenyen harangoz, �desanyja jut esz�be. - Tudsz t�ncolni, nagyfi�? – k�rdezi hirtelen, mik�zben visszafordul. Mosolyg� tekintet�n egy pillanatra szomor�s�g suhan �t, ahogy �jra kutatni kezdi a s�t�tet �tszel� aranyl�st. - Mert �n nem igaz�n.  Szabad tenyer�t a v�llon pihenteti meg, mik�zben feljebb emelve �gy t�masztja ki az �sszevont ujjakat, mintha egy t�k�rb�l akarn�nak a m�sikba kapaszkodni. Eg�sz k�zel l�p a hideg testhez, hogy laz�n behajl�thassa a k�ny�keit. Pillant�s�ban csak a szerelem f�nylik, ahogyan feltekint. A mel�dia kitart�an sz�l, �s �gy �rzi, hogy felesleges most agg�dnia; val�ban nem �llhat semmi az �tjukba.

2010.05.16. 21:03 Zev Owen

Sz�ve m�g mindig t�bolyultan l�ktet, izmai ugr�sra k�szen fesz�lnek a vad adrenalint�l, mintha b�rmelyik pillanat a veszt�ket hozhatn�. Mostanra m�r annyira bel� iv�dott a menek�l�-v�dekez� �szt�n, hogy a legkisebb zajra is reag�lnia kell, hi�ba �ltettek a v�zba penge�l� logik�t. H�v�s tenyer�t homlok�hoz tapasztja, majd merev ujjaival fekete tincsei k�z� markol, k�rmeit a s�r� hajsz�lakba m�lyeszti, mint aki �gy akarja elsim�tani a homlok�n felgy�lemlett, aggodalmas r�ncokat. �ntudatlanul szor�tja �ssze a fogait, azonban minderre csak akkor eszm�l r�, mikor �llkapcsa belesajdul a kifejtett er�be. M�sik kez�vel m�g mindig az ajt�f�lf�t markolja, mintha csak az tudn� k�t l�bon tartani; val�j�ban test�nek fesz�l�s�t igyekszik csillap�tani. Nyaka m�g mindig perzsel a hirtelen j�tt �rzelemhull�mt�l, h�ta pedig beleborzong a metsz� hidegbe, ami a szob�ban uralkodik, annak ellen�re, hogy a ny�r k�zep�n j�rnak. Fak� pillant�sa a k�peket p�szt�zza, mik�zben neh�zkes, megf�radt mozg�ssal el�re lend�l, tudat�ba sulykolva az elk�pzelhetetlen szabads�g t�ny�t. Hinni akar a l�nynak. M�rhetetlen�l v�gyik r�, hogy soha t�bb� ne tal�lj�k meg �ket, m�gsem tud teljesen elmer�lni ebben a t�k�letes �br�ndban. L�ptei alig hallhat�an koppannak a fapadl�n, mikor megindul a szemk�zti fal fel�. Khiara mell� �ll, viszont nem n�z r�, csak az ablak mellett f�gg� t�jk�pet figyeli, melyen a naplemente �s a tenger �rnyalatai ezersz�n� �lomm� keverednek. Ujjait v�gyakozva a k�p �veglapj�ra cs�sztatja. Arc�ra hirtelen �l ki a keser�s�g, mintha a let�nt korok lelkeit gy�szoln�. Ujjhegye �vatos mozdulatokkal k�veti v�gig a v�gtelen v�z egyenes vonal�t, pontosan ott ahol a k�kl� hull�mz�s �ssze�r a v�rbe borult �ggel. Gy�szos s�haj hagyja el ajkait, mikor elvonja pillant�s�t, hogy a l�nyra n�zhessen. - Sajn�lom, csak... Alig hiszem el. – halkan nyel, �s les�ti a szemeit. A parkett�t b�v�li, mintha az els�t�t�lt fal�cekb�l kiolvashatn� a megfelel� szavakat. Orr�n kereszt�l veszi a leveg�t, f�mt�deje m�lyen eltel�t�dik a hosszantart� l�legzetv�tellel, miel�tt �jra megsz�lalna. – Olyan t�r�keny ez az eg�sz. Sosem hitte volna, hogy k�pes lesz erre. Mindig is mag�t�l f�lt. Att�l, hogy t�bb� nem lesz el�g ereje elszakadni Norlana b�rt�n�b�l. A hatalomra v�gy� �nz�sb�l. Most n�m�n kutatja mag�ban j�kedv�nek maradv�nyait, de csak k�telyeket �s �jszer� aggodalmat tal�l. �jra a v�r�s haj� l�nyt n�zi. V�gigk�veti a tincsek vonal�t, melyek a feszesen tartott v�llakat �rve omlanak al�. Ez egy katona tart�sa. Egy harcos�. Tan�cstalanul ny�jtja el�re a karj�t, hogy meg�rintse, majd Khiara f�le m�g� t�rje a hossz� tincseket. L�tni akarja az arc�t; az egyetlen dolgot, ami most k�pes arra, hogy megnyugtassa. Ujjai a f�l�t�l v�gigk�vetik a nyak, majd a v�ll vonal�t, kereszt�lv�ndorolnak a test mellett nyugv� karon, olyan �vatos v�gyakoz�ssal, mint ahogyan a k�pet �rintett�k. Mikor tenyere el�r a l�ny kez�ig, ujjaikat lassan �sszekulcsolja, majd k�zelebb l�pve el�rehajol, hogy megcs�kolja a forr� homlokot. - Minket nem gy�zhet le senki. Nem �ll�that meg senki... Halhatatlanok vagyunk ebben a halott vil�gban. – elmerengve suttog, mintha egy t�rt�netbe kezdett volna bele. Furcs�nak tal�lja saj�t szavait, azonban csak pillanatokkal k�s�bb �bred r� az �szt�n�sen kibukott mondatok �rtelm�re: hogy sohasem v�lna meg a l�nyt�l, mert b�rhov� is megy, � vele tart legyen a c�l ismert vagy felfedezetlen hely, az �let vagy a hal�l.

2010.05.16. 20:11 Khiara Laken

A megny�jtott l�ptekt�l szapor�bban kellett volna, hogy l�legezzen, a fesz�lts�g azonban bel�fojtotta mindezt. Mikor szemei el� t�rul az �res szoba, egyszerre engedi ki a t�dej�ben rekedt leveg�t. Mellkasa vadul remeg meg a s�haj alatt, mik�zben szabadd� v�lt kez�vel haj�ba sz�nt, mintha a nem v�rt idegess�get akarn� levezetni. Egy pillanatra megingott – tal�n m�g sincsenek egyed�l, tal�n a cyborgok vagy a katon�k m�ris arra k�sz�lnek, hogy k�rbevegy�k �ket -, most azonban ink�bb csak furcs�llni kezdi a paranoi�s k�pzeteket. A robotoknak nem szok�suk t�vedni; az az emberek dolga. - J�zusom… - suttog, mintha a sz�l hangj�n akarna besz�lni. Ujjaival kitapintja doboza alatt rejt�z� sz�v�t, mely j�les�en d�r�mb�l. Ut�lag m�r h�l�s az�rt, ami�rt �tadhatta mag�t a gyerekes f�lelemnek, mely r�gen nem volt szabadott. Egyre nehezebben b�rja leplezni az utat t�r� k�nnyeds�get, mintha k�stolgatn� a szabads�got. – Ugye j�l vagy? Kiszor�tottad a v�rt a kezemb�l, annyira begyulladt�l az ablakt�l.  �gy besz�l gunyorosan mosolyg� hangj�n, mint aki egy gyereket akar oktatni, vagy mintha benne meg sem fogalmaz�dott volna a f�lelem. Val�j�ban, tal�n m�g jobban is retteg, mint a robot, hogy elj�nnek �rt�k; csak megpr�b�l nyugtatni �s igyekszik biztos�tania mag�t, hogy t�nyleg senki sincs rajtuk k�v�l. Hogy t�nyleg j�l �rzi, �s nem csak a benne lappang� kimer�lts�g zavarja �ssze.  Lassan beljebb l�pdel a szob�ban, amihez hasonl�t m�g nemigen l�tott. Idegen neki a k�nyelmes, szell�s t�r, a zs�folts�got szokta meg. Itt minden �zl�ses, b�r a megfakults�g �s a kifosztotts�g ide is el�rt. �vatosan teszi az �jjeliszekr�nyre a zacsk�t majd a zeneg�p�t, mik�zben szemeit a festm�nyeken nyugtatja. Mindig rokonszenvezett vel�k, de ezek olyan r�giek, hogy amiket �br�zolnak, azok mintha ennek a bolyg�nak a kiford�tott ill�zi� lenn�nek. M�g a n�v�ny elkopott z�ldje is �l�bb, mint a Meilisi m�miaf�k, vagy mint a fenti m�f�. Oldalra n�zve a tengerrel tal�lja szemben mag�t; sz�ve �tszellem�lten dobban meg; a dereng� s�t�tben is j�l ki tudja venni a hull�mok csapzott vonalait, a v�z f�nytelen k�kl�s�t. Elfeledkezik mindenr�l, �s csak arra tud gondolni, hogy b�rcsak meg tudna elevenedni a k�pbe z�rt m�lt.  Megpr�b�lja v�gleg lez�rni az ablakot, hogy a sz�l ne v�gja ki t�bbet – mintha ezzel az eg�sz hotelt megszabad�thatn� a huzatt�l. R�csukja a t�r�tt �vegre a m�sik r�sz�t, mik�zben kifel� b�mul. A sz�l s�v�t�se nem tudja �t megnyugtatni. Elhalkultabban tombol, de m�g �gy is b�rhov� bef�rk�zik. A s�t�ts�g az�ta s�r�ben telepedett meg a t�jon. - Itt nem tal�lnak meg minket… - l�legzi elt�n�dve, szinte egy dallamba foglalva a mondatot. Azon veszi �szre mag�t, hogy tekintet�vel �that�an p�szt�zza onnan fentr�l a l�gj�r�jukat k�rbevev� semmit, mintha v�rnak valakit, vagy �pp t�vol akarn� tartani �t. Itt se, �s m�shol se. Megpr�b�lja kiverni a fej�b�l a m�r r�g�ta kutakod�, meilisi �s norlanai emberek k�p�t, �s ez az er�fesz�t�s most teljesen ledermeszti �s nyugtalan�tja. Neki nem is t�nik sok id�nek, mert �taludta, de az�ta m�r �r�k peregtek le.

2010.05.16. 16:01 Zev Owen

Az �rj�ng�, homokszemcs�kkel kavart sz�l nekifesz�l a h�znak, majd �r�lten t�p�zni kezdi, mintha minden v�gya lenne, hogy porr� z�zza �s egyenl�v� tegye a kisz�radt, elhalt f�ldel. Meg�lt t�dej�ben a por, ahogy mag�ba kapta halk l�legzet�t a reccsen�sre, melyet �jabbak k�vettek, ahogy a megindul�, viharos l�g�ramban fels�hajtott az �sr�gi, lerobbant h�z. - Ne fesd az �rd�g�t a falra. – hirtelen suttog fel, majd dermedten k�rbepillant, de csak egy m�sodperc telik el, miel�tt kiszakadna bel�le a rekedtes nevet�s. – Egy kicsit begyulladtam. Mint egy horrorfilmben... Fogadok mindj�rt kiny�l bel�le egy k�z. Aranysz�n� szemeinek sz�rt f�nye a beszakadt l�pcs�fokra t�ved. Maga is meglep�dik azon, mennyire gyerekesen kezdett viselkedni az ut�bbi n�h�ny percben. M�g ez a h�z is k�pes megmozgatni a test�ben szunnyad� adrenalint, annak ellen�re, hogy enn�l ezerszer v�szesebb helyzeteket is �t�ltek m�r. N�h�ny elny�jtott l�p�ssel beel�zi a l�nyt, de a kez�t nem engedi el. Kettes�vel szedi a l�pcs�fokokat, arc�n sz�les mosoly j�tszik, mintha egyre jobban �lvezn� a helyzetet. Legal�bb n�gy emelet van, de az els�n�l tov�bb nem megy, csup�n felm�ri a s�t�ts�gbe ny�l� folyos�kat, melyeket h�feh�r, sz�mokkal jel�lt ajt�k szeg�lyeznek a l�pcs� tetej�n, h�rom ir�nyban. Elindul el�re, a szemben l�v� folyos� fel�, ujjait v�gigvezeti a h�v�s kilincseken, azonban az �sszes ajt� kulcsra z�rva tartja t�vol az esetleges betolakod�kat. A bej�ratra gondol, ami beszakadva, f�lig lel�gva f�gg�tt a zsan�rokon, mintha valaki bet�rte volna, tal�n �lelem rem�ny�ben. Ezeket azonban senki sem h�borgatta. Kir�zza a hideg a k�tes gondolatra, de kiz�rja mag�b�l a paranoi�s �rz�st. A sz�l �jra felmorajlik, majd elhallgat, hogy a hely�t egy dobh�rtyarepeszt� csap�d�s vegye �t, mintha valaki t�gl�val dobta volna be az ablak�veget, mely most ezer darabra t�rt. Hirtelen p�rd�l meg, �s szegezi tekintet�t a plafonra. A hang a felett�k l�v� emeletr�l j�tt, �s m�r azt is tudja, hogy pontosan honnan. Egy m�sodpercet sem v�rva r�ntja maga ut�n a l�nyt. Ha van itt valaki, akkor csak ember lehet, azzal pedig k�nnyen elb�nnak, ha r�juk t�madna. Sz�vdobban�sai er�s�dni kezdenek, ahogy egyre feljebb halad a nyikorg�, recseg� l�pcs�fokokon, mik�zben akaratlanul is felszisszen a zajra, amit a l�p�seik csapnak. Ha az illet� fent dekkol, akkor m�r r�gen tud a jelenl�t�kr�l �s el�g id�t kapott arra, hogy k�nyelmesen elrejt�zve, lesb�l t�madjon. Esz�be jut, hogy a l�nyt tal�n vissza k�ne k�ldenie a l�gj�r�hoz, de nem akarja szem el�l t�veszteni. Akkor kev�sb� f�lti, ha a k�zel�ben marad. A keresztben fut�, h�romfel� �gaz� folyos�k mindegyike �res. Csak a h�v�s, es�illat� l�g�ram j�r �t rajta gyenge s�hajaival, mely �gy s�v�lt, mintha f�ld�nt�li sikolyok visszhangozn�nak az elhagyatott hotelszob�kban. Csup�n egyetlen ajt� �ll t�rva nyitva, �s mikor k�zelebb s�t�l m�r hallja a rozsd�sod� nyikorg�st, ahogy a sz�l el�re-h�tra mozgatja. �llkapcsa megfesz�l idegess�g�ben. L�gz�se �szt�n�sen kihagy, hogy ne csapjon t�bb zajt. Hirtelen r�gja ki a leveg�t�l befel� lend�l� ajt�t, de amikor ben�z, csak egy becsukott, darabjaira hasadt ablakkal tal�lja szemben mag�t. Kez�nek szor�t�sa hirtelen engedi el a l�ny v�kony ujjait, hogy visszapereghessen bel�j�k az im�nt elszor�tott v�r. Teste ellazul, tart�sa emberibb p�zt vesz fel, ahogy h�t�t az ajt�f�lf�nak t�masztja, �s r��bred, hogy csak a sz�l �s ez az emberi frusztr�ci� sz�rakozik vele. Furcs�llja a babon�s f�lelmet, mert m�r r�gen nem lett �rr� rajta hasonl�. Ha a logika �berebb lenne, val�sz�n�leg egy m�sodperc alatt r�j�tt volna a hang ok�ra. Az ablakot bev�gta a sz�l, a meglazult �veg pedig elmozdult �s sz�tt�rt benne. Ennyi. Hangosat s�hajt, majd megemeli a fej�t. Csak most veszi �szre a szob�ba rendezett holmikat. A feh�r falakra f�ggesztett, megfakult k�peket, melyek n�v�nyeket, �s z�ld t�jat �br�zolnak. Az ablak el� tolt f�s�lk�d� asztalt �s az al� rejtett, apr� h�t�t. A csont �res �gyat �s a mell� helyezett �jjeli szekr�nyt, mely furcs�nak hat a p�rja n�lk�l. Mintha valakinek csak az egyikre lett volna sz�ks�ge, mikor elhagyta a helyet.

2010.05.16. 13:03 Khiara Laken

Ell�gyultan n�zi a robot h�t�t, mintha azt akarn�, hogy n�zzen r� megint. M�r szinte el is felejtette a harc alatt, milyen, mikor k�pes lenne boldogan meghalni; csak az�rt, hogy m�g egyszer v�gigfuttathassa ujjait a massz�v gerincen, vagy hogy �rezhesse nyak�nak b�r�n a mosolyra h�z�dott ajkakat, an�lk�l, hogy l�tn� �ket. Csak arra jut ideje, hogy mag�hoz szor�tsa a zacsk� kekszet �s a zenedobozt, �s er�t mer�tsen, hogy l�pkedni tudjon az elg�mberedett alv�s ut�n. Egy pillanatra megsz�d�l, mikor telibe tal�lja a h�v�s, tiszta leveg�. Ahogy eln�zi, a r�gies �t a v�gtelen s�t�tbe ny�lik, ahol az elvonul� vihar vill�mai szikr�znak csak n�ha, mint fel-felvillan� l�mpaf�nyek.  Kir�zza a hideg az elhagyatotts�gt�l. Egy v�gtelen�l �res helyen l�pkednek, ahol tal�n m�g szellemek sem k�borolnak, mint Meilis m�s utc�in, ahol zs�fol�sig nyomorognak a halott lelkek. Tudja, mert �rzi. A f�ldh�z ragadtak – keresik a csal�djukat, tov�bb harcolnak, vagy megpr�b�lnak elszakadni a m�ltt�l -, mintha a pokolnak legalj�n s�nyl�dn�nek. Elgondolkodott m�r rajta, hogy Norlanaban is l�tezik-e ilyesmi – val�sz�n�leg igen, csak minden t�l hangos �s �rz�kletes, hogy egy�ltal�n meghallhassa �ket b�rki is.  Mik�zben �tt�rnek a kihalt palot�n, r�csod�lkoz� szemeivel gyerekesen m�regeti r�giess�g�t. Nyikorog l�buk alatt a parketta, mely �letet von az eddig n�mas�gban s�nyl�d� t�rbe. A kietlens�g ellen�re a plafonon gy�ny�r� csill�r f�ggeszkedik – egy�ltal�n nem illik a hotel �sdiv� �rett, egyszer� l�gk�r�be -, mely sz�z �s sz�z dr�gak�j�nek csillog�s�val keltette egykor a t�k�letes sz�ps�g ill�zi�j�t. Persze az �kk�vek mind hamisak. Most m�r ink�bb sejtelmes, rendk�v�l ki�lezi, s vonz�v� teszi az antik atmoszf�r�t; a m�gy�m�ntok megt�rik azt a kev�ske f�nyt, mely m�g besz�kik ide, s prizm�ikkal ezerfel� sz�rj�k a plafonon. Csod�lattal n�zi a r�gt�nz�tt csillagokat, majd m�g elkapja saj�t k�p�ket egy, a falra f�rt kopott t�kr�n, mire borzongva r�zza meg a keser�des hideg.  Teljesen egyed�l vannak. Er�teljesen szor�tja meg az �v�vel �sszevont ujjakat. A sov�ny �s s�padt arc, amit fut�lag viszontl�tott, ugyancsak megr�m�tette. Nem olyan sok ideig fek�dt hullak�nt a teste, m�gis, mintha az�ta egyre csak pr�b�ln� pump�lni bel� az �letet. �g�v�r�s haja �s szemei nem v�ltoztak, tal�n csak annyiban, hogy �jk�k tekintet�ben most felt�zelt k�v�ncsis�g csillogott.  Mire mag�hoz t�r, m�r a s�t�tben elvesz�, keskeny l�pcs� alj�n�l j�rnak. Ahogy feln�z, olyan �rz�se t�mad, mintha valaki v�rn� �ket a tetej�n, csak sziluettje beleolvadt az �jfeket�be. Meg�ll egy pillanatra, majd tudva, hogy mire gondol a robot is, habozik n�h�ny m�sodpercet. - Ok�. – s�hajt m�lyet. Hangja rekedt, �s f�j a torka, mert szomjas. – Ha ez is beszakadni k�sz�l, ne ugorj ut�nam.  L�b�val lassan r�l�p az els�, a m�sodik, majd a harmadik fokra. Por kavarodik fel, doh �s nedves fa illata. V�szesen nyikorog, a l�pcs�t �sszetart� gerend�kat felem�sztette az id�, azonban m�g biztosan tudj�k s�ly�t tartani. El�gedetten, g�nyosan hunyorog h�tra a fi�ra, majd mer�szen indul neki a t�bbinek.  T�meg�t nehez�ti a k�vetkez�re, de m�r csak annyit �rez, hogy az bes�llyed alatta. Az �rtatlan reccsen�sek hangjait fat�r�s v�gja el, mire reflexszer�en ugrik h�tra. Tork�b�l egy figyelmeztet� ki�lt�s szakad fel, mik�zben neki�tk�zik a robotnak; a r�m�letet d�h v�ltja fel, s m�g eln�zi az omladoz� fokot, k�romkodnia kell mag�ban. Kibaszott l�pcs�.  Most m�r legal�bb nem �rz�keli a f�radts�got, mert sz�ve a tork�ba k�szk�dte mag�t. Hevesen szor�tja dobog� mellkas�hoz a fal�d�t, mik�zben megpr�b�lja visszafojtani a hirtelen j�tt, ideges nevet�st �s a bossz�s�got. Sz�rakoztat�nak tal�lja, hogy leszakad alatta minden. Megint feln�z, de �tl�pni a meg�resedett fokot �s �jra megindulni m�r visszakozik.

2010.05.15. 18:40 Zev Owen

Dermedten figyeli az �bredez� sz�ps�get. Az �let egyetlen �rtelm�t, mely ugyanazokban a tengerk�k szemekben sz�letik meg, amelyekben � v�gleg elveszik. Halv�ny mosoly sz�kik arc�ra, mikor Khiara hozz�b�jik, �s v�kony karjaival �tfogja kiegyenesedett fels�test�t. Lassan el�r�bb hajol, arca leheletfinoman �rinti a l�ny�t, majd von�sait a nyakhajlat l�gy b�r�be rejti. M�lyet l�legzik abb�l a jellegzetes �s megism�telhetetlen illatb�l, mely a ny�ri z�por �s a tengeri leveg� frissess�g�t hordozza mag�ban. Beleborzong a j�les� k�zels�gbe, a tudatba, hogy soha t�bb� nincs egyed�l; a szerelembe, mely gyerekes �h�tattal s�p�r v�gig feldobog� mellkas�n. M�g sohasem �rzett hasonl�t, m�g egyszer sem tel�tette csordultig ez az �that� melegs�g, amit�l gondolatai v�gleg megzavarodnak, torka pedig kisz�rad a megakadt szavakt�l. Percekig �ll �gy, mozdulatlanul, mire feleszm�l, hogy viszonozza az �lel�st. �vatosan emeli meg a fej�t, majd elny�lt ajkait v�gigh�zza a sima arcb�r�n, m�g a f�lrobot f�l�ig nem �r vel�k. - J� reggelt hercegn�m. Meg�rkezt�nk a palot�hoz. Rem�lem, elnyeri majd a tetsz�s�t. – g�nyosan suttog, �s hagyja, hogy arc�n sz�tter�lj�n az a cinikus vigyor, mely teljesen sz�tt�rdeli a r�forrasztott, �rz�ketlen maszkot. �rzi von�saiban az �jszer� fesz�l�st. M�r nem is eml�kszik mikor mosolygott utolj�ra ilyen �szinte �t�l�ssel. M�g n�h�ny pillanatig karjaiban tartja a lesov�nyodott testet, majd elszakad t�le, hogy a k�k szemek m�ly�re tudjon n�zni. Mikor tekintet�k tal�lkozik, egy m�ly, el�gedett s�haj szakad fel a t�dej�b�l, melyt�l �gy �rzi, mintha megtisztulna hal�llal megfert�z�tt lelke. Szeretn� azt hinni, hogy a nehez�n t�l vannak. Hogy most m�r csak a term�szet szesz�lyei jelenthetik a legnagyobb gondot. Hazudni akar mag�nak �s a l�nynak is. Nem �ll messze att�l, hogy �des szavakkal �ltassa �s rem�nyr�l mes�ljen a k�osz tenger�nek legk�zep�n. - Gyere. Itt let�borozunk. – sz�lal meg, gyerekes mosollyal az arc�n, mik�zben v�gigsim�t a karj�n, m�g el nem �ri a csontos k�zfejet, melyet r�gt�n a mark�ba fog. Egy kim�rt mozdulattal seg�ti le a sz�kr�l a t�r�keny l�nyt, hogy egy gyenge lend�lettel maga ut�n h�zhassa. Megpr�b�lja visszafogni a megny�jtott, g�pies l�pteket, hogy Khiara l�p�st tudjon tartani vele. A r�dobott, megsz�radt ing felkavarodik a sz�lben, �s mag�ba issza az �jszakai l�g�ram illat�t. J�les�en k�nyezteti test�t ez a langyos fuvallat, melybe nem keveredik sem a v�r, sem a torokszor�t� f�st illata. Egy m�sodpercre m�g visszatekint a nyitva hagyott l�gj�r�ra, de nem is veszteget r� t�bb id�t. Tudja, hogy senki sem fogja elk�tni vagy kifosztani, hacsak nem a testet �lt�tt, lelk�t vesztett semmi j�rja k�bor szellemk�nt ezt az elhagyott vid�ket. Fogalma sincs r�la, meddig maradnak itt, de azt mindketten tudj�k, hogy nem ez az �ti c�l. Tal�n csak egy napot sz�nnak a helyre, am�g tov�bb nem gondolj�k a sohasem l�tezett tervet. Most mindenn�l jobban lek�ti saj�t k�v�ncsis�ga. Az �don hotel cs�b�tja egyre beljebb, a m�ltb�l maradt �let titkaival. L�tni akarja mi minden v�ltozott az�ta. Hogy ezek az antik holmik hogyan n�znek ki a val�s�gban. Mikor benyit, a nedves fa illata fogadja, mely t�k�letesen visszaadja egy r�gen elhagyott h�z l�gk�r�t. A hallban n�h�ny felakasztott, r�gi kab�t, az el�t�r szinte teljesen �res, csup�n n�h�ny felbor�tott sz�k �s egy �res recepci�s pult �ll, mellette felfel� vezet� l�pcs�vel. Nem �rez csal�dotts�got, mikor beljebb hatol a jellegtelen f�lhom�lyba, �s �ts�t�l a ki�r�tett szob�n, ujjai k�zt szor�tva az apr� kezet, melynek melegs�ge j�les�en �geti j�ghideg b�r�t.

2010.05.15. 17:24 Khiara Laken

Gy�trik �t az elm�lt nap k�pei, melyek gondolatai k�zt motoszk�ltak. V�r, ismer�s holtak, arcok mos�dnak eggy�, s mindek�zben az es� vak dobol�sa teszi igaz�n �l�v� �lm�t. Ez nem is �lom - ink�bb csak �jra�li a zaklatotts�got, mintha azt a feladatot szabta volna r� ki a Sors, hogy visszan�zve felkutassa a Vil�g hib�it -, �s ennek borzalm�t pedig a megbocs�jt�s tisztas�ga teszi igaz�n sz�rrealist�v�. N�h�ny �ra m�lva el�rkezett a jelenbe, ahol monotonul dobog� sz�ve m�r verdesve pr�b�l �szhez t�rni.  Kif�jja orr�n �t a leveg�t, mik�zben elny�l� szemeibe gyenge f�ny t�r utat. Term�szetes f�ny, m�gis �lettelen, ak�r a neon. Egy pillanatig azt hiszi, a b�zison van, �s valahol egy sarokban �ld�g�l megr�szeg�lten, sz�delegve, mert a csata ut�n rosszul lett. Kifejez�stelen arccal h�zza m�g �ssz�bb mag�n a leped�t. Teste m�r teljesen �tmelegedett, a h�v�s azonban tov�bbra is jelen van. Nem eml�kszik tiszt�n, mi t�rt�nt alv�s k�zben. Ez a ki�r�lts�g, a l�lek c�ltalan mereng�se mintha tiszta lapot adna az �bred�skor. S�lytalanul lebeg, �s nem f�j semmije. Ujjai g�rcs�ss�g�t �rzi meg egyed�l, mert egyik keze v�gig a takar�t, a m�sik pedig zeneg�p�t markolta.  Egy arc k�rvonalaz�dik ki lelki szemei el�tt. Tekintet�t m�r f�lig elnyitotta, de csak mered maga el�, mint egy ki�gett b�b, �s egyre a gondolataiban, a semmiben tetszelg� von�sokat b�v�li. Tal�n �lm�ban l�tta. �let k�lt�zik pillant�s�ba, mikor r�j�n: a sz�nfekete hajhoz �s a barna szemekhez n�v is tartozik. Nem k�dsz�m, nem egy d�gc�dul�hoz hasonl� �t�rtelmezett megnevez�s, hanem olyan n�v, amit anya ad a gyerek�nek.  Pillant�sa a m�sik oldalra t�ved, de a mellette lev� �l�s �res. Sz�ve nyilall a hirtelen bedobban�st�l. Ajkai elny�lnak az �rthetetlens�g miatt, �s hirtelen mozdulni sem k�pes. �gy �rezte, nincs egyed�l, �s ez�rt a semmi k�s�rteties l�tv�nya megr�misztette. A torz val�s�g egyre ink�bb maga al� vonja, m�g h�tra nem d�nti a fej�t �s farkasszemet nem n�z a f�l�tte �ll� robottal.  Az elhalt f�nyek h�tborzongat�an k�rvonalazz�k ki a merev arcot. A megnyugv�s k�nnyed�n mossa �t v�n�it, hirtelen mindent �rz�kelni kezd. Teste ellazul a sz�kben, de a f�radts�g ut�hat�sa m�g mindig tomp�n nyomja homlok�t. Egyik kez�t kiszabad�tja a leped� fogs�g�b�l �s felny�l, de nem �ri el a t�voli von�sokat, �gy csak a karon sim�t v�gig. Minden csendes, csak a term�szet hangjai morajlanak n�ha fel. Hosszakat l�legezve teszi maga mell� doboz�t �s t�rdel fel az �l�sre, majd laz�n ny�l �t a robot karjai alatt, fej�t pedig a mellkas�ra hajtja. �gy f�le pont a sz�ve f�l� nyom�dik; tiszt�n hallja a f�lf�m taktusokat, melyek tov�bb nyugtatj�k �t. Nem k�vetel�en szor�tja mag�hoz a fels�testet, ink�bb f�sultan �s f�lig �ntudatlanul. K�r�l sem n�zett a t�jon, nem tudja, merre vannak, de ez most nem is sz�m�t neki. �lvezi a megf�radt csendet, �s az �rint�st, ami m�r nagyon hi�nyzott neki.

2010.05.15. 15:45 Zev Owen

Az �t hossz� �s egyhang�. N�ma, mint az elszenesedett t�j, ami felett rep�lnek. R�zza a hideg, mintha meg akarn� �lni a beteg f�radts�g. �gy �rzi, alig b�r eszm�let�n�l maradni, szemei f�lig lecsuk�dnak a halotti csendben, melyben csak a l�ny egyenletes l�gz�s�t �s saj�t, lelassult sz�vdobban�sait hallja. A tompa l�ktet�s most elevenebb�l mozog mellkas�ban, mint valaha. Romok, megfeketedett, mocskos h�zak amerre csak l�t. Gyomr�ban ugr�l a fesz�lts�g, mik�zben mag�t �tkozza, ami�rt kifel� kell n�znie. N�ha �lettelen�l fels�hajt, mint aki mag�t akarja lehiggasztani, vagy csak a h�nyinger�t akarja csillap�tani. Megsz�d�ti a vil�g ir�nti gy�l�lete, ahol t�bb a hal�l, mint az �let. F�rfi, n�, id�s, gyerek; a v�gzet nem v�logat. Elviszi mindegyiket, ha a sors mutat�ja r�juk billen. Gy�trelmes, v�gtelen �r�k telnek el, mialatt csak el�re b�mul, merev, �ress� v�lt arccal. A karf�ra k�ny�k�l, mik�zben �ll�t a tenyer�be t�masztva massz�rozza a hal�nt�k�t - �gy �rzi, menten sz�trobban a feje. Mostanra m�r annyira �rz�ketlenn� v�lt, hogy a hal�l tudata is untatja. �lni tudna egy �rnyalat�rt, egyetlen elv�tett sz�n�rt, de mindez hi� �br�ndd� v�lik, mikor a kopottsz�rke t�j lassan �benfeket�v� s�t�t�l. M�r az es� sem ostromolja az ablak�veget. Csup�n felsz�radt k�nnyei l�tszanak a s�padt f�nyben, amit az alkony elhal� sugarai ontanak magukb�l a t�voli es�felh�k m�ly�r�l. A lenyugv� Nap dereng�se is elvesztette v�rv�r�s sz�neit. Halotti feh�rbe burkol�zva k�pes csak �tt�rni a gyilkos gomolyg�son, mely alig hallhat� d�rg�sekkel vonul a semmi fel�, hogy l�thatatlann� v�ljon a t�voli horizonton. Alattuk semmi m�s, csak a kisz�radt, felrepedezett f�ld. A kietlens�g a sz�llel egy�tt �v�lt a lombjukat vesztett f�k �gai k�z�tt, melyek elv�tve magasodnak az elborult �gbolt fel�. N�hol m�g l�tni el�regedett betonutakat, de a kop�rs�g m�ra m�r mindent legyilkolt �s megtiszt�tott, mintha a term�szet �jj�sz�let�s�nek k�v�nna helyet szor�tani. A kijelz� pulz�lni kezd, a megfogyatkozott �zemanyagot jelzi, ez�rt egy aut�ssztr�d�b�l ny�l� kit�r�n�l �ll meg. A l�gj�r� f�jtatva telepszik meg a porlepte aszfalton, melyen a kavicsok �r�lten csikorogva fogadj�k a r�juk telepedett s�lyt. Egy benzink�t, mellette pedig egy nagyobb t�gla�p�let magasodik „HOTEL” felirattal. Az �g�k, amiket bel� szereltek, hogy az �jszaka s�t�tj�ben is l�tsszon, m�r r�gen ki�gtek, �s magukkal vitt�k a valaha volt civiliz�ci� utols� darabjait is. Itt m�r egy l�lek sincs, de ha lett is volna, akkor sem �lte volna t�l sok�ig, ilyen t�vol a hatalmas v�rost�l. Neh�zkesen nyitja fel az ajt�t, melyre r�gt�n be�ramlik a porlepte sz�l. A homok �z�rt �rzi ajkai k�z�tt, mik�zben hunyorogva kil�p a szabad leveg�re, hogy felm�rje l�t e l�gj�r�t k�zeledni valahol a t�volban. Semmi. Megdermeszti ez a t�m�ny �ress�g, ugyanakkor v�gtelen�l meg is nyugtatja. Mikor visszal�p a l�gj�r� s�t�tj�be, halk l�ptekkel megy oda a sz�kben kuporg� l�nyhoz; tenyer�t a t�ml�ra fekteti, de mozdulatlan marad. A kijelz�k f�ny�ben k�rvonalaz�d�, b�k�s arcot figyeli. Tudja, hogy hamarosan fel fog �bredni, � viszont nem fogja felzavarni. �nz� dolog lenne m�ris visszar�ngatni �s szembes�teni a zord val�s�ggal.

2010.05.15. 14:47 Khiara Laken

R�snyire nyitja szemeit, mintha meg akar bizonyosodni a fel�l, hogy val�ban elindultak. Oldalra fordult fejjel veszi ki ny�lt temet�st, amelyet az �g m�r el�re megk�nnyezett. Onnan fentr�l kicsinek �s jelent�ktelennek t�nik minden �s mindenki. Siralmas, hogy mennyire; a cyborgok �s az emberek ugyan�gy v�gezt�k, Norlana �s Meilis egym�st �lelve fekszik a b�boros f�ld�n. Nyers sebzetts�g �s t�r�kenys�g elevenedik meg, a haland�s�g �s a mag�ny hidege.  A ny�ri meleg most sehol sincs. Ahogy eln�zi a sz�guld� t�jat, �rzi meg a h�v�set b�r�n futkosni, amely mocorg�sra �szt�nzi. Fintorogva mozdul, el�reg�rnyed, majd vakon kezd kutakodni a m�szerfal alatt. Csak hossz� pillanatok ut�n tal�lja meg, amit keresett; egy pokr�cszer� anyag simul ujjai k�z�, melynek feh�r�t az id� �s a haszn�lat vil�gossz�rk�v� koptatta. A robotnak is van egy ilyenje. A norlanai l�gj�r� keskeny, csak n�h�ny utast b�r el, �s az ilyenekbe mindig rejtettek a takar� ill�zi�j�t ad� anyagokat. Arra az esetre, ha hossz� �tra indultak az emberek.  Mag�ra ter�ti, beburkolva a dobozt �s a zacsk�t is. Felh�zza a l�bait, �sszeg�rnyed az �l�sen, kiss� arr�bb fordulva d�nti fej�t a t�ml�nak. �rz�ketlenn� akar v�lni a sebek miatt, melyek �gnek �s viszketnek a felgyors�tott gy�gyul�sban. Laposakat pislog, �s tudja, hogy �gy el�bb-ut�bb el fog aludni. Sz�ve monotonul d�r�mb�l, l�legzetei megdermednek, ak�r a felfel� tornyosul�, leveg�ben meg�llt f�stoszlopok, melyekben lelkek tucatjai pr�b�lnak az �g fel� t�rni.  M�r nagyon ki�lezettnek l�tja az ablakon perg� cseppeket. V�szesen lassan kapaszkodnak a sz�llel szemben. A f�l�lom mintha r�szegs�g lenne; a testi-lelki kimer�lts�g teljes s�llyal szakadt r�. T�k�letesen r�b�zta mag�t a mellette navig�l� fi�ra, aki most menek�tette ki �t az �js�t�t katlanb�l. M�g mindig nem eszm�lt fel r� teljesen, mert a szabads�g megh�kkent� �s felfoghatatlan. Gondolatai m�r alig pisl�kolnak, az utols� pedig, amit l�t, az a sz�rke eggy� mos�dotts�g – azt akarja, hogy mire �jra kinyitja a szem�t, m�r a nap f�nye borzolja �t, �s ne a v�rfagyaszt� hideg.

2010.05.15. 13:10 Zev Owen

Keser� �br�zattal figyeli a l�ny �res pr�b�lkoz�s�t arra, hogy valamennyi �ltet� energi�t mag�hoz vegyen. Arc�ra kamaszos fintor h�z�dik, majd mikor Khiara lehunyja a szemeit, eleget tesz a k�r�snek. A l�gj�r� motorja f�ls�ket�t� robajjal �letre kel, v�g�l halk dorombol�sba kezd, mely annyira eleny�sz�, hogy az ablakon pattog� ritk�s es�cseppek zaj�t is hallani lehet. Rutinos mozdulatokkal �szt�nzi emelked�sre az ac�lsz�rnyet, mely vakon indul a fentr�l dereng�, sz�rke f�ny fel�. Ahogy felemelkednek, r�gt�n mag�ba vonja �ket a felh�szer�, f�tyolos k�dburok. Valamivel lejjebb ereszkedik, hogy a l�t�si viszonyok kitisztuljanak, majd el�r�bb d�l, hogy szem�gyre tudja venni a v�res csat�roz�sok maradv�nyait. �p�letekb�l kihas�tott, hatalmas t�rmel�kek f�stje dereng a t�volban, hull�k milli�i fekszenek �lettelen b�bok m�dj�ra a nedvess�gt�l csillog� beton felsz�n�n, mintha egy k�s�rteties makett darabjai lenn�nek. Egy j�t�kv�ros. Hazugs�gnak t�nik ez a v�rrel szennyezett borzalom, ami a szemei el� t�rul. Lopva oldalra pillant, csak a szeme sark�b�l n�z a l�nyra, abban rem�nykedve, hogy aludni pr�b�l �s m�g v�letlen�l sem nyitotta ki a szemeit. Nem akarja, hogy ezt is l�tnia kelljen. V�get akar vetni ennek a gyomorforgat� borzalomnak. Gyors�t a hangtalan j�rm� mozg�s�n, de �gyel arra, hogy teljesen Meilis szintj�n maradjon. Norlana ezerszer vesz�lyesebb a leveg�ben, mint a f�ldi v�ros valaha is lesz. M�r egy lelket sem l�tni odakint. Ha voltak is �letben maradt katon�k, vagy beh�z�dtak a rejtekhelyeikre, vagy visszamentek az egys�geikhez, Norlana sz�v�be. Itt m�r nincs k�l�nbs�g egyik �s a m�sik harcos k�z�tt. Most gy�szos csend honol, de tudja, hogy r�videsen keresni fogj�k �ket, sokkal elsz�ntabban, mint ahogy eddig tett�k. Nincs t�bb es�ly�k; ha egy�tt akarnak maradni el kell t�nni�k innen, ahogy a l�ny mondta.

2010.05.14. 23:24 Khiara Laken

Megt�rli az arc�t, majd s�hajtozva lehiggad a sz�ntelen szavakt�l. H�trad�l, felfel� n�z, mintha azt akarn� el�rni, hogy t�bb k�nny ne t�rj�n utat a szem�b�l. Hosszakat nyel, a hirtelen elv�g�s m�g ink�bb bel�fojtotta a fesz�lts�get. Csak k�s�n veszi �szre, hogy a robot ny�jt fel� valamit; nedves von�sokkal tekint f�lre, nem is igaz�n l�tja, mit akarnak neki k�n�lni. Nem n�z a szemekbe, borzalmasan n�zhet ki. F�sultan ny�l a tasak�rt, h�l�s felszusszan�ssal megk�sz�nve az �telt.  Egy ideig csak t�tlen�l n�zi kezeiben, majd �gy ny�l bele, mintha valami sz�rny�s�ges dolgot k�sz�lve kivenni. Csak most d�bben r�, hogy a robot mintha mindent odavar�zsolt volna hirtelen. G�piesen t�r le egy darab kekszet a fogaival, hogy megk�stolja – az �ze pap�r, majd keser� a sz�j�ban meg�lt v�r miatt -, de r� kell j�nnie, hogy egy�ltal�n nem esik neki j�l. A gyomra forog, �s �gy �rzi, most m�g vizet sem b�rna mag�ba er�szakolni, mert azonnal kij�nne bel�le.  Kim�rten ejti �l�be a z�rg�, sz�nes zacsk�t. A m�sik kez�vel m�g mindig a zenedobozt markolja, �s semmi�rt sem engedn� el, kiv�ve ha a fi�nak k�ne adni. Sz�ve hevesen ver a hirtelenj�ben felt�r�, szesz�lyes zokog�s ut�n - pr�b�l l�lekben v�gleg elcsendesedni. Oldalra tekint, az ablakra felduzzadt szemeivel, mik�zben �jra megk�sz�r�lve a tork�t. - Tudom. Sajn�lom. – sorakoztatja a t�red�keket, rekedt lejt�s�be er�t pr�b�lva csemp�szni. Er�snek kell lenn�nk. �jra megt�rli az arc�t, m�g sebesen v�logatja mag�ban szavait, hogy fel�lkerekedjen a megr�zk�dtat�son. - K�rlek... Ne �rezd rosszul magadat miattam. – ny�gi halkan p�r pillanatnyi csend ut�n. - Nem a Te hib�d… csak sok minden t�rt�nt egyszerre. Azt hittem, az �l� sz�v k�nnyebb lesz, de ez nem igaz. Legal�bb annyira neh�z, mint a m�.  Lassan ford�tja vissza a fej�t, alulr�l pillantva valahov� a robot helye fel�. Nem kell l�tnia �t, el�g, ha �rzi, hogy ott van valamerre. - Hamarosan teljesen fel�bredek, nem hagylak cserben. Tudod, hogy nem hagyn�lak. – szaggatottat s�hajt, majd v�gleg h�trad�l, �s v�gleg lehunyja k�nny mosta szemeit. – T�nj�nk innen.  A szavakat ellentmond�s nem t�r�en ejtette ki, n�mi g�nnyal �s �t�l�ssel a hangj�ban, mintha a Vil�gt�l akarn�nak elszakadni.

2010.05.14. 22:40 Zev Owen

Nem �rzi mag�t olyan k�nyelmesen, mint amikor a l�ny �gy�n fek�dt. F�mgerince term�szetellenes p�zba g�rb�l a merev vezet��l�s sz�k�ben, ez�rt k�ptelen ellazulni �s �tadni mag�t a sz�nlelt �lom r�mk�peinek. Hallja a csendes zokog�st valahol maga mellett, melyt�l k�m�letlen�l ellepik a rossz �rz�sek. Ha tudta volna, hogy ez lesz, nem taposott volna �gy a lelk�be m�g egy utols�t, mintha a kegyelemd�f�st akarn� vele megadni. Szakadozva l�legzik fel, azt�n feljebb cs�sztatja mag�t, hogy h�ta teljesen nekifesz�lj�n a fekete b�rt�ml�nak. A sz�k m�g sok�ig rug�zik alig kivehet� mozdulatokkal a s�lya alatt, mintha a sz�ve ritmus�t k�vetn�. Csak erre �sszpontos�t, am�g Khiara f�jdalma el nem csendesedik. - Enned kell. Gyenge vagy, sok v�rt vesztett�l. – mondja furcs�n �lettelen hangon, de ez a monotons�g teljesen m�s, mint amilyet a g�pek haszn�lnak. Val�j�ban k�ptelen eltal�lni a megfelel� hangsz�nt. Tart�zkodik att�l, hogy �jra megsz�laljon, de musz�j valamivel h�g�tania a k�r�l�tt�k meg�lt fesz�lts�get, ha nem akar ebbe az eg�szbe v�gk�pp bele�r�lni. Neh�zkesen hajol el�re, hogy felkapja a f�ldr�l az egyik kekszes tasakot. Egy hirtelen mozdulattal t�pi fel �s ny�jtja oldalra a karj�t, a l�ny fel�, hogy kiz�kkentse ebb�l a t�tlen merevs�gb�l. - Er�snek kell lenn�nk, ha �lni akarunk, Khiara. – jelenti ki gyeng�d hangon, annyi l�gys�got csemp�szve az �rdes, kem�ny t�nusba amennyit csak b�r.

2010.05.14. 21:46 Khiara Laken

Ujjai meg�llnak a zenedoboz farag�sain, majd �jra megindulnak idegess�g�ben, majd ism�t le�ll, mikor meghallja az emberien cseng� hangot. �rzi, hogy �rzelmek lepik el, mintha ezerf�le �llat kezden� finoman �s durv�n t�pkedni. �rzi, hogy megpr�b�lja eltasz�tani mag�t�l a szavakat, m�gis csendben issza �ket, �s m�g akkor is teljes n�mas�gban �l, mikor a fi� m�r r�g elhallgatott.  �riszei sem rebbennek oldalra, tudja, hogy csak lecsuk�dott szemh�jakkal tal�lkozna. Az emberi arc most �lmodik, l�tja szemei sark�b�l a gyenge t�k�rk�pet a f�ls�t�tben f�nyl� �vegen. Maga el� mered, �s hirtelen nagyon but�nak �rzi mag�t. A naivs�ga az eget veri, �s most megint borzaszt�an szomor� amiatt, amit hallania kellett. Tudnia kellett volna, �s a legrosszabb, hogy valahol tudta is, nem felejtett el semmit. Sz�rnyetegnek �rzi mag�t. Fel�llna �s odamenne, de nem k�pes megmozdulni. Tork�t feszegetik m�ly l�legzetv�telei, mintha l�nye is fel akarna szusszanni, de egyszer�en nem k�pes r�.  Hossz� pillanatokat veszteget, igyekszik er�t mer�tenie a lepelk�nt r�juk borul� csendb�l, mely m�r felszabadulni k�v�nkozik. Hamarosan minden k�nnyedebb lesz a b�nat �r�n, a fekete �s a feh�r sz�neket kap, de most l�zong benne a minden, mint egy betegs�g. Minden perccel jobban akar besz�lni, �rinteni, hogy tudassa, van benne el�g �let, hogy b�rmit megadjon �s ne csup�n rab legyen.  Tork�t halkan k�sz�r�li meg, majd egyb�l s�hajt egy m�lyet. M�g mindig nem tekint oldalra; f�tyolos tekintet�ben most egy pillanatnyi megnyugv�s csillog, mely kiutat mutat a szakad�kb�l. - Azt hittem, hogy… most m�r ut�lsz. – mondja, majd szemeit egyszerre lepik el a k�nnyek. Mire feleszm�l, m�r kit�rt bel�le a n�ma s�r�s, az a mar�, fojtogat� �rz�shull�m, mely sz�v�t�l cs�szk�l eg�szen elhom�lyosult pillant�s�ig. Olyan heves, hogy nem k�pes visszafojtani. Egyszer�en csak led�nti �t, v�r tolul ajkaiba, megfullad, szaggatottan l�legzik, majd mikor m�r eg�sz arca l�ngol, hangosan zokogni kezd. Ez a f�jdalom semmi m�shoz nem hasonl�that�; mikor �gy besz�ltek vele, azt hitte, v�gleg elundorodtak t�le, �s hogy hamarosan meg fog halni. �s ez�rt nem is hib�ztathatott volna senkit. Olyan volt, mint mikor egy hal�los beteg elutas�tja a gy�gyszert, majd mikor m�r k�s�, kezd r�d�bbenni hogy �lni akar.  Egy id� ut�n felszabadul, de most m�g szil�nkok v�jj�k lelk�t, mely minden sz�r�sn�l �tl�tsz� v�rt k�nnyezik �sszeszor�tott szemein �t. Ujjai g�rcs�sen markolj�k a zeneg�pet m�g egyik kez�t fel nem emeli, hogy l�legz� ajkaira tapassza tenyer�t. Soha, soha sem s�rt m�g ilyen sz�vszaggat�an. Reszket a hidegt�l, r�zza v�llait a zokog�s, b�re viszont perzsel. Nem el�g. Gy�l�li mag�t, mert elviselhetetlen volt, �s nem tette boldogg� a robotot, mert saj�t maga foglya; ilyen, �s ehhez hasonl� gondolatok sz�guldoznak sajg� fej�ben, t�k�letes emberi lemond�ssal. Hirtelen meg sem pr�b�l kim�szni a g�d�rb�l, ink�bb temeti mag�t. L�legzetei m�r elcsuklanak, �s sz�d�l, de m�g mindig nem k�pes teljesen abbahagyni. Kezd r�j�nni, hogy mi a k�l�nbs�g az �ntudatlans�g �s a nyitott szemmel j�r�s k�z�tt, �s hogy melyik �ri meg jobban hossz�t�von.

[1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [Kor�bbi]